Csak Magyarországon eddig több mint 20 ezer résztvevő tanult kurzusainkon, és a cégcsoportunk képzései másik 7 országban is elérhetők – többek között ezekkel az adatokkal érzékeltette munkánkat Rádonyi Anita márkakommunikációs vezetőnk az EFOTT kísérőrendezvényeként megtartott Educatio+ Konferencián, amelyen az előzőhöz hasonlóan ismét részt vettünk. Kiemelte, hogy részletes kiválasztási folyamat garantálja, hogy az előadóink a legfelkészültebb szakemberek legyenek, a képzéseinkre pedig olyan termékekként tekintünk, amelyek egy-egy konkrét tudásbeli hiányt pótolnak.
A résztvevő így nem „végzettséget”, hanem működő tudást kap a kurzus végén. A döntéseink emellett adatalapon születnek meg, saleses kollégáink pedig a leendő résztvevőinkkel telefonon egyeztetnek, és ha az igényfelmérés után úgy érzik, a tanfolyam nem megfelelő az illetőnek, akkor inkább másikat javasolnak helyette. Vagyis gyors értékesítés helyett arra törekszünk, hogy csak olyan képzéseket adjunk el, amiknek a jelentkezőink tényleg hasznát veszik – tette hozzá. A rendezvény alapvetően a felsőoktatás köré szerveződött, Anita pedig hangsúlyozta: az egyetemi oktatásról és az online képzésekről nem vagy-vagy alapon érdemes gondolkodni.
„Az egyetemek kiválóan biztosítják az alapokat. Gondolkodókat, vezetőket és kutatókat formálnak, akik képesek megoldani a holnap nagy kihívásait. Az online kurzusok pedig kitöltik a hiányokat. Ideálisak speciális készségek elsajátítására, az iparági trendekhez való alkalmazkodásra, vagy akár karrierváltásra” – fogalmazott. Szerinte ezért az egyetemeket és az online tanulást nem versenytársként, hanem az oktatási ökoszisztéma együttműködő szereplőiként kell kezelni. Ezek ugyanis együtt teszik lehetővé, hogy az oktatás ne csupán egy egyszeri esemény, hanem élethosszig tartó utazás legyen, húzta alá kollégánk.
A küldetésünk nem a helyettesítés
„Az egyetemek megtanítják a hallgatókat tanulni, kritikusan gondolkodni és összefüggéseiben látni egy-egy problémakört. Ezt a tudást évek alatt lehetséges csak elsajátítani” – hangsúlyozta Rádonyi Anita. Hozzátéve, hogy az elismert felsőoktatási intézmények diplomáinak komoly a munkaerőpiaci súlya, bizonyos szakmáknál pedig egyenesen elengedhetetlen ez a fajta képesítés. A hallgatók emellett kapcsolatokat tudnak kiépíteni, illetve kitartást és önállóságot is tanulnak.
A különböző online kurzusok ezenfelül olyan, a való életből vett példákkal segítik a tanulást, amelyeket elsősorban a gyakorló szakemberek tudnak átadni. Az így megszerzett tudásanyagot azonnal be is lehet építeni a mindennapi munkába – folytatta. Ráadásul ez a forma leszámol a földrajzi korlátokkal, és a résztvevők a saját igényeikhez igazítva tanulhatnak, a saját tempójukban, akár újra visszanézve az anyagokat. „A munkáltatók szemében hatalmas érték az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos készségfejlesztés. Az online platformok rövid, specializált tanfolyamokkal teszik ezt lehetővé” – összegzett munkatársunk.
Hangsúlyozta: a Laba, a SKVOT és a robot_dreams számára az egyetemek szövetségesek. „A küldetésünk nem a helyettesítés, hanem a kiegészítés. Együttműködünk iparági szakértőkkel, a valós igényekhez igazított tananyagot hozunk létre, és segítünk a résztvevőinknek abban, hogy sikeresek legyenek a karrierjük során” – summázta. „Amikor a tanulók az egyetemek által nyújtott alapokat ötvözik az online platformokon elsajátított gyakorlati tudással, sokkal felkészültebbek lesznek a munkaerőpiac kihívásaira.”
Órarend-chatbottól a mentális egészségig
A rendezvényen számos, a tanulást és a hallgatói életet segítő innovatív megoldást bemutattak. Murai László, a 2023-ban az ELTE vezetésével a magyar felsőoktatás digitális korszerűsítésére megalakult Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ szakmai koordinátora például az EENJOY nevű platformot. Ez egy alternatívvalóság-játékon alapuló felület, amely különböző küldetéseken keresztül vezet be az egyetem világába. Ezek a feladatok többnyire edukációs vagy személyes fejlődési célokat szolgálnak, de vannak a felületen hosszabb, interaktív, geolokációs küldetések a tanulmányok mellett a szabadidőhöz is kapcsolódóan – ismertette. Hozzátéve: a platformra eddig több mint 3 ezren regisztráltak, 8 ezernél is több küldetést teljesítve.
Természetesen előkerült a mesterséges intelligencia (AI/MI) szerepe is. Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt: egyre több egyetem használja az AI-t arra, hogy hatékonyabb, gyorsabb és személyre szabottabb szolgáltatásokat nyújtson a hallgatóinak. Az ugyanis javíthatja a tanulmányi előmenetelt, csökkentheti a lemorzsolódást, és fokozhatja a hallgatók elégedettségét – hangsúlyozta. Az oktatási rektorhelyettes a nemzetközi gyakorlatból négy fő alkalmazási területet emelt ki: a tanulmányi ügyintézést, a tutorálást, a mentális egészség támogatását, illetve a prediktív analitikát és a tanácsadást.
Szuchy Róbert a tengerentúlról olyan példákat említett, ahol hallgatók AI-chatbotok segítségével kaphatnak válaszokat a beiratkozással és más tanulmányi ügyintézésekkel kapcsolatban, így a New York-i Empire State Universityn például 30%-kal csökkent a telefonos ügyfélszolgálat megkereséseinek száma. Hozzátette, hogy valahol az AI tanársegédként működik. Példaként megemlítette az atlantai Georgia Institute of Technology Jill Watson nevű tanítási asszisztensét, melynek természetes válaszairól a diákok nem is tudták, hogy azok nem egy embertől származnak, ameddig le nem leplezték előttük.
A mesterséges intelligencia a hallgatói jóllét támogatásában is hasznos – emelte ki a Károli munkatársa. Példaként felemlegette az Ivy League-be tartozó Dartmouth College által fejlesztett „Therabot” nevű pszichológiai segítő rendszert. Ennek használata a klinikai tesztelés során a részt vevő depressziós diákok 51%-ánál jelentős tünetcsökkenést eredményezett.
Vannak már sikertörténetek
Szuchy a magyarországi felhasználások közt említette a Budapesti Gazdasági Egyetem AI-jal foglalkozó tudásközpontját és folyamatban lévő chatbot-fejlesztését a gyorsabb ügyintézéshez, illetve hogy a hallgatói életutak elemzésével csökkentenék a lemorzsolódást. Megemlítette egyebek mellett a Szegedi Tudományegyetem Neptunra épülő, öregdiákok által fejlesztett AI-alapú messengeres órarend-chatbotját is. Szerinte kulcskérdés az AI emberközpontú, etikus alkalmazása, és a jövőt az AI és a humán támogatás integrált, tudatos együttműködésében látja.
A magyar startup-ökoszisztéma fejlettsége elmarad a globális átlagtól, és a hasonló méretű európai országok átlagától is. Ugyanakkor erősek benne a Deep Tech szektorok (olyan, tudományos vagy mérnöki újdonságokon alapuló területek, mint az AI, a biotechnológia vagy a fejlett anyagtudomány – a szerz.), és vannak már sikertörténetek is – hangzott el Bódis László előadásában. Az innovációért felelős helyettes államtitkár, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója is, elmondta: az egyetemeken folyamatosan növekszik a Deep Tech ökoszisztémához nélkülözhetetlen szabadalmak száma.
A szeptembertől induló, PhD-hallgatókat megcélzó Pathway to Business program is a hazai startupszektort segítheti. Magyarországon egyelőre hiányoznak a technológiaspecifikus kockázatitőke-források is, ám a terület nemzetközi láthatóságát segítik az olyan rendezvények is, mint a Hungarian Innovation Week vagy a Connexions – CEE Deep Tech Summit – tudhattuk meg.
A konferencián a Széchenyi István Egyetem vállalkozói ökoszisztémája kapcsán elhangzott: az elmúlt évtizedben a felsőoktatási intézmény komoly technológiatranszfer-munkát folytatott, a kutatói ösztönzőket, köztük Innovációs Ösztöndíj Pályázatot indítottak. A győri technológiatranszfer-központjuk az elmúlt másfél évben egyre több iparjogvédelmi bejelentést tett, és már az első exiten is túl vannak az egyik üzletrész eladásával. A rendezvényen egy, a raktárak és üzemek hatékonyságának növelésével foglalkozó cég példáján keresztül érzékeltették: megéri vállalkozni az egyetemi ökoszisztémában. Ugyanis az egyetem innovációs cégével való együttműködés infrastrukturális lehetőségeket, üzletfejlesztési támogatást és más elérhető kompetenciákat is nyújt ehhez.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
