Orsolyának a kurzusával kapcsolatban a következő kérdéseket tettük fel:
[0:55] Miért nem jó az, ha valaki HR-esként egy „mezei” B2 tanfolyamra iratkozik be egy HR-angoltanfolyam helyett? Ott nem tudná ugyanúgy felszedni azt a tudást, amivel sikeresen tudna interjúztatni, levelezni, külföldi kollégákkal kommunikálni?
[04:06] Mi a helyzet az üzletiangol-tanfolyamokkal, ezek sem felelnek meg egy HR-esnek?
[07:04] B1-es szintű angoltudással várják a jelentkezőket a kurzusra, de mi a helyzet a HR-tudással? Ezen a téren mekkora tapasztalatra van szükség?
[09:50] Milyen anyagokat használnak a kurzus oktatói? Ezek saját fejlesztésűek, vagy vannak olyanok (például tankönyvek), amikkel egy leendő résztvevő már korábban is találkozhatott?
[12:11] Sokan vannak, akiknél nem a nyelvtudás hiánya, sokkal inkább a gátlások azok, amik miatt nem mernek angolul megszólalni például egy online meetingen. Nekik hogyan tud segíteni ez a kurzus?
[13:41] Két másik szakember, Lukács-Kárpáti Dia HR-vezető és Erb Eszter toborzási szakértő is oktat a kurzuson. Nekik pontosan mi a szerepük?
[15:32] Az angolul tanulók sokszor mondják azt, hogy „engem a nyelvtan nem érdekel, én csak beszélni akarok.” Tényleg lehetséges komoly nyelvtantanulás nélkül előrébb lépni? Ezen a kurzuson mekkora szerepet kap a nyelvtan?
[20:51] Sokszor a kulturális különbségek ismerete legalább annyira fontos a külföldi kollégákkal való kommunikáció során, mint a nyelvismeret. Erről lesz szó a kurzus során?
[25:38] Fontos ma a munkaerőpiacon, hogy valaki akkreditált nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy ez csak egy régi beidegződés?
Ha tetszett az adás, iratkozz fel az „Okosnak lenni jó" Podcastre:
Google podcast, Apple Podcasts, Spotify.