„Valakinél azt jelenti az e-learning, hogy feltölt egy PDF-et, de alapvetően ezek a tananyagok ennél azért interaktívabbak szoktak lenni. Sokszor csak videók, végén egy kérdéssorral, de jó esetben nemcsak erről van szó, hanem feladatok, akár játékok is be vannak építve” – mondja Szakács Édua, a T-Systems – Digital Learning Hub E-learning designere, Digitális és gamifikált tananyagfejlesztés kurzusunk előadója. „Ezek össze lehetnek kötve multimédiás elemekkel, videókkal, hanggal, képpel, bármivel.” Oktatónkat arra kértük, szedje össze, mik a legfontosabb e-learning-trendek, amelyekkel számolnunk kell az idei évben.
1. Felturbózott perszonalizáció és adaptív tanulás
Maga a perszonalizáció régi trend, viszont az AI előtérbe kerülésével turbófokozatra kapcsolt a tananyagok személyre szabhatósága. Bár az e-learning során egyedül dolgozunk fel anyagokat – nem összekeverendő a Laba által is nyújtott élő, online oktatással –, a tanulói útvonalak az AI-jal sosem látott módon perszonalizálhatók, illetve automatizálható azok létrehozása. Mára a nagyobb LMS (learning management system, azaz tanulásmenedzsment-rendszer) tartalmaz olyan beépített AI-megoldásokat, ahol mondjuk egy chatbot megkérdezi, miről akarsz tanulni, és témalehetőségeket ajánl, érzékelteti előadónk.
Ennél is magasabb szint, amikor magában a kurzusban vannak adaptív megoldások. Ez azt jelentheti, hogy ha eltérő alaptudású emberek végeznek el egy azonos kurzust, akkor a rendszer például tudásellenőrző kérdésekkel kiválogatja, hogy az anyagból melyiküknek mi releváns. Erre az egyik legismertebb példa a Duolingo, amely folyamatosan monitorozza, mit
tudunk, mi megy nekünk jól és mi nem, és olyan kérdéseket ad, amik a hibáinkra reflektálnak, érzékelteti. Így sokkal célirányosabb a tanulási folyamat.
2. AI tartalomgenerálásra és mentorként
A különböző tananyagok tartalmához AI-t csak körültekintően érdemes használni. Két hónapja a The Guardian publikált egy videót, amelyben egy angol egyetem hallgatója kifakad tanára nyilvánvalóan AI-jal generált prezentációján. Ez azonban nem azt jelzi, hogy az AI-t nem szabad használni, csak erősen kontrollált formában. Szakács Édua azt mondja, ő is generál például kérdéseket AI-jal, de ehhez alaposan „elmagyarázza” a rendszernek, mit szeretne, az eredményeket pedig tüzetesen átnézi és sokszor „átbeszéli”, min kell változtatni. A tartalom létrehozását az AI így is nagyban meggyorsítja, főleg hogy a gép pillanatok alatt átpörget olyan információkat, amelyeket „kézzel” órákig guglizhatnánk.
Kapcsolódó kurzusok:
„Most a piacon iszonyatosan futnak azok a tananyagfejlesztő eszközök, amikbe ha betáplálunk egy anyagot és válaszolunk három kérdésre, kidob egy komplett tananyagot, kérdésekkel, struktúrával, képekkel, videókkal. Ám ha nem jó a forrásanyag, az AI konfabulálni fog. Más eszközökkel narrációt, podcastot is lehet generálni” – fejtegeti. Hozzátéve: fordításra például használhatók egyes AI-szolgáltatások, bár az eredményt ott is át kell nézni. Amikor a konkrétumokról kérdezem, tananyagszerkesztésre az Articulate-et, fordításra a DeepL-t ajánlja.
A másik irány a coaching és a mentoring, azaz amikor az LMS-be épített AI-tól – amely egy embert imitál – lehet kérdezni. A hallucináció problémája itt is bejöhet, de sokat segít, hogy ezek a nyelvi modellek konkrétan egy-egy témára vannak betanítva. Másról nem is nagyon lehet ezekkel beszélni, néha a kérdéseket is inkább a felajánlott opciókból választhatjuk ki. Hozzáteszi: bár gyerekcipőben jár, coachrendszer is van már, amellyel komplett beszélgetéseket is le lehet folytatni. „Ha az ember mondjuk a saleses vagy a prezentációs képességeit akarja fejleszteni, elkezd egy ilyennel beszélgetni, és a kamerát és a mikrofont bekapcsolva a rendszer monitorozza a nonverbális kommunikációt és az előadásmódot is, amire közvetlenül visszajelzést ad” – magyarázza. „Ezt nyelvi képzésekben is használják: egy AI-tanár kijavítja, hogy hogyan beszélsz angolul.”
3. Szociális tanulás
Az online tanulás minden formája rugalmas, a legfontosabb kérdés azonban, ami felmerül, az a társas interakció hiánya, illetve megoldása. Bár a Laba-csoportnál az élő, online kurzusokon folyamatosan lehet menet közben kérdezni, emiatt működtetjük a résztvevői Discord-csoportokat, és ezért szervezünk offline eseményeket is. Az önálló feldolgozásos e-learning esetén ez különösen nagy kihívás, ezért ezen a területen is egyre több az olyan tanulási platform, ahol az emberek megoszthatják a tapasztalataikat, élményeiket, és egy-egy tananyag, illetve a tudásmegosztás köré szerveződő közösség, fórum.
4. Microlearning
A figyelmünk és koncentrációnk ideje (attention span) sokszor elég rövid, ezzel az e-learning-fejlesztőknek is meg kell küzdeniük. Így a microlearning mellett már nanolearningről is beszélhetünk. Ha az online térben egyedül tanulunk, rengeteg a potenciálisan elterelő inger. Az pedig gyakori hiba, hogy egy e-learning- – vagy bármilyen – tananyag fejlesztői túl sok mindent akarnak egy etapban átadni, amiből az emberek befogadóképességének határai miatt végül vajmi kevés marad meg, magyarázza.
A klasszikus e-learningek jellemzően fél-egy óra hosszúságúak, de vannak hosszabbak is. Erre az lehet a megoldás, hogy a nagy monstrumokat bontsuk le rövid, jól tanulható egységekre, amit mondjuk 5-10 perc alatt be lehet fejezni. A TikTok és más platformok rövid videóit hozza fel példának, hogy milyen környezetben kell labdába rúgni. A tananyagszeletek azért jellemzően nem TikTok-videó hosszúságúak, mert, mint mondja, valódi tanulást elérni egy Tiktok-videóval önmagában nem lehet.
5. Gamifikáció
Ezen irány alapja az a megfigyelés volt, hogy játékokkal órákat el tudunk tölteni, ezért legyen játékszerű a tanulás is. Szakács Édua szerint ez a logika csak ott hibádzik, hogy míg a játékot szabadon választjuk, a tanulást nem feltétlenül. „Attól, hogy minden második mondat után kapsz egy kis matricát a füledre – sokszor ezt értik gamifikáció alatt – még nem lesz jobb a tanulási élmény. Ez egy nagy félreértés” – hívja fel a figyelmet. „Sokkal inkább az számít, hogy a tanulási út úgy van felépítve, hogy abban kihívások, választási és fejlődési lehetőségek vannak, és az egyre nehezebb feladatok egymásra épülnek, ahogy a játékokban.” Szerinte ezek jól tudnak működni a tanulásban is.
Azonban a Duolingo azon módszerében, amikor „kapsz 15-féle kis üngyüm-büngyüm jelvényt”, nem hisz. „Ez néhány percig motiváló, és ad egy pozitív visszajelzést, de önmagában nem ettől fogsz nyelvet tanulni” – fogalmaz. Ám a Duolingo szerinte más elemeket jól alkalmaz: gondolkodásra késztet, feladatok elé állít, ezek egymásra épülnek, és azt érzed, hogy egyre kompetensebb vagy. „Fontos, hogy ne tudd rögtön megoldani a feladatot, mert akkor csípőből fog menni. Indítsa be az agyadat, ne készen kapj meg mindent” – magyarázza. Egyfajta játékélményt nyújthatnak az olyan, sima számítógépen is használható 3D-modellek is, ahol mondjuk a tanuló láthatja maga előtt egy étterem kiszolgáló tereit, hogy begyakorolja, mikor honnan kell leszednie a tányérokat, vagy egy cég székházának szimulált terében kell tárgyakat megtalálnia.
Kapcsolódó kurzusok:
6. Storytelling
Egy történet az kontextust ad. Történelemórán is nagyon nehéz az évszámokat a légüres térben megtanulni anélkül, hogy a tanár jól elmagyarázná az összefüggéseket, érzékelteti. Ez a céges e-learningeknél is tanulságos. Az általános európai adatvédelmi rendelet, a GDPR – igen száraz – témáját például sokkal könnyebb anonimizált valós eseteken vagy kitalált, de életszerű példákon keresztül átadni. „Ha nem azt mondják el egy videóban, hogy a GDPR x-edik paragrafusa mit mond ki, hanem hoznak egy konkrét szituációt, az sokkal átélhetőbb. Mondjuk hogy egy kisbolt vagy egy webshop tulajdonosa vagy, és különböző adatokat kell kezelned. Máris ott vagy a szituációban, és személyiséget adtunk egy eredendően száraz jogi tananyagnak” – érzékelteti.
Pedagógia és gyakorlat
A rövidesen startoló Digitális és gamifikált tananyagfejlesztés tanfolyam két csoportnak lehet a leginkább érdekes. HR-eseknek, learning és e-learning területen dolgozóknak, illetve bárkinek olyan nagyobb cégeknél, ahol úgy akarnak belső tréningeket tartani e-learninggel, hogy nem akarják azt megvenni a piacról, így nekik kell a tananyagból e-learninget csinálniuk. Mellettük tanároknak, oktatóknak, trénereknek, akiknél gyakran előjön a kérdés, hogy a jelenléti képzéseiket hogyan lehetne kiegészíteni online anyagokkal, és ezeket maguk készítenék el, mondja el. Lesz némi pedagógiai alapozás az e-learning formátuma kapcsán, és nagyon sok gyakorlati tudnivaló várható. „Azt próbáljuk meg elérni, hogy aki megcsinálja, az A-tól Z-ig össze tudjon rakni egy e-learning-anyagot szöveggel, képpel, videóval, megismerje a tananyagkészítéshez alkalmazható eszközöket, és megtanulja ezeket használni” – összegez.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
