Kevesen tudják, hogy a Lamborghini luxusautók legendás történetének kezdete egészen a második világháború idejére nyúlik vissza: a későbbi alapító, Ferruccio Lamborghini ugyanis szerelőként töltött katonai szolgálata alatt szeretett bele végérvényesen az autókba.
A BlackBerry esete különösen tanulságos: 2009-ben még a mobilpiac majdnem felét uralta, mára azonban szinte eltűnt a piacról, és egykori virágzó központja ma már csak elhagyatott irodaként áll.
Ezek a filmek és tévésorozatok híres márkák valós történeteken alapuló, néha fikcióval színezett sikereit, kihívásait, valamint feltalálók és üzletemberek izgalmas történeteit mesélik el.
#1. „BlackBerry” (2023)
IMDb-értékelés: 7,4/10
A kilencvenes években a Research In Motion (RIM) alapítói, Mike Lazaridis és társalapítója, Douglas Fragin bemutatták a forradalmi PocketLink csipogót. Kezdeti kísérleteik azonban játékos és fegyelmezetlen módon zajlottak, inkább a szórakozásra összpontosítva, mint a fejlesztésre. Az értékesítés nem alakult jól, és a vállalkozás egyre több adósságot halmozott fel.
Ekkor lépett színre James Balsillie, aki mélyen hitt a cég piaci potenciáljában. Üzleti érzékével és stratégiai hozzáállásával új magasságokba emelte az RIM-et, a BlackBerry részvényei elértek a csúcsot 147 dolláros értékkel, és a cég piaci részesedése pedig az okostelefon-piacon 43 százalékra növekedett.
A film a Losing the Signal: The Untold Story Behind the Extraordinary Rise and Spectacular Fall of BlackBerry (A kapcsolat megszakad: A BlackBerry elképesztő felemelkedésének és hihetetlen bukásának ismeretlen története) című könyvön alapszik, amely 2016-ban jelent meg, és több neves újság — köztük a The Wall Street Journal, a Forbes és a Financial Times — szerint az év legjobb üzleti témájú könyve volt.
#2. „Tetris” (2023)
IMDb-értékelés: 7,4/10
1988-ban a videojáték-tervező és vállalkozó Hank Rogers részt vesz egy játékkonferencián, ahol saját fejlesztésű játékát próbálja piacra dobni - de sajnos ez katasztrofális bukásnak bizonyul. Azonban a konferencián szemtanúja a Tetris bemutatójának, amelyet az innovatív szovjet programozó, Alekszej Paszitnov fejlesztett ki. Rogers azonnal észreveszi a Tetrisben rejlő hatalmas üzleti potenciált, és elhatározza, hogy licenszelni fogja a játékot több különböző platform számára.
A film lenyűgözően ábrázolja Hank Rogers izgalmas harcát a félénk Tetris- fejlesztővel; a versenytársakkal, akik a Tetris jogaiért versengenek vele; valamint az angol milliárdos szélhámos, Robert Maxwell-lel, aki korrupcióval szerzi meg a játék jogait a Szovjetunió vezetésétől.
#3. „Air — Harc a legendáért” (2023)
IMDb-értékelés: 7,4/10
Ma az Air Jordanek évente közel 4 milliárd dollár bevételt termelnek a Nike számára. Mindez John Vaccaro, a Nike egyik menedzsere merész ötletének köszönhető, aki a népszerű sportolókkal való szerződéskötésekért felelt.
1984-ben nem volt könnyű helyzetben a Nike. A sportruházati és cipőpiac csökkenő tendenciát mutatott, és a cég a Converse és az Adidas mögött csak a harmadik helyen állt. Korlátozott költségvetésükkel nem tudtak versenybe szállni az NBA-sztárok szerződtetéséért — mind a sikeresebb versenytársakhoz mentek.
Ekkor bukkant fel Michael Jordan, akinek — bár még csak az ifjúságikosárlabda-ligában tűnt ki tehetségével — már volt ügynöke, és a Converse és az Adidas is érdeklődni kezdett iránta. Vaccaro azonnal meglátta a fiatal játékosban rejlő hatalmas lehetőséget, és mindent egy lapra tett fel: a 18 éves Jordant javasolta a Nike cipők népszerűsítésére.
A Nike kétkedve fogadta az ötletet, Vaccaro viszont meg volt győződve arról, hogy Jordan szerződtetése és a rá szabott új cipősorozat meg fogja változtatni a globális sneakerpiacot.
#4. „Super Pumped: The Battle for Uber” (2022)
IMDb-értékelés: 7,3/10
A sorozat onnan kezdi el mesélni az Uber történetét, amikor a vállalat már hírnevet szerzett magának: az innovatív fuvarszolgáltatás folyamatosan megelőzi versenytársait, új országokba lép be, és befektetésekre van szüksége.
Az új vezetők felvételénél a cég alapítója egyetlen kérdést tesz fel: „Nem vagy szemétláda?” A válasz döntő fontosságú, hiszen az Ubernél nincs helye azoknak, akik nem hajlandóak szabályokat áthágni, így a cég saját játékszabályai szerint formálhatja a piacot.
A fő cselekmény Mike Isaac Az Uberért folytatott harc című bestsellere alapján készült, amely Travis Kalanick történetét meséli el, aki az évtized legnagyobb sikerű vállalatát építette fel, majd veszítette el.
A könyv egy fiatal, ambiciózus és arrogáns üzletember karrierjét követi nyomon, aki a legnépszerűbb sofőrrendelő appot hozta létre, és bekerült a Forbes milliárdosok listájára, miközben számos botrányt kavart.
#5. „WeCrashed” (2022)
IMDb-értékelés: 7,3/10
2008-ban Adam Neumann vállalkozó barátjával, Miguel McKelvey-vel együtt egy teljesen új coworkinghálózatot hozott létre. Céljuk az volt, hogy tereik ne csak egy munkahelyet, hanem olyan életstílust jelentsenek, ahol az emberek motiváltak lesznek, új ismeretségeket kötnek és áttörő projekteket hozhatnak létre.
Bár terveik merészek és úttörőek voltak, Neumann könnyen meg tudta győzni a befektetőket. Az üzlet rövid időn belül hatalmas fejlődésnek indult, meghódítva az Egyesült Államokat, Európát és Izraelt. Úgy tűnt, a WeWork számára minden adott volt: piaci kereslet, hírnév és elképesztő siker.
#6. „Az aszfalt királyai” (2019)
IMDb-értékelés: 8,1/10
Az 1960-as évek elején a Ford a csőd szélén állt. Az amerikai vásárlási szokások megváltoztak, és a történelem során először a fiatalok fontosabbá váltak az amerikai vállalatok számára, mint szüleik.
A baby boomerek jól kerestek, és sok pénzt költöttek autókra, ruhákra és házakra. Szüleikkel ellentétben, akik átélték a nagy gazdasági világválságot és a második világháborút, ők inkább az egyediséget keresték az autókban. A Ford járművek megbízhatósága helyett a sebességet és a teljesítményt részesítették előnyben.
Henry Ford legidősebb unokája görcsösen kereste a megoldást a helyzetre, a vállalat vezetői pedig meggyőzték, hogy csak egy sportautó lehet az. Volt azonban egy bökkenő: a Ford portfóliója nem tartalmazott sportautót, és nem is terveztek még ilyen típusú járművet.
Ekkor merült fel az ötlet, hogy felvásárolják a Ferrarit. Az üzlet azonban az utolsó pillanatban meghiúsult: a Ferrari nem fogadta el a szerződés azon záradékát, amely szerint a Ford irányíthatná a költségvetést és minden döntést a versenycsapattal kapcsolatban. Enzo Ferrari egyenesen azt mondta a Fordnak, hogy meggondolta magát, és nem kívánja eladni a Ferrarit egy „csúnya cégnek, amely csúnya autókat gyárt egy csúnya gyárban”. Végül a Ferrari többségi részesedését egy másik olasz autógyártó cégnek, a Fiatnak adta el.
Ekkor Henry Ford II merész elhatározásra jutott: létrehoz egy sportautót, amely nemcsak részt vesz, de meg is nyeri az 1966-os, világhírű Le Mans-i 24 órás versenyt, beírva ezzel a Ford nevét az autóversenyzés legendái közé.
#7. „Az alapító” (2016)
IMDb-értékelés: 7,2/10
Az 1950-es évek Amerikájában a sorra nyíló új éttermek számos kihívással néztek szembe: a vendégek hosszú sorokban álltak, miközben nem volt elég pincér, emiatt lassan vették fel a rendeléseket, és nem mindenki azt kapta meg, amit rendelt. Ebben a környezetben a McDonald's étterem koncepciója valódi forradalmat jelentett: az autóban történő várakozás lehetősége, az előre elkészített menü, és a rendelések mindössze 30 másodperces kiszolgálási ideje kiemelkedett a hagyományos éttermek 40 perces várakozási idejével szemben.
A McDonald's alapítói, akik évente 300-400 ezer dollár közötti összeget kerestek, nem tartották elsődleges céljuknak a gyors terjeszkedést. Bár több franchiseüzlet megnyitását is fontolgatták, a McDonald testvérek végül arra a döntésre jutottak, hogy inkább saját, meglévő éttermeikre összpontosítanak. Így biztosíthatták leginkább a beszállításaik minőségét, az ételkészítés magas színvonalát és a kiváló szolgáltatást.
Ebben az időszakban bukkant fel a színen Ray Kroc, egy utazó ügynök, aki egy nap megállt egy San Bernardinó-i McDonald's étteremnél Kaliforniában. Az étterem rendkívüli hatékonysága és a rendelések villámgyors teljesítése lenyűgözte, így elhatározta, hogy meg szeretné ismerni az üzemeltetőket a McDonald testvérek pedig körbevezették az étterem konyhájában.
Kroc azonnal meglátta a lehetőséget: ebből az egyszerű, de zseniális étteremből országosan elismert márka válhat. Hosszas tárgyalások után megszerezte a jogot, hogy az Egyesült Államokban azonos néven és menüvel rendelkező éttermeket nyisson. Kroc innovatív lépéseket hajtott végre, elsőként ismerőseinek adott franchise-jogokat, majd később olyan gondosan kiválasztott üzlettársakat vont be, akik osztották a McDonald's üzleti filozófiáját és elköteleződtek a magas minőségi sztenderdek mellett.
#8. „Lamborghini: A férfi a legenda mögött” (2022)
IMDb-értékelés: 5,4/10
Ferruccio Lamborghini egész életét áthatotta a szerkezetek és mechanizmusok iránti mély érdeklődés. A második világháborúban az olasz hadseregben szolgált, ahol kiváló szerelőként vált ismertté.
A háború végén Ferruccio visszatért szülőföldjére, az akkor romokban heverő Olaszországba. Családi hagyományaitól eltávolodva, a mezőgazdasági pályának hátat fordítva, egy barátjával összefogva kölcsönzött forrásokból alapított egy traktorgyárat.
Lamborghini másik nagy szenvedélye a versenyautózás volt. Különösen megfogta Enzo Ferrari tevékenysége, aki a háború után sportautók gyártásával kezdett foglalkozni. Vállalkozása alapítása után tíz évvel Lamborghini beszerezte első luxusautóját, egy Ferrari 250 GT-t. Azonban a jármű kuplungjának minősége csalódást okozott Ferrucciónak, ami arra sarkallta, hogy saját tudását és erőforrásait egy olyan forradalmi sportautó megalkotására fordítsa, amely az autóipar minden korábbi elvárását felülmúlja.
#9. „Steve Jobs” (2015)
IMDb-értékelés: 7,2/10
Ez a film egy olyan ikonikus személyiség életútját meséli el, akinek neve összefonódott az Apple márkával. Jobs a garázsában szőtte a jövő vízióit, és ma az általa alapított vállalat vezeti a világ legértékesebb cégeinek listáját. Nem volt tervező vagy programozó, mégis a számítástechnika csúcsáig tudott jutni.
Steve Jobs ellentmondásos jellemének két oldala van: egyrészt nem volt példakép apafigura, és kegyetlen vezetőként vált ismertté, aki nem hallgatta meg munkatársait. Emellett viszont zseniális újító volt, aki mindig lebilincselte közönsége figyelmét. Az Apple-t egy összetett zenekarhoz hasonlóan irányította, pontosan tudva, mire van szüksége a modern elektronikai piacnak.
Jobs nem ismerte a kompromisszum fogalmát, és képes volt a maximumot kihozni embereiből. Ez a kettősség tűnik fel a filmben is, amely Michael Fassbenderrel a főszerepben Jobs karrierjének meghatározó pillanatait eleveníti fel.
„A zenészek a hangszerükön játszanak. Én pedig egy zenekart vezényelek,” — mondta Steve Jobs.
Kapcsolódó kurzusok:
