Ugyanabban a pozícióban vagy évek óta? Már nem érdekel a projekted, és nem is vagy benne túl hatékony? Tartósan stresszt élsz meg, esetleg már a kiégés jeleit is érzed magadon? A magyarok 45%-a nem igazán elégedett a munkahelyével az Erste Bank január végén publikált felmérése szerint. Ha te is a váltásban gondolkozol, esetleg már arra is van ötleted, merre mennél tovább, de azért még vacillálsz, segítünk. Brit társblogunk, az ELVTR Magazine jóvoltából következzen 9 kérdés, amit érdemes végiggondolnod, mielőtt beadod a felmondásod.
1. Mióta érzel így?
Lehet, hogy reggelente úgy ébredsz, hogy már megint egy olyan munkahelyre kell bemenned, amit alig bírsz elviselni. Vonakodva indulsz el, szorongva nyitod meg a Teamset vagy a Slacket és számolod a perceket a nap végéig. Ez akár évekig is mehet, mire eléred azt a pontot, amikor azt mondod: elég volt. De ha ez a fajta elégedetlenséged új keletű, fontos megvizsgálni, mit érzel, és azonosítani, pontosan mi az, ami a munkádban stresszel téged.
Gondold végig, vannak-e a munkakörödnek olyan részei, amelyeken tudsz változtatni, hogy ezzel kitörj a negatív spirálból és elégedettebb legyél. Egy csapatvezetőt például túlterhelhet a rengeteg meeting, úgy érezheti, hogy csapdába zárják a folyamatos operatív megbeszélések. Ha veled is ilyesmi a helyzet, szerezd vissza a kontrollt az időbeosztásod felett! Gondold át az egyes megbeszélések fontosságát, koncentrálj azokra, amelyek tényleg lényegesek és igyekezz hetente legalább egy napot teljesen mentesíteni a meetingektől!
2. A munkád az elsődleges stresszforrásod?
Az állásunkkal való elégedettségünk nagyban befolyásolja az általános jóllétünket. Az Indeed adatai szerint az emberek 86%-a szerint a munkahelyi közérzetük hatással van az otthoni hangulatukra és az önbizalmukra. Ám ha a téged érő stressz többségét nem a munkád okozza, akkor a felmondás értelemszerűen nem segít a jólléteden. Ha viszont a melóddal kapcsolatos gondok jelentik az elsődleges stresszfaktort, és ezek akár alvászavarokat vagy egészségtelen evési szokásokat is okoznak, az mind azt jelezheti: itt az ideje váltani.
3. Nem csak fizikailag vagy kimerült?
Nehéz tisztán gondolkodni, ha az ember fizikailag és mentálisan ki van merülve. Különböző statisztikák szerint minden évben nő azoknak a száma, akik munkahelyi kiégést és folyamatos stresszt élnek át. A Gallup Intézet kutatása alapján a dolgozók 23%-a gyakran vagy mindig kiégettnek érzi magát, míg 44%-uk néha tapasztalja ennek a jeleit. (A kiégés tekintetében Magyarország Európa középmezőnyébe tartozik.) A kimerültség gyakran érinti azokat, akik gyorsan másszák meg a ranglétrát, egyre több felelősséget szednek magukra és így túlhajszolják magukat. Ha a munkád lett az egyetlen, ami meghatározza, mennyit érsz, és így csapdában érzed magad, a felmondás tűnhet az egyetlen kiútnak.
Ám ha ezt nem úgy teszed meg, hogy már megvan, hová mész tovább, és nincs komolyabb megtakarításod sem, akkor ez az anyagi biztonságod feladását jelentheti, ahogyan lemondhatsz vele a cégnél potenciálisan elérhető szakmai elismerésekről is. Eggyel óvatosabb megközelítés jobb stratégiát keresni az időbeosztásunkra. Megoldás lehet különböző időmenedzsment-technikák alkalmazása, vagy hogyha sikerül elérni, hogy bővítsék a részlegedet a cégnél, és ne minden munka rád háruljon. Illetve egy nyaralás vagy hosszabb szabadság után is megújult erővel és látásmóddal térhetsz vissza a munkádhoz.
4. Egyszerűen unalmassá vált számodra a munka?
A túl kevés feladat ugyanolyan ártalmas lehet, mint a túl sok. Aki egyszerű, ismétlődő, unalmas munkákat kap, hamar elveszti a motivációját és az érdeklődését. Az, hogy unatkozol a melóban, nem magától értetődő – jelentős hatása lehet a mentális egészségedre, stresszhez, szorongáshoz, sőt: akár még depresszióhoz is vezethet. Éppen ezért nyugtalanító adat, hogy az amerikai dolgozók kevesebb, mint harmada érzi magát elkötelezettnek a munkája iránt.
Egy 2021-es tengerentúli felmérés válaszadóinak 20%-a nevezte meg az unalmat elsődleges váltási okként. 2016-ban az Interparfums francia parfümcég egyik alkalmazottja, Frederic Denard be is perelte a munkahelyét az elviselhetetlenül unalmas munkakörülmények miatt. Négy évvel később pedig nyert: a párizsi fellebbviteli bírósági 50 ezer eurós (ez a mostani árfolyamon több mint 20 millió forintnak felel meg) kártérítést ítélt meg neki.
Mielőtt otthagyod a céget, gondold végig, nincs-e lehetőség javítani a helyzeteden, például ezekkel:
- Keress lehetőségeket a szakmai fejlődésre! Hozz össze egy meetinget a vezetőddel, és beszélgessetek a fejlődési lehetőségeidről a cégnél! Sok helyen van képzési és fejlesztési osztály, amely segíthet egy személyre szabott fejlődési terv kidolgozásában, akár céges költségen.
- Találj szerelemprojekteket! Vedd át a Google 20%-os elvét, mely szerint a dolgozók a munkaidejük egy részét olyasmire fordítsák, ami nemcsak hasznos a cégnek, de ők is lelkesedni tudnak érte! Ez felüdülés lehet a rutinfeladatok után, és segítheti a kreativitásod.
- Mentorálj! Segítsd az új kollégák beilleszkedését a cégnél! Ha a munkahelyeden van mentorprogram, vegyél részt benne világos célokat kitűzve és rendszeres, konstruktív visszajelzést adva!
- Kérj projektcserét! Ha úgy érzed, a készségeidet nem használják ki kellőképpen, kezdeményezd, hogy tegyenek át egy másik projektre, amely izgalmasabb és nagyobb kihívást jelent!
5. Passzolnak a vállalat értékei az tieidhez?
Bár sokan feltételezik, hogy a személyes meggyőződések általában passzolnak a munkahelyünk értékrendjéhez, de ez könnyen cáfolható, ha olyan helyzetbe kerülünk, amely ellentmond azzal, amiben hiszünk. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy kevésbé jól képzett kollégát léptetnek elő egy tapasztaltabb helyett, vagy valakit igazságtalanul hibáztatnak, az rögtön megmutathajta a különbséget. Egy ilyen felismerés pedig általában erős motivációt jelent, hogy végiggondoljuk, jó helyen dolgozunk-e.
6. Mit szeretnél valójában csinálni?
Összetett kérdés, hogy miként is képzeled el a saját életed. Megszüntethető az elégedetlenséged munkahelyváltás nélkül? Ha a jelenlegi munkakörödben nem tudsz már előrelépni, érdemes átgondolni a következőket is:
- egy új pozíció keresése ugyanebben a szektorban,
- váltás egy hasonló pozícióra egy másik szegmensben,
- lehetőségek keresése valamilyen teljesen más területen.
A váltásról való döntés személyes kérdés, melyet nyilvánvalóan befolyásol, mennyire vagy elégedett a jelenlegi állásoddal, mik a karriercéljaid és persze milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Mindig mérlegeld, milyen előnyei és hátrányai vannak a maradásnak és a dobbantásnak, így a döntésed passzolhat az értékrendedhez, a fejlődési céljaidhoz és általában a jóllétedhez.
7. Mit veszítenél a felmondással?
Otthagyni egy munkahelyet bizonyos kompromisszumokkal jár. Az ember feladhat egy támogató környezetet, egyedi juttatásokat, egy jó fizetést, egy biztos állást, az új megközelítések kudarctól való félelem nélküli kipróbálásának a szabadságát és persze a rutin kényelmét. Ha ezeket végiggondolod, az sokat elárul arról, készen állsz-e a váltásra. Vedd számba, mik a jelenlegi céged legfontosabb előnyei! Gondold végig, mit értékelsz itt a legjobban, ami nem feltétlenül lesz adott egy új állás keretében! Figyeld a saját területed álláshirdetéseit, hogy lásd, mit kell feláldoznod, ha úgy döntesz, hogy továbbállsz!
8. Kimerítetted az összes lehetőséget, amivel javíthatsz a helyzeteden?
Ha egy ideje már a váltáson gondolkozol, mostanra jó eséllyel összeszedted, mi mindennel nem vagy elégedett. Ám ha ezeket a gondjaidat még nem osztottad meg a munkahelyeddel, itt az ideje, hogy megtedd! Fontos tudni, hogy ezek a kérdések általában megbeszélhetők. Míg bizonyos tényezőkre – mint a cégvezetés vagy a munkakörnyezet – talán nincs ráhatásod, a munkaórákról és a fizetésről általában lehet tárgyalni.
9. Megvan az anyagi biztonságod a felmondáshoz?
Abban az esetben, ha nem úgy mondasz fel, hogy már leegyeztetted, hova vesznek át, magyarán számolnod kell valamennyi állás nélküli időszakkal is, érdemes egy olyan vésztartalékot képezni, amely 6 havi kiadásaidat fedezni tudja. Ez nehezen elérhető célnak tűnik, de legalább feleekkora összeget biztonsági hálónak mindenképpen érdemes félretenni. Abban az esetben, ha a két munkahelyed között lesz rés, jogosult lehetsz álláskeresési járadékra is, bár ez Magyarországon legfeljebb 3 hónapig vehető igénybe.
A megoldás része lehet az is, ha még pár hónapig maradsz a jelenlegi cégednél, hogy azalatt meg tudj takarítani valamekkora összeget. Nyilván azt is érdemes figyelembe venni, hogy a következő munkáddal potenciálisan mennyit vihetsz majd haza. Gondold végig mindezeket alaposan, hogy biztosan fedezni tudd a szükséges kiadásaidat és magabiztosan léphess, ha úgy érzed, eljött az ideje!
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
