Pénzügyi mérőszámok és KPI-ok, amit minden vállalkozásnak ismernie kell | Laba üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

Pénzügyi mérőszámok és KPI-ok, amiket minden vállalkozásnak ismernie kell

Ha pontosan tudod, mi az a megtérülési pont, és hogy mennyit költesz egy-egy új vásárló megszerzésére, akkor neked nem tudunk újat mutatni. A többieknek itt van 12 KPI, amelyekkel pontosan mérhető a pénzügyi teljesítmény.

blog-post-33-6322d5b1f105e588534872-min-64db4846e3530111532640.jpg

Költségek és bevétel – eddig nagyjából mindenkinek világos, mire kell figyelni egy vállalkozás beindításánál. Van azonban még néhány mérőszám, amivel pontosan meg tudjuk határozni, mennyire vagyunk sikeresek, mennyire fenntartható a vállalkozás rövidebb/hosszabb távon. Olvass tovább, ha érdekel, mi az a cash flow, a forgótőke vagy a számlák elöregedése.

Egy vállalkozásnál minden életszakaszban fontos a pénzügyek pontos nyomon követése. Azonban (főleg az induló kisvállalkozásoknál) ez okozhat némi fejtörést, főleg, mikor még nincsenek külön felelősei a pénzügyi területnek. Ilyenkor is fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető tényezőkkel, amelyekre oda kell figyelni. A cikkünkben összegyűjtött pénzügyi mutatók és KPI-ok (KPI=Key Performance Indicator/Kulcsfontosságú teljesítménymutató)  segítenek felmérni a rövid és hosszú távú lehetőségeket. Segítségükkel megítélhető, van-e forrás egy-egy nagyobb befeketésre, vagy szépen lassan haladunk a csőd felé.

Mielőtt vadul nekiállnánk számolni és KPI-okat elemezgetni, fontos tudni, hogy a logika itt fordított. Vagyis először a negyedéves vagy éves célokat kell kitűzni, majd innen visszafelé haladva kell meghatározni, hogy pontosan mire van szükség ezek eléréséhez. Ez adja majd a KPI-ok gerincét. Van azonban néhány általános mérőszám, amire minden vállalkozásnak oda kell figyelnie, ha sikeres akar maradni.

# Bevétel

A bevétel az az összeg, amit a termékek vagy szolgáltatások után kapunk a költségek levonása nélkül. Ezt sok helyen hívják értékesítési bevételnek is. A számítására több módszer is létezik: eredményelszámolás vagy készpénzes elszámolás. Előbbi esetben, ha például egy vásárló hitelre vesz meg tőlünk egy terméket, a termék teljes ára beleszámít a bevételbe még akkor is, ha a pontos összeget csak később kapjuk meg. Készpénzes elszámolás esetén a bevételbe a cég bankszámláján aktuálisan lévő összeg számít bele.

A bevétel számítása: termék ára * eladott termék darabszáma

# Költségek

Költség alatt értünk minden olyan kiadást, ami a vállalkozás működéséhez, a bevételszerzéshez szükséges. Ide tartoznak többek közt a tárgyi eszközök, a berendezések, a munkaeszközök és az alkalmazottak is. Két nagy kategóriába sorolhatjuk a kiadásokat: működési költségek és nem működési költségek (operating expenses and non-operating expenses). Itt is alkalmazható az eredményszemléletű vagy a készpénzes elszámolási mód, csakúgy, mint a bevételek esetén. Előbbinél már a felmerüléskor be kell számítani a teljes kiadást, még akkor is, ha egy eszközt részletre veszünk meg.

A költségek számítása: az eladott áruk költsége + fizetések + értékesítési jutalékok + marketingköltségek + ingatlanköltségek + rezsi

# Nettó nyereség

A nettó nyereség vagy más néven nettó bevétel az az összeg, ami a teljes bevételből a költségek és adók levonása után megmarad. Bár rövid távon, megfelelő induló befektetőkkel még a negatív érték is működőképes lehet (vagyis, amikor a kiadások meghaladják a bevételt), de hosszú távon minden vállalkozás érdeke, hogy minél magasabb nettó nyereséget érjen el. 

A nettó nyereség számítása: bevétel - az összes költség

# Cash flow/működési cash flow

A kisvállalkozások – főleg a kezdeti időkben – nagymértékben függenek a bevételektől, hiszen a befolyó összegekből tudják fizetni a kiadásaikat. Cash flow alatt azt a pénzforgalmat értjük, ami egy adott időn belül be- és kifolyik a vállalkozásból. Értelemszerűen, ha több pénz jön be, mint amit kiadunk, akkor pozitív, fordított helyzetben negatív cash flowról beszélhetünk. A működési cash flow az a pénzösszeg, amit a vállalkozás normál működés mellett megszerez. Ez azért fontos mérőszám, mert ez alapján tudjuk megtervezni, mennyi az az összeg, amit kiadhatunk a közeljövőben, esetleg csökkenteni kell-e bizonyos kiadásokat. A működési cash flow mérése szintén fényt deríthet olyan problémákra, mint például ha túl sok idő telik el a számlázás és a fizetés között (későn fizetnek az ügyfelek).

Működési cash flow számítása: nettó nyereség + nem pénzbeli kiadások - a forgótőke növekedése

Hogy a cash flow számítását megértsük, meg kell határoznunk még egy fogalmat, ez pedig a

# Forgótőke

A forgótőke a forgóeszközök (mint a készpénz, vevőkövetelések, rövid lejáratú befektetések) és a kötelezettségek (számlák, bérek, adók és adósságtörlesztések) különbözete. A forgótőke meghatározása segít nyomon követni, hogy aktuálisan mennyi likviditásunk van, mennyi a rendelkezésre álló fedezet az azonnali kiadásokra.

Forgótőke számítása: forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek

# Költségterv vs. tényleges költségek

A vállalkozás életében minden a tervezéssel kezdődik, azonban fontos, hogy a tervezett költségeket és a tényleges kiadásokat időnként összehasonlítsuk. A terv-tény összehasonlítás azonban nem csak a kiadások, de a bevételek mérésére is szolgálhat. Az ún. „budget variance analysis” segít pontosan nyomon követni, hogy mely területen maradtak el a tényszámok a tervszámoktól (ilyenkor az értékünk 100 alatt lesz), és hol teljesítettünk a terven felül (ez esetben az érték 100-nál magasabb).

A költségvetési eltérést százalékban mérjük, amelynek számítása: (tényleges / terv) *100

# Követelések elöregedése (Accounts Receivable Aging)

Az ún. követelések elöregedése egy olyan szám, amellyel azt mérjük, hogy az ügyfeleink hány napon belül fizetnek. A szolgáltatásokért kérhetünk azonnali fizetést, de előfordulhat, hogy adunk némi időt az ügyfeleknek a törlesztésre (általában 30 nap).

Az ún. követelés öregedési jelentésben az ügyfeleinket aszerint listázzuk, hogy mikor esedékes a fizetés (azonnali fizetés, 1-30 napig, 31-60 napig).

Ezáltal pontosan mérhető, hogy mikor mennyi bevételre számíthatunk. Ha a fizetések folyamatosan késésben vannak, azzal csökken a bevétel és a forgótőke. A késedelmes fizetések hosszú távon jelentős problémákat okozhatnak, így érdemes elgondolkodni, hogy ilyen esetben teljesen megszakítsuk-e a kapcsolatot az ügyféllel, vagy próbáljuk meg ösztönözni a korai fizetésre (például kedvezményekkel).

# Számlák elöregedése (Accounts Payable Aging)

Az előző ponthoz hasonlóan a kiadásokra is alkalmazható az elöregedésszámítás. Itt azonban nem a bejövő pénzforgalmat nézzük, hanem azt vizsgáljuk, mi magunk mennyi idő alatt fizetjük ki a számláinkat.

Az ún. számla elöregedés jelentésben a fizetési határidő alapján listázzuk ki a fizetendő számláinkat.

Az, hogy mennyire gyorsan tudjuk kifizetni a számláinkat, hatással lehet a vállalkozás hitelképességére. Azok a cégek, amelyek képesek határidő előtt eleget tenni a fizetési kötelezettségeiknek, az ebből származó esetleges megtakarításokat visszaforgathatják az üzletbe.

# Megtérülési pont

Megtérülési pontnak vagy másnéven fedezeti pontnak (break-even point) nevezzük azt az állapotot, amikor a bevételeink és a kiadásaink éppen egálban vannak, vagyis sem nyereséget, sem veszteséget nem termelünk. Ez az érték segít nekünk átlátni, hogy hány terméket kell eladnunk (szolgáltatást értékesítenünk) ahhoz, hogy fedezni tudjuk a költségeinket. Ez a zéró állapot, amit e felett értékesítünk, az lesz maga a nyereség. A pontos kalkulációhoz ismernünk kell az állandó költségeket (ami nem függ attól, hány terméket gyártunk) és a termelési egységenként felmerülő kiadásokat (pl.: anyagköltség).

Megtérülési pont számítása: fix költségek / (eladási egységár - változó egységköltség)

A fizetések terén is közzé szoktak tenni egy hasonló értéket, amikor is megadják, hogy az évnek mely napján kerestünk annyit, ami az éves adónkra elegendő. Minél közelebb van ez a szám az év elejéhez, annál inkább örülhetünk, hiszen ezen logika szerint amit ezután keresünk, az már mind a miénk.

# Bruttó haszonkulcs

A bruttó haszonkulcs arányának meghatározásával pontosan láthatjuk, hogy egy-egy termék előállítása mennyibe került nekünk. Ezzel a számítással százalékos arányban tudjuk meghatározni, hogy a bevételből pontosan mekkora a bruttó nyereségünk. A 70%-os eredmény azt jelenti, hogy 100 Ft bevételből 70 Ft a nyereségünk.

A bruttó haszonkulcs számítása: ((bevétel - az eladott termék gyártási költsége) / bevétel) *100

# Nyereséghányad

A bruttó haszonkulcshoz hasonlóan számítjuk a nyereséghányadot is, azonban itt már nem csak az eladott termékek gyártási költségét nézzük, hanem minden felmerülő kiadást (pl.: bérek, működési költségek stb.). A legtöbb vállalkozás általában 25%-os nyereséghányadot tűz ki maga elé célul, ugyanakkor ezek az arányok iparáganként eltérhetnek.

Nyereséghányad számítása: ((bevétel - kiadások) / bevétel) * 100

# Átlagos ügyfélszerzési költség

Végül álljon itt még egy alapvető mérőszám, amelyről azonban mégis sokszor megfeledkezünk. Az átlagos ügyfélszerzési költség, ahogy a neve is utal rá, azt mutatja meg, pontosan mennyibe kerül nekünk egy új ügyfél bevonzása. Figyelembe kell venni többek közt a marketingköltségeket, a termelési költségeket és fizetéseket is. Az ügyfélszerzési költség jellemzően arányos a termék vagy szolgáltatás árával (vagyis be van építve abba). Egy helyi kiskereskedő akár már 1000 Ft-ért megszerezhet egy új vásárlót, míg mondjuk egy országos technológiai szolgáltatónak ugyanez a többszörösébe is kerülhet. 

Önmagában az ügyfélszerzés költsége azonban még nem elég, fontos azt is megnézni, hogy egy-egy új ügyfelet meddig tudunk megtartani, mekkora az ún. élettartama. Ha azt látjuk, hogy túl drága az új ügyfelek szerzése, akkor egyrészt csökkenthetjük például a marketingkiadásokat, vagy koncentrálhatjuk a forrásainkat inkább a meglévő vevők megtartására.

Ügyfélszerzés költségének számítása: (értékesítés költsége + marketingköltség) / megszerzett új ügyfelek száma

Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!