Bár az emberek személyiségének introvertált-extrovertált felosztása elég közismert, sokan be is sorolják magukat valahova, valójában – ahogy az általában lenni szokott – nem mindenki fér bele ezekbe a kategóriákba. Barry Smith, a Marylandi Egyetem emeritus professzora és a Humán Pszichofiziológiai Laboratórium igazgatója egy korábbi nyilatkozatában úgy számolt, az emberek 68 százaléka lehet úgynevezett ambivertált, vagyis aki valahol a két pólus között helyezkedik el. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy valaki olykor a társaság középpontja, máskor viszont inkább bekuckózna egyedül a kedvenc sorozatával. Az ő lehetőségeikről szól brit társblogunk, az ELVTR Magazine cikke.
Felmerül ugyanis a kérdés: vajon melyik személyiségtípus indul előnyből a munka világában, és kikből válnak a legjobb cégvezetők? A címmel már lelőttük a poént, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a jól alkalmazkodó ambivertáltak felé lejt a pálya. Ők ugyanis sokszor ötvözni tudják a két pólus erősségeit, ezzel nagyon értékes csapattagok és remek vezetők lehetnek. Erre jutott legalábbis tanulmányában Adam Grant, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológiaprofesszora.
Extrovertáltak, introvertáltak és ambivertáltak a munkahelyen
Az extrovertált embereket feltölti, ha társasági életet élhetnek, jellemzően gyorsan döntenek és hajlandók neccesebb dolgokat is megkockáztatni a sikerért. Jó a beszélőkéjük, könnyen lépnek kapcsolatba másokkal és lelkesedéssel tudnak dolgozni. Erősek csapatmunkában, amelyet gyakran ők vezetnek. Híres extrovertált volt Winston Churchill, az Egyesült Királyság egykori miniszterelnöke is, azóta pedig ezt a kategóriát erősíti Whitney Wolfe Herd, a Bumble társkereső app alapítója és Richard Branson, a Virgin Group alapítója.
Az introvertáltak ezzel szemben inkább megfigyelő természetek, akik türelmesen meghallgatják a másikat és átgondoltan hoznak döntéseket. Az aprólékos odafigyelést igénylő folyamatokban brillíroznak, és ők is jó csapatvezetők, gyakran jobbak is, mint az extrovertáltak. Az introvertáltakat feltölti az egyedüllét, és általában inkább vágynak mélyebb beszélgetésekre valakivel, mint több száz fős bulikra.
Vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint az általuk vezetett csapatok 20 százalékkal profitábilisabbak lehetnek. Ezt igazolhatja az is, hogy a techmogulok közül ide sorolható a Microsoft-alapító Bill Gates, a Google egyik alapító-tulajdonosa, Larry Page, a Facebook-atya Mark Zuckerberg és az űripartól az európai politikáig mostanában éppen mindennel is foglalatoskodó Elon Musk is.
Az ambivertáltak olyan emberek, akik egyaránt jól elvannak társaságban és egyedül is, és nagyjából ugyanolyan jól megy nekik a beszéd, mint a hallgatás. A jó alkalmazkodókészségük sokoldalú csapattaggá és remek vezetővé teheti őket. A viselkedésüket ugyanis az adott helyzethez tudják igazítani, kockázatvállalásban jellemzően megtalálják az arany középutat, és egyaránt jók csapatban és önálló munkában is. Feltételezhetően ide sorolható a sokszorosan díjazott műsorvezető, Oprah Winfrey, Barack Obama, az USA 44. elnöke és Mahátma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja is.

Karl Moore, a McGill Egyetem docense, aki sokat kutatta az ezzel a személyiségtípussal rendelkező embereket, arra jutott, hogy a topvezetők közt 40-40% az introvertáltak és extrovertáltak aránya és a többi 20% az, aki valóban ambivertáltnak mondható. Ugyanakkor szerinte a közelmúltbeli kihívásokra való válaszul lényegében minden vezető elkezdett ilyen jellegű szokásokat átvenni.
Ezért nem mindig az extrovertáltak a nyerők
A már emlegetett Adam Grant 2013-ban mutatta be koncepcióját az ambivertáltak előnyéről. Ez a gondolat szembement egy régóta fennálló vélekedéssel, mely szerint az extrovertáltak alapvetően sikeresebbek és produktívabbak, különösen a sales területén. Grant 340 telefonos ügyfélszolgálati munkatársat elemzett, és arra jött rá, hogy a legtöbbet azok adtak el, akik a skála közepére helyezik magukat. Külön érdekes, hogy a pólus két széléhez tartozók teljesítettek a legrosszabbul.
„Miután a hallgatás és a beszéd rugalmas mintáját valósítják meg természetes módon, az ambivertáltak jó eséllyel mutatnak elegendő asszertivitást és lelkesedést ahhoz, hogy meggyőzzenek másokat és sikeresen adjanak el” – magyarázta a professzor. Ráadásul az ambivertáltak általában jobban oda is figyelnek az ügyfelek igényeire, és ritkábban tűnnek túlságosan izgatottnak vagy éppen túlzóan magabiztosnak.
Vajon én is ambivertált vagyok? Itt van néhány árulkodó jel
- Az egyedüllétet és a társaságot is szereted. Annak mintájára képzeld el az ambivertáltakat, mint amikor valaki se nem jobb-, se nem balkezes, hanem mindkét keze egyformán ügyes! Jól érzik magukat közösségben, de csendben elvonulva is, és természetes, hogy akár egyik napról a másikra is változhat, épp melyiket preferálják.
- Ha sokat szocializálódsz hosszú időn át, olykor kimerültnek érzed magad. Ám ahogyan fárasztó lehet az egész napot a nyüzsgő irodában tölteni, ha épp szabadúszóként mondjuk otthonról dolgozol, gyakran hiányzik egy kis beszélgetés a kollégákkal.
- A mély beszélgetéseket és a laza dumálást is élvezed. Az ehhez a személyiségtípushoz tartozó emberek jellemzően egyaránt bele tudják élni magukat a nagy világmegváltó beszélgetésekbe és a habkönnyű small talkba is.
- Ügyesen alkalmazkodsz, akár csapatban, akár egyedül kell dolgoznod. Az ambivertáltak jellemzően jók a munkahelyi kihívások önálló kezelésében, ám legalább ilyen hatékonyan együtt tudnak működni a többiekkel, ha a helyzet úgy kívánja.
- Jól beszélsz, de jó hallgatóság is vagy. Míg klasszikusan az extrovertáltak az előbbit, az introvertáltak pedig az utóbbit űzik jobban, az ambivertáltak ügyesen tudják kombinálni e kettőt. Így az aktív hallgatás segít nekik minél többféle visszajelzést begyűjteni, ám a jó beszélőkéjük sem hagyja cserben őket céljaik elérésekor.
- Fontos neked a függetlenséged, ám ezzel együtt is nagyra értékeled a barátaid, a családtagjaid, a kollégáid vagy éppen a főnököd meglátásait.
Adam Grant egy olyan skálát tervezett meg a személyiségtípusok detektálására, amely egy 14 elemű kérdéssorral méri fel, ki mennyire szeret szocializálódni. A spektrumon a két véglet között feltűnik az omnivertáltak kategóriája, akik a két szélső pólus között ingadoznak, egyikből a másikba.

Az ambivertáltak előnyei
Az ambivertáltak sok területen brillírozhatnak, például a sales, a cégvezetés vagy éppen a tárgyalástechnika terén – köszönhetően egyedi képességeiknek.
- Rugalmas és intuitív természet: erős intuíciójukkal gyorsan észreveszik a környezet és a többi ember apró változásait is, így hamar felismerik és kezelni tudják a megoldandó problémákat. Az alkalmazkodókészségük igen sokoldalúvá teszi őket, képessé arra, hogy a viselkedésüket a különböző szituációkhoz alakítsák.
- Érzelmi stabilitás: míg az extrovertáltakat nem annyira befolyásolják a külső ingerek, az introvertáltak viszont kifejezetten érzékenyek lehetnek a környezetük hatásaira, az ambivertáltak hatékony középutat találnak ezek közt. Kockázatvállalásban gyakran megtalálják az arany középutat a vakmerőség és a túlzott óvatosság között. Jellemzően alaposan mérlegelik a pro és kontra érveket egy-egy döntés előtt.
- Önállóság és hatékony csapatjáték: általában kifejezetten független személyiségek, ám emellett a közös munkában is jók. Autonómiájuk megőrzése mellett tudnak jól motiválni, illetve irányítani másokat.
- Nem félnek hibázni: általában higgadtan néznek szembe az esetleges kudarcokkal. A kihívásokat nem elrettentésnek, hanem fejlődési lehetőségnek látják. Szemben a jellemzően önreflektív itrovertáltakkal és az extrovertáltakkal, akik ilyenkor lelombozódhatnak, proaktívan szoktak fellépni, és tanulnak a hibáikból, így küzdve le végül az akadályokat.
Ahogyan megváltoznak az igények és az elvárások, a különböző területek vezetőinek mind az extrovertált, mind az introvertált tulajdonságokból érdemes meríteniük. A rugalmas és empatikus munkakörnyezethez például nagyon fontos figyelmesen meghallgatniuk a kollégáik visszajelzéseit, és be is építeni azokat a döntéseikbe. Ugyanakkor a lelkesedést is fenn kell bennük tartani, így motiválva és átvezetve őket a nehezebb időszakokon.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?