A hazai sportolói karrierlehetőségek között jelentős különbségek vannak aszerint is, hogy melyik sportág mögött mekkora az intézményi háttér, ugyanakkor sokfelé látunk biztató ellenpéldákat, ilyen a vívásban Szilágyi Áron pályája is – mondta el interjúnkban Dr. Gremsperger Gábor, a The Agent Sports Management alapító-ügyvezetője, az április 9-én induló Sportolói karrierépítés a gyakorlatban képzésünk előadója. A beszélgetésben egyebek mellett elhangzik, hogy:
- már 12-14 éves korban érdemes szakértői segítséget igénybe venni, ha egy gyerekből potenciálisan profi sportoló lehet, ők ugyanis más szemszögből közelítenek, mint a szülők vagy az edző,
- egy ilyen menedzser feladata széles körű: szponzorációt szerez, segíti a mentális és fizikai felkészülést, illetve az infrastruktúra fejlesztését a sportoló vagy a csapat mögött,
- egy visszavonuló versenysportolóból lehet például edző, testnevelő tanár, sportdiplomata, klubvezető, sportmenedzser, vagy dolgozhat egy sportszergyártónál,
- ha valaki elmegy egy másik ország válogatottjába, az felvet identitásbeli kérdéseket, a külföldi klubcsapatok esetén azonban nincsenek ilyen aggályok,
- a sportolói egzisztenciák nagyban különbözhetnek, hiszen sok múlik az egyéni megállapodásokon,
- a versenysport egy intenzív és eltolt életpálya: nagyon fiatalon kezdődik, és mire az átlagember elkezd sikeres lenni a munkájában, addira lényegében le is cseng,
- az egyéni szponzorációk megszerzése azért nehéz, mert erős márkaépítés kell hozzá.
A profi sportolók gyerekkoruktól erre a pályára készülnek. Mikortól szoktak professzionális segítséget kapni a karrierépítéshez?
Egy kérdés, hogy mikortól szoktak és egy másik, hogy mikortól ajánlott. Azt gondolom, minél fiatalabb korban kapnak profi segítséget, 18 év alatt akár a szülők is, az fontos lehet, hiszen nagyon sok a felmerülő kérdés és a lehetséges buktató egy karrier során. Kezdve onnan, hogy a szülő milyen szerződéseket, dokumentumokat ír alá a gyerek nevében a pályafutása érdekében, hiszen még egy jómódú értelmiségi szülőnek sem ez a szakterülete jellemzően. Az is egy szaktudás, hogy kiválassza a legjobb gyógypedagógust, gyógytornászt vagy erőnléti edzőt.
Egy jó menedzser, illetve mentor már gyerekkorban jó irányba tudja terelni a sportolót.
A profi karrier során pedig megsokszorozódik a szerepe: akkorra már emelkedik a tét. Hiszen egy sportolónak minden egyes nap fejlődnie kell, hogy egyre jobb teljesítményt nyújthasson. Ehhez elengedhetetlen, hogy csak a sportra koncentráljon, amihez pedig kell egy olyan háttér, amit egy jó menedzsment tud megadni. Ezt jellemzően először akkor vesznek igénybe, amikor válaszúthoz érnek, és elkezd tudatosulni bennük, hogy a gyerekben van potenciál és van esély arra, hogy profi sportoló legyen. Ez 14-20 éves korig bármikor lehet, de a 16-18 a leggyakoribb. Pedig szerintem 12-14 éves kor között ezzel már el kell kezdeni foglalkozni.
Kapcsolódó kurzusok:
Ebben a korai életkorban kihez tudnak fordulni?
Egy megfelelő mentorhoz. Mi is mentorálunk tehetséges sportolókat, ezek a szakemberek ugyanis egy, a szülőitől és az edzőitől különböző szemszögből tudják elmondani, mit hogyan kell csinálni. Van, hogy a mentor találja meg a tehetséges gyereket, mert találkoznak egy olyan rendezvényen, ahol látják a sportolót, de neki is feladata, hogy találjon olyat, aki jól tudja segíteni a karrierjét.
A fociban vagy a kosárlabdában nagyon jól szervezett karrierutakat láthatunk, mi a helyzet azokkal a sportágakkal, amik mögött kevésbé szerteágazó a hazai intézményi háttér?
Ott nem jellemző, inkább ad hoc alakulnak ki. Ilyen szempontból Magyarország nem áll jól, és ezzel érdemes lenne foglalkozni. Ugyanakkor minden sportágban találni jó példákat, a vívásban ott van Szilágyi Áron, öttusában – ahol nem igazán vannak menedzselt életutak – is van olimpiai bajnokunk és év sportolója is. A foci, a kosár és a kézilabda terén pedig egyértelműen vannak ilyenek. Ez egy anyagi kérdés is: mennyit hajlandó áldozni egy család vagy egy sportoló arra, hogy ezek a dolgai rendben legyenek.
Sokszor nagy a szórás, kajak-kenuban is vannak olimpiai bajnokaink, mégsem mondanám, hogy ott mindenkit teljeskörűen menedzselnek, hanem egyéni szinten oldják meg. Egy menedzsernek ugyanis nem csak az a feladata, hogy egyik klubból a másikba elvigye a játékost, hanem köré kell építeni dolgokat. Szponzorációt, a mentális és fizikai felkészülés segítését, infrastruktúrafejlesztést a sportoló vagy a csapat mögé.
Egy menedzser feladata jóval sokrétűbb, mint amit sokan gondolnak.
Mennyire sokfelé ágazhat el egy sportoló karrierje?
Nagyon el tud ágazni. A sport bárki életének egy kis része, de ha profin készül a sport utáni életre, akkor, ha például keresztbe is törik egy karrier mondjuk egy sérülés miatt, még mindig el tud menni jó irányba. Tehát a szerteágazó utak elsősorban a professzionális sportolás befejezése után kezdődnek. A lehetőségek szinte megszámlálhatatlanok: lehetsz edző, testnevelő tanár, sportdiplomata, klubvezető, sportmenedzser, dolgozhatsz egy sportszergyártó cégnél – nagyon sokféle kapcsolódás van a sporthoz.
Egy sportoló nagyon jó munkaerő tud lenni: tudja, mi a feladata és mi az, hogy munka, motivált tud lenni és így tovább. Sokkal többet kellene foglalkozni rendszerszinten azzal, hogy mit kezdenek magukkal a sportolók a karrierjük után. Tudatosan kell erről gondolkodni, és még a pályafutásuk során ezzel is kell foglalkozni.
Rapport Richárd romániai kitérője elég nagy port kavart itthon, Szoboszlai Dominikot viszont ünnepli az ország. El lehet menni külföldre, csak klubcsapatba, ne az ottani nemzeti válogatottba?
A válogatottság nemzeti identitási kérdés. Valakinek belefér egy jobb élet és jobb finanszírozási lehetőség reményében, hogy válogatottságot vált. A gyorskorcsolyázó Liu testvérek is valószínűleg a jobb anyagi feltételek miatt mentek el Kínába, velük még mindig jó a viszony, ez lobbi és kommunikáció kérdése is. Klubszinten viszont elmenni egy másik országba teljesen normális a mai világban, arról szól az élet, hogy egy tehetség ne álljon meg a határon. Kétség nem fér hozzá, hogy a magyar bajnokságnál jobb a Premier League. Szóval miért ne mehetne el valaki, ha a tudása, a tehetsége, a képessége arra van predesztinálva, hogy ott játszhat.
A válogatottság bonyolultabb kérdés, ott annyi háttérinformáció és motivátor lehet amögött, hogy egy sportoló elhagyja a saját válogatottját. A Liu testvérek lehet, hogy még egyszer olimpiai bajnokok lennének, és azt gondolják, hogy ott sokkal nagyobb az esélyük erre. A pingpongban pedig már majdnem az összes európai válogatottban ázsiaiak játszanak, hiszen annyian vannak ott a tehetségek, hogy akkor van csak esélyük kvalifikálni magukat egy világversenyre, ha elmennek egy másik országra. Itt sok olyan kérdés merül fel, ami a többségnek nem is jutna eszébe. De a klubcsapatoknál alapvetően nincsenek identitással kapcsolatos dilemmák.
Pár élsportoló magas fizetése gyakran téma a sajtóban, de a versenyzők széles köre mekkora egzisztenciát tud építeni a hivatásos sportból? Mennyire tér ez el sportáganként?
Biztosan különbözik sportáganként, hiszen vannak népszerűbb sportok. Ha a focit összehasonlítom akár a kézilabdával, más számokkal dolgoznak klubok és bajnokságok, ez normális. Nyilván hasonló szinteket érdemes összehasonlítani, egy másodosztálybeli focista lehet, jobban keres, mint egy kézilabdázó az első osztályban. Az, hogy milyen egzisztenciát épít fel egy sportoló, az fontos kérdés, amivel foglalkozni kell.
Ez ugyanis egy furcsa életpálya: rövid, gyors, intenzív és tele van adrenalinnal. Amíg 16 évesen valaki már sikeres focista, az összes többi barátja akkor kezd el készülni az érettségire és szembesül vele, hogy az egy stressz. Addigra ő már minden héten megszokta, hogy van egy meccse.
Azt is tudja, hogy ha nagyon sikeres, akkor is legfeljebb 15-20 éves karrierje lehet, utána pedig újra kell kezdenie vagy nyugdíjba kell vonulnia viszonylag fiatalon, és kvázi kihúzzák alóla a szőnyeget.
Kapcsolódó kurzusok:
Közben a barátai akkor kezdenek el sikeresek lenni a munkájukban. Ez egy nemcsak intenzív, de eltolt életpálya is. Hogy ezt hogy lehet fiatalon úgy kimaxolni, hogy tudatosan egy egzisztenciát is felépítsen valaki, az nehéz. Ehhez a legtöbb esetben szükség van egy tanácsadóra, aki segít – ez lehet a szülő, egy példakép, egy szakember. Sokan jó egzisztenciát építenek fel a sportból, de még az első osztályon belül is jelentős különbségek vannak bármelyik sportágban, nagy a szórás. Személyesen kell ugyanis fizetést, bónuszokat, valahány éves szerződést kialkudnod magadnak. Ez mindenhol más és más. Ehhez biztosan kell egy szakember segítsége, hiszen ha egy – akár fiatal – játékos kezd el alkudozni egy minden hájjal megkent sportigazgatóval, utóbbi tárgyalástechnikában lehet, hogy sokkal jobb, mint mondjuk egy profi jégkorongozó.
A nem csapatokhoz, hanem egyéni sportolókhoz köthető szponzorációkat mennyire nehéz megszerezni?
Ez az egyéni branded értékétől függ. Olyan nevek, mint Szoboszlai Dominik, Hosszú Katinka vagy Szilágyi Áron – és még lehetne sorolni – értéke nyilván nagyobb, egy cég szívesebben fizet nekik többet. Vannak olyan sportolók, akiknek nincs olyan magas márkaértékük, de mégis kapnak egyéni szponzorációt, hiszen egy-egy sportágban egy sportmárka jobban terjeszkedne, így velük szerződik. Léteznek pénzügyi és termékszponzorációk is. Ám nehéz Magyarországon szponzort találni, ha sikerül, amögött nagy munka húzódik meg. Ennek az is az oka, hogy nagyon sokan nem tudják menedzserként, segítőként, hogy ezt hogyan kell csinálni. Nem tudják jól pozicionálni a sportolót vagy a csapatot, kommunikálni a szponzornak, hogy ez neki miért éri meg. Pedig egy menedzsernek kellene ezt tudnia, de sokszor nekik sem megy.
A sportolói karrier során végig szükség van menedzserre?
Hívjuk inkább segítőnek vagy mentornak! Egy 12 éves gyereket nem tudsz még menedzselni. A legideálisabb, ha a fiatal korától kezdve végig egy ember segíti valakinek az útját, és ezeket meg tudja neki oldani. Lehet, hogy nem személyesen, de talál olyat, aki igen.
Ez olyan, mint egy vállalkozónak a könyvelője?
Annál sokkal komplexebb. Mintha lenne egy könyvelője, egy ügyvédje, egy pszichológusa, egy barátja, egy apukája vagy anyukája és mindezt egyben. Valaki ezért havidíjat kér, más jutalékot, valaki pusztán szeretetből és elkötelezettségből csinálja. Nekem például vannak üzleti vállalkozásaim, ügyvéd vagyok, de mivel a hitvallásom, hogy találjuk meg, ápoljuk és segítsük a tehetségeket, mellette ezt teljesen ingyen csinálom. Persze tudok nemet is mondani, és csak annak, akinek szeretném. De van, aki minél több gyereket összegyűjt és kér utánuk havidíjat, mert nála ez az üzleti koncepció, változatos a piac.
Azért is kérdezem, mert az április 9-én kezdődő képzésedre egyszerre vártok tudatosan tervező sportolókat és menedzsereket. Mi lesz a képzés fókusza, milyen előzetes tudás kell hozzá?
Speciális előzetes tudás nem kell, a sport szeretete és az azzal való kapcsolat – tudja, mi a különbség a foci és a kézilabda között – fontos. Olyan embereknek szól, akik sportolók voltak vagy épp a pályafutásuk végén járnak, és valamit elkezdenének a karrierjük után, vagy már benne vannak ebben a bizniszben menedzserként vagy más módon sporttal foglalkozva, és szeretnének egy új perspektívát találni benne, egy új szögből betekintést nyerni a sportba. Több oldalról is kapcsolódom a területhez és foglalkozom vele: van egy menedzserirodám, amely a fiataloktól a profikig foglalkozik az atlétákkal. Egy másik cégem pedig a sport fenntarthatóságával foglalkozik mind társadalmi, mind gazdasági téren. Ebből azért tudok egy jó tudást adni a jelentkezőknek, mert láthatják, hogy a sport nem csak edzőkből és menedzserekből áll, hanem több benne a potenciál és a perspektíva.
Névjegy
Dr. Gremsperger Gábor több mint 15 év tapasztalattal rendelkezik a sport és az üzlet világában. Válogatott sportolóként több mint 10 évig képviselte Magyarországot nemzetközi versenyeken, számos érmet megszerezve. Jogi diplomája megszerzése után több vállalatot is sikeresen vezetett. Kiemelkedő eredményeket ért el Magyarországon megrendezett világversenyeken, mint például az atlétikai világbajnokság és a rövid pályás úszó-világbajnokság, kluboknál, illetve sportszövetségeknél a fenntarthatóság és a karriermenedzsment területén. A The Agent Kft. sportolói és sportszervezeti képviselete révén számos nemzetközi karriert támogatott már. A Sport x Sustainability workshopjain és az Athlete Career Management kurzusain több száz sportoló és sportmenedzser tanulta meg tudatosan építeni a saját karrierjét. Munkáját az élsport és a fenntarthatóság területén nemzetközi díjakkal is elismerték.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
