A fintech világ minden szegletét bejárta pályafutása során Ethan Gans, a kis startupok világától egészen az olyan pénzügyi óriásokig, mint a Citibank és a Mastercard, utóbbinál áprilisig dolgozott termékmenedzseri pozícióban, áprilistól pedig a JPMorgan Chase & Co.-nál folytatta karrierjét közösségi- és ügyfélstratégiáért felelős alelnökként. Interjúnkban Ethan részletesen beszél arról, mi teszi igazán egyedülállóvá a fintech termékmenedzseri szerepkört, egy startupnál vagy egy banknál érdemesebb-e dolgozni, és hogy miért a biometrikus azonosítás a fizetési iparág jövője. (Az interjú angol nyelvű eredetije ide kattintva olvasható az amerikai ELVTR testvérblogunkon.)
Hogyan kezdődött a karriered a fintech szektorban?
A pályafutásomat egy kicsi, mindössze 13 alkalmazottat számláló mobil marketinges startupnál kezdtem. Itt dolgoztunk ki egy olyan SDK-t (szoftverfejlesztő készletet – a szerk.), amely lehetővé tette a cégek számára, hogy a mobilappjaikba integrálva push értesítéseket küldjenek a felhasználóiknak. Ez keltette fel az IBM érdeklődését, ami később felvásárolta a vállalkozásunkat. Így kerültem az IBM munkatársai közé, ahol néhány évet töltöttem el.
A pénzügyi szolgáltatások iránti érdeklődésem miatt csatlakoztam a Citibankhoz, ahol az újonnan alakult, kifizetésekkel és követelésekkel foglalkozó csapat tagjaként dolgozhattam. Ez a csapat azzal a céllal jött létre, hogy teljesen modernizálja a bank fizetési rendszerét. Mivel a nagyobb pénzügyi intézmények többsége még mindig a hagyományos banki modellek mentén működik, a technológiai és infrastrukturális hátterük nem túl korszerű.
A mi csapatunk azonban a 21. század követelményeihez igazodva alakította át a fizetési rendszert. Bár nem rendelkeztem jelentős banki szolgáltatásokban szerzett tapasztalattal, azt látták bennem, hogy értek a technológiához. A startup világban töltött időm alatt megtanultam, hogyan kell egy gyorsan változó, technológiavezérelt környezetben dolgozni, és ezt a tudást sikeresen át tudtam ültetni a Citi működésébe is.
Kezdetben úgy gondoltam, ez egy rendkívül egyszerű szektor, ahol a fizetések pusztán A pontból B pontba történő mozgások: valaki végighúzza a hitelkártyáját vagy megadja a PayPal felhasználónevét, és a tranzakció máris zökkenőmentesen megtörténik. Ma már inkább a fizetési iparágat egy hagymához hasonlítanám, ahol rétegről rétegre haladva egyre több és több titokra bukkanunk. Lenyűgöző mélységek rejtőznek benne.
Éppen ezért szeretem annyira. Imádom, hogy a legújabb fejlesztésekkel foglalkozhatok, a fizetési szektorban minden évben történik valami nagy újítás, amivel lépést kell tartanom.
Négy év elteltével azonban változtatni szerettem volna. Egy kisebb, technológiára összpontosító céget kerestem. Ismerősök ajánlották a Mastercardot, akik az ottani pozitív tapasztalatokról számoltak be, ezért csatlakoztam hozzájuk termékmenedzserként a globális fizetési tokenizálás csapatba. A MasterCard rendkívül innovatív és élen jár a technológiában. Inkább egy techcégként, mintsem egy pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalatként határozzák meg önmagukat.
Miért van az, hogy a régi bankok, mint például a Citi, nehezen alkalmazkodnak a fintech újításokhoz?
Minden nagyobb pénzügyi intézménynél hatalmas a bürokrácia. Annyira szigorú felügyelet alatt állnak, hogy minden apróságot nagyítóval kell megvizsgálni.
Ha valami újat próbálsz bevezetni, az rögtön igen komoly vizsgálat alá kerül, és nagyon hosszú időbe telik, mire tényleg megvalósul. A jogi, szabályozási, AML és KYC (anti-money laundering, azaz a pénzmosás elleni küzdelem és know your costumer, azaz ismerd meg az ügyfeled – a szerk.) területekről is számos különböző csapatnak kell jóváhagynia. Ez sokszor akadályozza az innovációt.
Ez a típusú szabályozott környezet és ellenőrzés nem jellemző a fintech vállalkozásokra vagy kisebb cégekre. A fintech cégek gyorsan haladnak előre. Ha egy olyan bankként, mint a Citi, szeretnél velük versenyezni, akkor gyorsan meg kell tanulnod alkalmazkodni.
Ajánlanád-e valakinek, aki most kezdi pályafutását a termékmenedzsmentben, hogy akár egy nagy bankhoz, akár egy fintech startuphoz csatlakozzon?
Ez attól is függ, hogy milyen a személyiséged és milk a karriercéljaid. Egy startupnál több a szabadságod és kevésbé vagy korlátozva, viszont nagyobb a stressz. Amikor egy 13 fős cégnél dolgoztam, minden nap azon kellett agyalnom, hogy vajon holnap is lesz-e világítás. Nem volt külön emberünk minden feladatra. Amikor valamit meg kellett csinálnom, nem volt senki, aki segíthetett volna, vagy akinek ez lett volna a konkrét feladata. Így magamat kellett képeznem és új képességeket elsajátítanom.
Például, amikor adatokat kellett lekérdeznem az adatbázisunkból, nem volt elég emberünk, aki segíthetett volna. Ugyan a fejlesztők értettek az SQL-hez, de már túl sok volt a feladatuk. Ha megvártam volna, hogy ráérjenek, lekéstük volna a határidőt. Ezért saját magam tanultam meg SQL lekérdezéseket írni és hozzáférni az adatbázishoz.
Ha kellően ambiciózus vagy, erős benned a tudásvágy, és készen állsz az ilyen kihívásokra, akkor válassz egy startup céget! Ebben a környezetben sokkal többet fogsz tanulni, mert szükségszerűen fejlesztened kell magad, akár tetszik, akár nem.
Sok tehetséges ember azonban nem erre vágyik, hanem inkább egy adott terület szakértője lenne. Például amikor egy adatlekérdezést kell megírni, azt szeretné, hogy egy fejlesztő végezze el, akinek konkrétan ez a feladata. Egy startupnál azonban minden felelősség rád hárul. Ha szükséged van valamire, mondjuk marketinganyagokra, azt is saját magadnak kell elkészítened.
Ami még döntő volt számomra, hogy az első munkahelyemen a C-szintű vezetők (CEO, CFO, CMO és társai – a szerk.) lenyűgözőek voltak. Tapasztalt startupveteránok voltak, akik valóban ott voltak velünk a mindennapokban, nem olyanok, mint egy sosem jelen lévő vezérigazgató. Láthattad rajtuk, hogy mindenkinél többet dolgoznak. Ez lelkesedéssel töltött el, és boldoggá tett, hogy velük dolgozhattam.
A Citinél egészen más volt a helyzet. Rendelkezésre álltak erőforrások és külön csapatok, akik a te feladataidat is megoldották, ami rendkívül előnyös volt, mert így teljes mértékben a saját napi teendőidre tudtál összpontosítani. Sok olyan emberrel dolgoztam itt együtt, akiket a legokosabbak közé sorolok, akikkel valaha találkoztam. Nemcsak abban jeleskedtek, amit csináltak, hanem mint szakemberek és mentorok is kivételesek voltak.
Azonban azt ajánlom, hogy ha most kezdesz, és nem csak a fintech területén szeretnél fejlődni, hanem megismerni, hogyan válhatsz igazi profivá, és ha igazán talpraesett vagy, akkor válassz egy startup céget!
Miben tér el egy fintech termékmenedzseri pozíció a többi termékmenedzseri munkától?
A gondolkodásmódon és a helyzetek megközelítésén múlik. A pénzügyi szektorban egy adott módon kell gondolkodni, tisztában kell lenni bizonyos, kizárólag ebben az iparágban érvényes szabályokkal, előírásokkal és a felhasználói élmény sajátosságaival. Amikor az IBM-nél dolgoztam, a KYC még nem volt egy ismert kifejezés, sosem hallottam róla. A pénzügyi szektorban viszont olyan alapvető része a munkának, hogy azt a termékmenedzsmenti megközelítésbe is integrálnod kell.
A fintech termékmenedzsment esetében más a helyzet, mivel eltérő problémákat kell megoldanod. Meg kell tanulnod egy adott módon gondolkodni. Az első fintech munkahelyemen, a Citinél arra képeztek ki, hogy az előírásokat és szabályokat helyezzük előtérbe, az innováció pedig csak ezután következik. Egy startupnál ez éppen ellentétes: előbb az újításra koncentrálsz, aztán a szabályozásra. Első lépésben a technológiát hozzuk létre, és csak ezután dolgozzuk ki köré szabályokat és előírásokat.
A fintech termékmenedzsment során az a fontos, hogy az ügyfél szemszögéből gondolkodj, hiszen a piacon számos más választási lehetőség van. Ha nem vagy elégedett az Uber szolgáltatásával, egyszerűen válthatsz a Lyftre. Máshová mész, mert lehetséges, és könnyen megoldható.
Fogyasztóként imádom, hogy van választási lehetőségem. Boldoggá tesz, hogy tudom, nem vagyok egyetlen útvonalhoz kötve vagy arra kényszerítve, hogy csak egy dolgot válasszak. Viszont termékmenedzserként olyan ez, mint a halál csókja. Ez az egyik legrosszabb dolog.
Fontos megértened, hogy a pénzügyi szektor ügyfelei hogyan gondolkodnak és mit akarnak valójában. Termékmenedzserként jó dolog, hogy különféle iparágakban dolgozhatsz. Viszont a fintechben különösen fontos, hogy ismerd az adott szakterületed. Ha olyan valakit vesznek fel, aki rendelkezik termékmenedzsment tapasztalattal, de nem a fintech szektorból, akkor jóval nagyobb kihívásokkal fog szembesülni a tanulás során, mivel nem ismeri a pénzügyi világ működését, és azt, hogy mit várnak el az ügyfelek.
Milyen alapvető technikai képességekre van szükség egy ilyen pozícióhoz?
Ez részben attól függ, hogy milyen állásról van szó. Egyes cégek elvárják, hogy a termékmenedzserek magasabb szintű technikai tudással rendelkezzenek. Az SQL ismerete nagyon hasznos lehet. Nem kell fejlesztői szinten érteni hozzá, de a lekérdezések megírásának képessége nagy előny.
A Confluence és a Figma a legfontosabb eszközök közé tartoznak, amiket a termékmenedzserek 90 százaléka használ. Ezeknek a megemlítése az önéletrajzodban és az állásinterjún nem garantálja az állás megszerzését, de megnyugtatja a toborzó menedzsert afelől, hogy jó választás lennél a pozícióra. Egy másik fontos képesség még az adatok megértése és elemzése, azaz hogy képes legyél az belőlük értékes információkat kivonni. Ezért fontos egy legalább középszintű Excel-tudás.
Hogyan mérhető egy új termék vagy funkció potenciális sikeressége?
A termék létrehozásának egy lényeges eleme a KPI-ok, azaz a kulcsfontosságú teljesítménymutatók meghatározása. Ezek alapján tudod eldönteni, hogy mitől lesznek sikeresek a termékeid. A KPI-ok definiálása után elemezheted az adatokat, amelyek alapján eldöntheted, sikeres volt-e a termék vagy szolgáltatás. Lényeges szempont, hogy mindig szoros kapcsolatot tarts fenn az ügyfelekkel. Kérdőívek, fókuszcsoportok – számos lehetőség van, amelyekkel közvetlenül az ügyfelekkel foglalkozhatsz.
Egy kiváló termékmenedzser már a termék piaci bevezetése előtt lefolytatja ezeket a megbeszéléseket interjúkban és a felhasználói elfogadási tesztek (UAT-k) során. Így amikor a termék gyártásba megy, már lesznek olyan ügyfelei, akik azt mondják a termékre: „Pont ilyenre van szükségem, így kell, hogy működjön.”
Fontos, hogy még a fejlesztés előtt definiáljuk a KPI-okat. Ha például egy bevétel növelését célzó projektet tárgyalunk, akkor a KPI a bevétel X mértékű növekedése lesz.
Számos olyan fejlesztés van azonban, amely nem közvetlenül a bevételnöveléshez kapcsolódik. Lehet, hogy valamit módosítasz a felhasználói felületen, ami javítja az ügyfélélményt, esetleg 30 másodpercet takarít meg az ügyfelek számára, ami remek dolog, de nem generál közvetlenül bevételt a cég számára. Ezek a legbonyolultabb fejlesztések, mert a vezetőséget meggyőzni arról, hogy fektessenek be olyasmibe, ami nem növeli a bevételt, nem mindig egyszerű feladat, de egy létfontosságú készség elsajátítása.
Mi a jó EPIC leírás titka?
Az EPIC-et (egy funkció, termék vagy szolgáltatás hosszabb, egy sprintbe bele nem férő, részletekre bontandó része, melynek leírása nagy vonalakban mutatja be annak célját – a szerk.) a termékmenedzserektől a fejlesztőkig sokféle ember olvassa. Fontos, hogy ne legyenek túlzottan bonyolultak, de azért kellőképpen technikaiak legyenek. Mindenki számára érthetőnek kell tehát lenniük.
Az EPIC megfogalmazásánál kulcsfontosságú az elfogadási kritériumok megadása. Mikor a fejlesztő elkészül a feladatával, ellenőrizheti az elfogadási kritériumok alapján, hogy a létrehozott megoldás valóban megfelel-e az előírt elvárásoknak.
Így egy EPIC megírásakor a részletekre való odafigyelés elengedhetetlen. Ez nem csak magát az alkalmazást érinti, hanem az elfogadási kritériumok pontos megfogalmazását is. A fejlesztőcsapatod először az elfogadási kritériumokat olvassa át, majd dönteniük kell arról hogy kipipálják vagy beikszelik, nyilván a pipa azt jelenti, hogy a feladat el lett végezve, az X pedig azt, hogy valami nem úgy működik, ahogy kellene. Ez egy közvetlen módja annak, hogy egyértelműen lehessen értékelni az elvégzett feladatot. Ha az EPIC alapján nem tudja teljesíteni ezeket a követelményeket, akkor nem hajtották végre a munkát megfelelően.
Melyik készség garantálhat munkahelyet a fintech termékmenedzsmentben a közeljövőben?
A mesterséges intelligencia (MI/AI) már forradalmi ágazatnak számít, de még csak az elején járunk a fejlesztésének. Bár már hosszabb ideje jelen van, csak mostanában vált igazán központi tényezővé.
Ha most pályakezdő lennék, akkor mindent megtennék, hogy képezzem magam a mesterséges intelligencia terén és megpróbáljak bekapcsolódni ebbe a területbe. Akár a pénzügyi szolgáltatásokról, akár más ágazatról van szó, mindenhol fontos szerepet fog kapni az MI. Ha van ilyen háttértudásod, az nagyon kedvezően fog hatni a karrieredre a következő 5-10 évben.
Milyen trendek lesznek meghatározóak a fintech területén a következő pár évben?
Egy új trend, ami átformálja a fizetési szektort, az az érintésmentes biometrikus azonosítás. Bár a kontaktmentes technológia már régóta létezik, a plasztikkártyák használatának koncepciója kezd elavulttá válni.
Egy olyan bejelentkezési rendszert fogsz használni a hitelkártya-szolgáltatódnál, ahol az ujjlenyomatodat vagy a szemedet szkennelő eszközökkel kell majd azonosítani magad a fizetés során.
Ez ma még csak kisebb léptékben valósul meg. De a fizetések terén, ahol minden digitalizálódik és kontaktmentessé válik, már-már szükségszerű, hogy ne kelljen pénztárcát cipelni, tehát ez biztosan egy fejlődőben lévő technológia. Jelenleg még csak korlátozottabban áll rendelkezésre, de szerintem öt éven belül teljesen más lesz a helyzet.
