A legnagyobb kezdeti nehézség átlátni a terepet, de aki ezen túllendül, annak a LED-falaktól az élő zenén át a szurkolók edukációjáig rengeteg eszköze van, hogy a megérkezéstől a távozásig remek élményt nyújtson a kilátogatóknak – erről beszélt interjúnkban Varga Gábor, a Sport-Events Kft. Event & Sports Presentation Producere, rövidesen induló Sportesemények és -versenyek szervezése a gyakorlatban képzésünk előadója.
Magyarországon rengeteg különböző sportesemény zajlik évente. Ezek mennyire izgalmasak kreatív szempontból?
Vannak izgalmasabb és kevésbé izgalmas versenyek, akár közvetlenül a sportteljesítmények által, akár amiatt, hogy mekkora rá a büdzsé, és mik a lehetőségek kreatívvá és izgalmassá tenni az egészet. Jó példa volt a tavaly Budapesten megtartott Olimpiai Kvalifikációs Sorozat (Olympic Qualifier Series, OQS). Ez az új olimpiai versenyszámok válogatója volt: a break dance, a falmászás, a BMX és a gördeszka. Maga a téma hallatlanul izgalmas és újszerű volt a lazaságával, a verseny fizikai kinézetével, a szabályaival, mindennel. Ott egy viszonylag kis költségvetésből is sokat ki tudtunk hozni, rendkívül jó volt csinálni.
Teljesen másmilyen volt a rendezvény hangulata, nem a többi sportból ismert vérprofiság, de látszott már benne a potenciál arra, hogy ebből kinőjön valami komoly. A sportágak dinamikája is nagyon izgalmas volt. A másik kategóriát pedig az atlétikai világbajnoksághoz hasonló nagy versenyek jelentik, ahol jelentős a büdzsé, és egy hihetetlenül komplex struktúrában kell valamit összerakni. Ebben is megtaláltuk a szépséget a kollégáimmal, és be is hoztunk egy csomó újdonságot. Nyilván vannak olyan versenyek is, ahol minimális pénzből minimális dolgokat lehet megvalósítani. Az kevésbé motiváló, de azokat is meg kell csinálni klasszul.

A sport mára a teljesítményről szól, vagy inkább a szórakoztatásról, az élményről, amit a nézőnek adni tud?
A sporteseményekből egyfajta fiesztát kell csinálni nyitástól zárásig, amelynek maga a sportverseny csak egy része.
A cél, hogy már a megérkezéskor egy kellemes élményt nyújtsunk a látogatóknak. Akár egy jó élő zenei előadással, szépen felépített fizikai konstrukcióval, például plakátokkal, LED-fallal, hasonlókkal. Tehát hogy amikor beülsz egy sporteseményt megnézni, már kapj egy kiegészítő vizuális és zenei élményt. Megjelenhetnek például edukációs tartalmak is az adott verseny szabályairól és pontrendszeréről, hogy milyen nehéz a tőr, vagy hányszor kell lőni.
A nézők nyitottak az ilyen edukációra?
A nagy részük nem ismeri a sportág szabályait, kulisszáit, szüksége van tehát az információra. Így szeretik is az ilyesmit. Emellett persze szórakoztatni is kell. Az emberek szeretik látni magukat a nagy LED-eken: népszerűek a hasonmás-, tánc- és csókkamerák. A mesterséges intelligenciát (AI/MI) is be lehet vonni a különböző interakciók megvalósításába. Ha van egy ilyen játék, egy könnyű program, egy jó zenész, egy rövid fellépő, egy jó látványvilág, azzal le lehet nyűgözni a látogatókat és érdekessé tenni az egészet. Ebben segítenek a plakátok és a LED-falak. A világítással szintén lehet alakítani a dramaturgiát attól függően, hogy színes, effektes, gyenge vagy erős fényt használunk, és erre jön rá az említett zenei kabát. Szóval nagyon sok eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy ezt a fiesztahangulatot összehozzuk. Búcsúzni is úgy érdemes a nézőktől, hogy kifelé menet még legyen egy visszajátszás a legszebb pillanatokról, játsszon egy zenekar, és mondjuk el, mi lesz a következő napi program.
Hazánkban rengeteg állami pénzt kap a sport jelentős része. Ez mennyire könnyíti meg a helyzetet?
Az államoktól érkező túlzott támogatás nem feltétlenül előnyös. Így ugyanis nem versenyalapon működik a rendszer, ami eltorzít és sokszor elkényelmesít. Ez, a helyzet, a belső struktúra, az állami és államközeli cégek kötelező részvétele nem tesz jót a területnek. Ugyanakkor rengeteg nagy kaliberű verseny jön Magyarországra, ami nagyon sok pénzt kap. Ezeket igyekszünk nemzetközi szinten is jól megcsinálni. Ebben a műfajban nagyobb is a felhalmozott tapasztalat Magyarországon, mint a legtöbb nyugat-európai országban, ahol tíz év alatt nincs annyi nagy kaliberű verseny, mint nálunk egy évben. Jövőre és 2027-ben is több nagy világverseny lesz Magyarországon. Az atlétikai vb-re 9 hónapot készültünk, és éppen kész lettünk. Az egy óriási szervezés volt, közel kétszáz ország versenyzőivel. A versenyek, rendezvények, főleg a nyári időszakban egymásra csúsznak. Nagyon sok nagy rendezvényünk van, és persze sok kicsi. Nyilván utóbbiaknál a kis büdzsének megfelelően kisebb az öröm.
Rengeteg sportág, klub szervez sporteseményeket. Mennyire könnyű ezekhez szervezőként bekerülni?
Sajnos ez a terület idehaza nem piaci alapon működik, nagyon sok múlik a politikai kapcsolatokon.
Aki szeretne elindulni a pályán, annak a terület minden problémája ellenére van esélye bejutni egy-egy csapatba, szakemberre ugyanis szükség van. Jövőre többek között újra lesz atlétika, 2026 szeptemberében az első atlétikai világdöntőt (World Athletics Ultimate Championship) rendezi meg Budapest.
Ismét a világ százvalahány országából jönnek ide a legjobb atléták, ez óriási felkészülést igényel. A magyar tapasztalattal lehetőség van külföldön is dolgozni. Ilyenkor, amikor a nagy versenyek jönnek, tényleg sok ember kell, ám máskor hónapokig nincs szinte semmi. Az idei egy gyengének mondott év volt, hiszen nem volt benne A kategóriás nagy világverseny. Lebonyolítottunk ugyanakkor 22 kicsit. Balaton-átúszást, veterán birkózó vb-t, kisebb hokimeccset és így tovább. Ezek kisebb költségvetésből mennek, de itt is mindent ugyanúgy össze kell rakni kicsiben, a workflow, a projekt felépítése elég hasonló.

Mik a kezdeti nehézségek ebben a szakmában?
Elsősorban átlátni az egészet, erről is szól a kurzus. A terület ugyanis egy csomó dolgot ötvöz. Ismerned kell a tévés közvetítések jellemzőit, jó tárgyalástechnikára van szükséged, hogy meg tudj egyezni a helyi sportszervezőkkel, a nemzetközi szövetségekkel és a politikai szereplőkkel. Van a tervezésnek technikai része, fontos a marketingkommunikáció és az arculat kialakítása. Kell, hogy legyen egy képed arról, milyen stílusban, mit és hogyan szeretnél összerakni. Mindezt prezentálni kell, érvelni mellette a döntéshozók felé. Ezután kezdődik még csak a tervek kidolgozása, a csapat összeszedése, a tartalmak elkészítése, a próbák és az élő közvetítés. Át kell látni ezt az egészet, meg kell érteni, nekünk hol van ebben a helyünk, és mivel tudunk hozzájárulni.
Szóval ez lesz a kurzusod fókuszában. Kiknek érdemes jelentkezni?
Igen: lásd át az egész területet, ismerd meg, hány ezer apró szálat kell kézben tartani, amik aztán kibomlanak egymillió másik szálra, és tudd meg, hol tudsz ebbe bekapcsolódni a skillsetjeiddel, mire akarsz specializálódni, és ha bekerülsz egy csapatba, akkor már legyen egy képed arról, hogy ki vagy, mit csinálsz és hogyan kapcsolódsz mások munkájához! A tevékenységnek két oldala van: a technikai és a tartalmi. Előbbi magában foglalja a közvetítést, a stadion berendezését, dekorációját, a lelátók, a világítás és a LED-falak elhelyezését és a vezérlőket. A technikai tervezés egy részét is a verseny szervezői irányítják. Vannak előírásaik, meg kell felelni az általuk létrehozott környezetnek például abban, hogy bizonyos helyekre mit nem szabad odatenni, milyen magas lehet a lelátó, hol lehet és hol lenne zavaró, és így tovább.
A tartalmi rész jegyében pedig meg kell határozni, hogy pontosan mi hogy nézzen ki, hogyan nyűgözzük le a nézőt, illetve miként szolgáljuk ki vizuálisan és hangban a sportot és segítsük hozzá a közvetítést a lehető legklasszabb képi világhoz. Amit a tartalmi csapat megálmod, annak természetesen vannak technikai igényei, hogy mit használnának fényben, LED-ekben, színpadtechnikában – itt ez már visszakerül a technikához. Én inkább a tartalmi részről tudok beszélni, hiszen annak a vizuális tervezését, a kreatív programjait, a videóit, a hangjait, a képeit, a színeit készítem, de a vendégelőadónak meghívott kollégám éppen ezzel foglalkozik. Ő az, aki megtervezi ehhez a technikai feltételeket, hogy például én ezt meg tudjam csinálni. Ezért hívtuk meg.
Szerinted lesz budapesti olimpia?
Egy olimpia szervezése sportpolitikai kérdés, nem pedig sportszakmai. A rendezés egy óriási tehervállalás, és én már egy kicsit csalódtam az olimpiai mozgalomban. Régen nem arról szól már, amiért annak idején Pierre de Coubertinék megalapították. Mára csak egy profitérdekelt vállalkozás lett, még ha hivatalosan nonprofit formában is működik. Közben pedig elképesztő terheket ró minden országra. Ez senkinek nem jó. Szerintem ez az ország kicsi ahhoz, hogy olimpiát rendezzen. Lehet, hogy nemzeti büszkeségből tök jó lenne, de nagyon ambivalens érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Nem tudom, hogy örülnék-e neki. Mindenesetre a politikai klíma fogja meghatározni, hogy lesz-e. De szerintem most nem áll úgy az ország, hogy egy sikeres olimpiát megrendezzen.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?