Költségek és bevétel – eddig nagyjából mindenkinek világos, mire kell figyelni egy vállalkozás beindításánál. Van azonban még néhány mérőszám, amivel pontosan meg tudjuk határozni, mennyire vagyunk sikeresek, mennyire fenntartható a vállalkozás rövidebb/hosszabb távon. Olvass tovább, ha érdekel, mi az a cash flow, a forgótőke vagy a számlák elöregedése.
Egy vállalkozásnál minden életszakaszban fontos a pénzügyek pontos nyomon követése. Azonban (főleg az induló kisvállalkozásoknál) ez okozhat némi fejtörést, főleg, mikor még nincsenek külön felelősei a pénzügyi területnek. Ilyenkor is fontos, hogy tisztában legyünk az alapvető tényezőkkel, amelyekre oda kell figyelni. A cikkünkben összegyűjtött pénzügyi mutatók és KPI-ok (KPI=Key Performance Indicator/Kulcsfontosságú teljesítménymutató) segítenek felmérni a rövid és hosszú távú lehetőségeket. Segítségükkel megítélhető, van-e forrás egy-egy nagyobb befeketésre, vagy szépen lassan haladunk a csőd felé.
Mielőtt vadul nekiállnánk számolni és KPI-okat elemezgetni, fontos tudni, hogy a logika itt fordított. Vagyis először a negyedéves vagy éves célokat kell kitűzni, majd innen visszafelé haladva kell meghatározni, hogy pontosan mire van szükség ezek eléréséhez. Ez adja majd a KPI-ok gerincét. Van azonban néhány általános mérőszám, amire minden vállalkozásnak oda kell figyelnie, ha sikeres akar maradni.
# Bevétel
A bevétel az az összeg, amit a termékek vagy szolgáltatások után kapunk a költségek levonása nélkül. Ezt sok helyen hívják értékesítési bevételnek is. A számítására több módszer is létezik: eredményelszámolás vagy készpénzes elszámolás. Előbbi esetben, ha például egy vásárló hitelre vesz meg tőlünk egy terméket, a termék teljes ára beleszámít a bevételbe még akkor is, ha a pontos összeget csak később kapjuk meg. Készpénzes elszámolás esetén a bevételbe a cég bankszámláján aktuálisan lévő összeg számít bele.
A bevétel számítása: termék ára * eladott termék darabszáma
# Költségek
Költség alatt értünk minden olyan kiadást, ami a vállalkozás működéséhez, a bevételszerzéshez szükséges. Ide tartoznak többek közt a tárgyi eszközök, a berendezések, a munkaeszközök és az alkalmazottak is. Két nagy kategóriába sorolhatjuk a kiadásokat: működési költségek és nem működési költségek (operating expenses and non-operating expenses). Itt is alkalmazható az eredményszemléletű vagy a készpénzes elszámolási mód, csakúgy, mint a bevételek esetén. Előbbinél már a felmerüléskor be kell számítani a teljes kiadást, még akkor is, ha egy eszközt részletre veszünk meg.
A költségek számítása: az eladott áruk költsége + fizetések + értékesítési jutalékok + marketingköltségek + ingatlanköltségek + rezsi
# Nettó nyereség
A nettó nyereség vagy más néven nettó bevétel az az összeg, ami a teljes bevételből a költségek és adók levonása után megmarad. Bár rövid távon, megfelelő induló befektetőkkel még a negatív érték is működőképes lehet (vagyis, amikor a kiadások meghaladják a bevételt), de hosszú távon minden vállalkozás érdeke, hogy minél magasabb nettó nyereséget érjen el.
A nettó nyereség számítása: bevétel - az összes költség
# Cash flow/működési cash flow
A kisvállalkozások – főleg a kezdeti időkben – nagymértékben függenek a bevételektől, hiszen a befolyó összegekből tudják fizetni a kiadásaikat. Cash flow alatt azt a pénzforgalmat értjük, ami egy adott időn belül be- és kifolyik a vállalkozásból. Értelemszerűen, ha több pénz jön be, mint amit kiadunk, akkor pozitív, fordított helyzetben negatív cash flowról beszélhetünk. A működési cash flow az a pénzösszeg, amit a vállalkozás normál működés mellett megszerez. Ez azért fontos mérőszám, mert ez alapján tudjuk megtervezni, mennyi az az összeg, amit kiadhatunk a közeljövőben, esetleg csökkenteni kell-e bizonyos kiadásokat. A működési cash flow mérése szintén fényt deríthet olyan problémákra, mint például ha túl sok idő telik el a számlázás és a fizetés között (későn fizetnek az ügyfelek).
Működési cash flow számítása: nettó nyereség + nem pénzbeli kiadások - a forgótőke növekedése
Hogy a cash flow számítását megértsük, meg kell határoznunk még egy fogalmat, ez pedig a
# Forgótőke
A forgótőke a forgóeszközök (mint a készpénz, vevőkövetelések, rövid lejáratú befektetések) és a kötelezettségek (számlák, bérek, adók és adósságtörlesztések) különbözete. A forgótőke meghatározása segít nyomon követni, hogy aktuálisan mennyi likviditásunk van, mennyi a rendelkezésre álló fedezet az azonnali kiadásokra.
Forgótőke számítása: forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
# Költségterv vs. tényleges költségek
A vállalkozás életében minden a tervezéssel kezdődik, azonban fontos, hogy a tervezett költségeket és a tényleges kiadásokat időnként összehasonlítsuk. A terv-tény összehasonlítás azonban nem csak a kiadások, de a bevételek mérésére is szolgálhat. Az ún. „budget variance analysis” segít pontosan nyomon követni, hogy mely területen maradtak el a tényszámok a tervszámoktól (ilyenkor az értékünk 100 alatt lesz), és hol teljesítettünk a terven felül (ez esetben az érték 100-nál magasabb).
A költségvetési eltérést százalékban mérjük, amelynek számítása: (tényleges / terv) *100
# Követelések elöregedése (Accounts Receivable Aging)
Az ún. követelések elöregedése egy olyan szám, amellyel azt mérjük, hogy az ügyfeleink hány napon belül fizetnek. A szolgáltatásokért kérhetünk azonnali fizetést, de előfordulhat, hogy adunk némi időt az ügyfeleknek a törlesztésre (általában 30 nap).
Az ún. követelés öregedési jelentésben az ügyfeleinket aszerint listázzuk, hogy mikor esedékes a fizetés (azonnali fizetés, 1-30 napig, 31-60 napig).
Ezáltal pontosan mérhető, hogy mikor mennyi bevételre számíthatunk. Ha a fizetések folyamatosan késésben vannak, azzal csökken a bevétel és a forgótőke. A késedelmes fizetések hosszú távon jelentős problémákat okozhatnak, így érdemes elgondolkodni, hogy ilyen esetben teljesen megszakítsuk-e a kapcsolatot az ügyféllel, vagy próbáljuk meg ösztönözni a korai fizetésre (például kedvezményekkel).
# Számlák elöregedése (Accounts Payable Aging)
Az előző ponthoz hasonlóan a kiadásokra is alkalmazható az elöregedésszámítás. Itt azonban nem a bejövő pénzforgalmat nézzük, hanem azt vizsgáljuk, mi magunk mennyi idő alatt fizetjük ki a számláinkat.
Az ún. számla elöregedés jelentésben a fizetési határidő alapján listázzuk ki a fizetendő számláinkat.
Az, hogy mennyire gyorsan tudjuk kifizetni a számláinkat, hatással lehet a vállalkozás hitelképességére. Azok a cégek, amelyek képesek határidő előtt eleget tenni a fizetési kötelezettségeiknek, az ebből származó esetleges megtakarításokat visszaforgathatják az üzletbe.
# Megtérülési pont
Megtérülési pontnak vagy másnéven fedezeti pontnak (break-even point) nevezzük azt az állapotot, amikor a bevételeink és a kiadásaink éppen egálban vannak, vagyis sem nyereséget, sem veszteséget nem termelünk. Ez az érték segít nekünk átlátni, hogy hány terméket kell eladnunk (szolgáltatást értékesítenünk) ahhoz, hogy fedezni tudjuk a költségeinket. Ez a zéró állapot, amit e felett értékesítünk, az lesz maga a nyereség. A pontos kalkulációhoz ismernünk kell az állandó költségeket (ami nem függ attól, hány terméket gyártunk) és a termelési egységenként felmerülő kiadásokat (pl.: anyagköltség).
Megtérülési pont számítása: fix költségek / (eladási egységár - változó egységköltség)
A fizetések terén is közzé szoktak tenni egy hasonló értéket, amikor is megadják, hogy az évnek mely napján kerestünk annyit, ami az éves adónkra elegendő. Minél közelebb van ez a szám az év elejéhez, annál inkább örülhetünk, hiszen ezen logika szerint amit ezután keresünk, az már mind a miénk.
# Bruttó haszonkulcs
A bruttó haszonkulcs arányának meghatározásával pontosan láthatjuk, hogy egy-egy termék előállítása mennyibe került nekünk. Ezzel a számítással százalékos arányban tudjuk meghatározni, hogy a bevételből pontosan mekkora a bruttó nyereségünk. A 70%-os eredmény azt jelenti, hogy 100 Ft bevételből 70 Ft a nyereségünk.
A bruttó haszonkulcs számítása: ((bevétel - az eladott termék gyártási költsége) / bevétel) *100
# Nyereséghányad
A bruttó haszonkulcshoz hasonlóan számítjuk a nyereséghányadot is, azonban itt már nem csak az eladott termékek gyártási költségét nézzük, hanem minden felmerülő kiadást (pl.: bérek, működési költségek stb.). A legtöbb vállalkozás általában 25%-os nyereséghányadot tűz ki maga elé célul, ugyanakkor ezek az arányok iparáganként eltérhetnek.
Nyereséghányad számítása: ((bevétel - kiadások) / bevétel) * 100
# Átlagos ügyfélszerzési költség
Végül álljon itt még egy alapvető mérőszám, amelyről azonban mégis sokszor megfeledkezünk. Az átlagos ügyfélszerzési költség, ahogy a neve is utal rá, azt mutatja meg, pontosan mennyibe kerül nekünk egy új ügyfél bevonzása. Figyelembe kell venni többek közt a marketingköltségeket, a termelési költségeket és fizetéseket is. Az ügyfélszerzési költség jellemzően arányos a termék vagy szolgáltatás árával (vagyis be van építve abba). Egy helyi kiskereskedő akár már 1000 Ft-ért megszerezhet egy új vásárlót, míg mondjuk egy országos technológiai szolgáltatónak ugyanez a többszörösébe is kerülhet.
Önmagában az ügyfélszerzés költsége azonban még nem elég, fontos azt is megnézni, hogy egy-egy új ügyfelet meddig tudunk megtartani, mekkora az ún. élettartama. Ha azt látjuk, hogy túl drága az új ügyfelek szerzése, akkor egyrészt csökkenthetjük például a marketingkiadásokat, vagy koncentrálhatjuk a forrásainkat inkább a meglévő vevők megtartására.
Ügyfélszerzés költségének számítása: (értékesítés költsége + marketingköltség) / megszerzett új ügyfelek száma
Kapcsolódó kurzusok:
