Folytatjuk Laba-csoport civil szervezeteket támogató CSR-programját, melynek keretében havonta egy fontos társadalmi feladatot ellátó civil szervezetet ingyenes képzésekkel támogatunk. A Járókelő.hu és a Magyar Hospice Alapítvány után márciusban – nőnaphoz közeledve – az EMMA Egyesületre esett a választásunk. „Olyan társadalomért dolgozunk, ahol van tér arra, hogy a nők elmondják a saját történetüket, a gyermekvállalással kapcsolatos tapasztalataikat, kihívásaikat és érzéseiket, és ahol ezt értőn meg is hallgatják” – magyarázza Kupcsok Julianna elnök, stratégiai vezető. „Alapvető célunk továbbá, hogy minden nő egyenlő eséllyel férjen hozzá egy olyan nőgyógyászati és szülészeti ellátáshoz, amely magas szakmai színvonalú, tiszteletteljes, biztonságos és biztosítja a nők önrendelkezését.”
Mint kifejti, a munkájukban kiemelten odafigyelnek a sérülékeny helyzetben lévő nőkre és lányokra. Négy alapértékük a hitelesség, a nőközpontúság, a sorstársak támogatása és a traumatudatosság, ezek mentén három fő szinten dolgoznak. Ezek az egyéni megerősítést nyújtó szolgáltatásaik, a közösségi erőforrások mozgósítását és a tudásmegosztást elősegítő tevékenységeik, illetve az érdekképviseleti munka a rendszerszintű változásokért.
Kapcsolódó kurzusok:
Segítenek visszanyerni a cselekvőképességet
A +36 80 414 565 számon és az [email protected] címen elérhető Emma Vonal nevű ingyenes, anonim, információs és lelkisegély-vonaluk biztonságos teret kínál a nőknek az anyasággal és a reproduktív egészséggel kapcsolatos legnehezebb pillanatokban is, hangsúlyozza. „Tapasztalatunk szerint a nők gyakran maradnak magukra olyan elvárások és kérdések között, amelyeket a környezetükben nem mernek vagy nem tudnak feltenni – legyen szó a szülés körüli nehézségekről, a gyermekágyi időszak izolációjáról vagy az ellátórendszerben elszenvedett méltatlanságokról” – fejti ki.
„Képzett önkénteseink többek között az aktív, értő figyelem és a traumatudatosság módszertanával dolgoznak: nem tanácsokat osztogatnak, hanem abban segítik a hívót, hogy visszanyerje saját belső erőforrásait és cselekvőképességét.”
Ehhez minden önkéntesük egy képzésen sajátítja el az érzelmi támogatás módszertanát, a traumatudatos szemléletet és az aktív hallgatás technikáját. „Ez a professzionális keret biztosítja, hogy a sorstárstámogatás valódi megtartó erőt jelentsen a krízisben lévő nőknek. Az Emma Vonal így válik az érzelmi biztonság hálójává, megerősítve minden hozzánk fordulót abban, hogy a tapasztalataik érvényesek, és nincsenek egyedül a történetükkel” összegez.
A figyelem, az információhoz jutás és a testi önrendelkezés nem kiváltság
Emellett ők működtetik a Közösségi Roma Dúlaszolgálatot is, amely egy, a társadalmi igazságosságon és az esélyegyenlőségen alapuló közösségi modell. „Míg a dúlai támogatás Magyarországon jellemzően a középosztály számára elérhető piaci szolgáltatás, mi kifejezetten a hátrányos helyzetű nők számára biztosítunk ingyenes szülés körüli támogatást” – emeli ki Kupcsok Julianna. A programban roma közösségi dúlák nyújtanak támogatást a környezetükben élő nőknek.
Tehát olyan asszonyokról van szó, akik maguk is osztoznak a közös kulturális háttérben és a megélt tapasztalatokban.
„Ez a mély sorsközösség és bizalmi viszony az alapja annak a biztonságérzetnek, amelyre a nőknek a jellemzően merev vagy nehezen hozzáférhető ellátórendszerben a legnagyobb szükségük van” – húzza alá. A dúlák munkája nem ér véget a szülőszobán, hanem a női életút számos más pontján is jelen vannak. Támogatást és kísérést nyújtanak minden olyan helyzetben, ahol a női testtel kapcsolatos döntések születnek vagy ellátásra van szükség – legyen szó családtervezésről, fogamzásgátlásról, nőgyógyászati vizsgálatokról vagy más egészségügyi eseményekről.
Hozzáteszi, hogy ezzel a modellel a gyakorlatban bizonyítják, hogy a figyelem, a hiteles információkhoz való hozzájutás és a saját testünk feletti önrendelkezés nem kiváltság, hanem alapjog. „A közösségi dúlák hidat képeznek az egyéni szükségletek és az egészségügy között, segítve, hogy minden nő megélhesse saját méltóságát és láthatóságát, függetlenül a származásától vagy az anyagi helyzetétől.”
Tudásmegosztás és érdekképviselet
Tapasztalataik szerint sok nő azért érzi magát kiszolgáltatottnak, mert nincs hova fordulnia a kérdéseivel, vagy a környezete tabuként kezeli a női test működését. A Romaversitas Alapítvánnyal együttműködésben megvalósult Mara Program is azt szolgálja, hogy a nők visszakaphassák a saját életük feletti kontrollt. Ennek célja a roma nők közösségi aktivizmusának erősítése a szexuális és reproduktív egészség és jogok területein. „Egy olyan biztonságos, támogató kört hozunk létre, ahol a résztvevők mélyebb tudást szereznek a testük működéséről és a jogaikról, miközben egy erős, egymást megtartó sorstársi közösséggé kovácsolódnak.”
Fontosnak tartja kiemelni, hogy a tudásmegosztás nem áll meg az elméletnél. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Alsózsolcán például olyan ifjúsági női kört hoztak létre, ahol a közösségi dúláik tartanak foglalkozásokat a helyi fiatal lányoknak és nőknek. Az alkalmakon a saját közösségükből érkező segítőktől tanulhatnak a női egészségről, lebontva a generációs tabukat és csökkentve az elszigeteltséget. A céljuk, hogy a résztvevők ne csak elsajátítsák a körökön megszerzett tudást, hanem képessé is váljanak azt visszavinni a saját közösségeikbe. „Így az egyéni megerősödésből közösségi cselekvés lesz: a nők és lányok egymást segítve és informálva válnak képessé arra, hogy kiálljanak a méltó ellátásukért, és szabad, informált döntéseket hozzanak a saját testükről és jövőjükről.”
A harmadik fő szint az érdekképviseleti munka, ahol azt igyekeznek elérni, hogy a női szempontok és tapasztalatok beépüljenek a jelenleg – mint mondja – túlterhelt és sokszor elavult szemléletű ellátórendszerbe is. „Az Emma Egyesületnél a mindennapi segítő munka során felhalmozott tudást becsatornázzuk a döntéshozók és a szakmai szereplők felé. Kutatásokkal és szakmai anyagokkal tesszük láthatóvá azokat a rendszerszintű hiányosságokat – például az ellátás során tapasztalt diszkriminációt vagy a tájékozott döntéshozatal hiányát –, amelyekkel a nők tömegei találkoznak” – összegez. „Ezzel a munkával egy igazságosabb, nőközpontúbb ellátórendszerért dolgozunk, ahol a szakmai eljárások a nők valós igényeire és emberi méltóságára épülnek.”
A nők biztonsága nem tarthat a projekt végéig
A folyamatos működéshez olyan magánadományozóktól és partnerektől kapják a legnagyobb segítséget, akik értik, hogy a nők biztonsága nem érhet véget egy-egy projekt végén. A legtöbb elérhető forrás ugyanis kampányszerű vagy projektalapú, ami komoly kihívás számukra. Az Emma Vonalon érkező hívások vagy a közösségi dúlák szülőszobai jelenléte ugyanis értelemszerűen nem projektfüggő. Kupcsok Julianna elmondja, folyamatos a küzdelmük a működésük fenntarthatóságáért. Úgy fogalmaz, hogy a támogatások jelenleg „tűzoltásra” és az alapműködés fenntartására elegek, de ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű változást érhessenek el, sokkal több stabil, hosszú távú elköteleződésre lenne szükség.
„Minden kisebb összegű rendszeres adomány vagy nagyobb vállalati felajánlás valójában időt és szabadságot ad nekünk. Azt a biztonságot adják meg, hogy ne a folyamatos forrásteremtés kösse le minden energiánkat, hanem a szakmai munkára, a hozzánk forduló nőkre tudjunk koncentrálni” – magyarázza. „Ez a fajta stabilitás az, ami lehetővé teszi, hogy ne csak túléljünk, hanem valódi, rendszerszintű változásért dolgozzunk.” Kérdésünkre azt feleli, a Laba-csoport kurzusainak résztvevői és az azok iránt érdeklődők az anyagi támogatás mellett a láthatóságukban és a hitelességük terjesztésében is tudnak nekik segíteni, hiszen jellemzően olyan szakmai körökben mozognak, ahová egy civil szervezet hangja nehezebben jut el.
„Ha az olvasók beviszik a témáinkat a saját szakmai diskurzusaikba, azzal segítenek lebontani a női egészséget övező tabukat. Minél több emberhez jut el az EMMA híre, annál több nő fogja tudni, hogy van hova fordulnia, ha támogatásra van szüksége” – hangsúlyozza. A támogatások közül nyilván az egyszeri összegek is segítenek, de a hosszú távú tervezhetőséghez a kiszámítható, havi felajánlások járulnak hozzá igazán. Emellett az adó 1%-os felajánlásokat is gyűjtik, és szakemberek pro bono munkával is segítik őket. „Egy-egy óra stratégiai konzultáció egy marketingessel, egy jogásszal vagy más szakértővel néha akkora lökést ad az operatív működésünknek, amit mi magunk hónapok alatt érnénk csak el.”
Az őszinteségben hisznek
Amikor arról kérdezzük, milyen bevett jógyakorlataik vannak az adománygyűjtésre, kiemeli: a partneri viszonyban és az őszinteségben hisznek. Nem próbálják elfedni a nehézségeket, inkább megmutatják, mennyi szakmai munka és erőforrás áll egy-egy szolgáltatás mögött. Azt látják, hogy a támogatók ezt értékelik is, hiszen nem „megmentők” akarnak lenni, hanem egy hiteles és profi közösség részei, akikkel azonos értékrendet vallanak. Kiemeli a közösség bevonását is. „Nem egy távoli, arctalan intézményként beszélünk, hanem megmutatjuk a folyamatainkat, a dilemmáinkat és a sikereinket is” – hangsúlyozza.
Kapcsolódó kurzusok:
„Más civileknek is azt tanácsolnánk: ne féljenek kimondani, hogy a minőségi szakmai munka pénzbe kerül. Ha a támogató látja a pontos célt és azt, hogy az adománya valódi hatást ér el – legyen szó az Emma Vonal fenntartásáról vagy egy közösségi dúla munkájáról –, akkor sokkal szívesebben köteleződik el hosszú távon is” – fogalmaz.
A legerősebb adománygyűjtő eszközük a hitelességük, összegez.
A Civil szervezetek vezetése és menedzsmentje képzésünkön már korábban részt vettek – innen ismerték már a munkánkat. Azt mondja, arról a későbbiekben döntenek, hogy a CSR-program keretében melyik kurzusokat végzik el.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
