Ismerd meg a tervezői gondolkodás lépéseit konkrét termékpéldákon keresztül | Laba üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

Design thinking – azaz a közös gondolat a láthatatlan mellszívó, az előre csomagolt gyógyszer és az USB-ről tölthető fogkefe mögött

Ismerd meg a tervezői gondolkodás lépéseit konkrét termékpéldákon keresztül!

800-350-622b21584b520189685903.png

A design thinking alapja a tervezés. Ismerjük meg a célcsoport igényeit, értsük meg az indokaikat, és hozzunk létre egy rájuk szabott megoldást. Cikkünkben konkrét termékeken keresztül mutatjuk be ennek a folyamatnak a lépéseit.

A design thinking vagy magyarra fordítva a tervezői gondolkodás egy problémamegoldó módszer, ami a kreatív tervezésre épül. Egy eszköz, amellyel hatékony megoldást találhatunk az üzleti problémákra viszonylag rövid idő alatt. Leginkább akkor kell alkalmazni, ha egy új problémával állunk szemben, amire még nincsenek kiforrott megoldások, illetve, ha a korábbi megoldásaink már nem elérhetők vagy nem hatékonyak. Egyszerre elméleti és gyakorlati: a problémákra a felhasználók szemszögéből vizsgálva keressük a megoldásokat, a gyakorlati eredményekre összpontosítva. A cél, hogy a megoldás legyen:

  • műszakilag megvalósítható (konkrét terméket, szolgáltatást vagy folyamatot eredményezzen),
  • gazdaságilag fenntartható (legyen elegendő erőforrás a megvalósításra) és
  • valódi felhasználói igényt szolgáljon ki.

Arra kell törekednünk, hogy az ötletekből a lehető leghamarabb kézzel fogható, tesztelhető termék születhessen.

A tervezői gondolkodás bizonyos fokú empátiát igényel, a megfelelő eszközökkel azonban könnyen boldogulnak azok is, akiknek nem ez az erősségük. A design thinking lépései:

  • a megismerés,
  • a definiálás,
  • az ötletelés,
  • a prototípuskészítés és
  • a tesztelés.

# Megismerés

A sikeres termékfejlesztés alapja a célcsoport igényeinek megismerése és az azok mögött húzódó motiváció, az indokok megértése. Számos módszertan van ezek felkutatására: a különböző viselkedési elemzések mellett a kérdőíves felmérésektől a fókuszcsoportos beszélgetéseken át a felhasználói interjúkig többféle eszköz vagy akár ezek kombinációi is alkalmazhatók a célcsoport igényeinek feltérképezésére. 

A PillPack megálmodói például azt az igényt ismerték fel, hogy sok ember számára nehézséget okoz a gyógyszereik nyomonkövetése (mikor kell bevenniük, mikor fogy el, mikor kell receptért menniük), illetve a beszerzés is. Kitaláltak egy rendszert, amivel mindenkinek a saját igényeire szabva, dátum és időpont szerint csomagolva (az adott napi reggeli, déli és esti tablettákat külön-külön kis tasakokba rendezve) szállítják házhoz a gyógyszereket.

# Definiálás

Ha már elegendő információval rendelkezünk a célcsoportunk igényeiről, akkor a következő feladat, hogy meghatározzuk, pontosan min és hogyan akarunk segíteni, mit akarunk fejleszteni, mivel szeretnénk megkönnyíteni az életüket. A leghatásosabb módszer, a „Hogyan” kezdetű kérdések feltevése. Az empátia fontos, hiszen meg kell találnunk azt a megoldást, ami a célcsoport számára megfelelő lesz, ehhez pedig bele kell tudnunk képzelni magunkat az ő helyzetükbe. Ebben segíthet az Empátiatérkép módszere, ahol néhány kérdés megválaszolásával alkothatjuk meg a felhasználói profilt, majd erre szabadva alakíthatjuk ki a megoldást. 

Egy nagyon leegyszerűsített példával élve: sosem lesz sikeres az a termék, ami a célcsoport anyagi helyzetéhez képest túl van árazva, vagy aminek a használata túl bonyolult a számukra.

Az Airbnb indulásakor az üzemeltetők például arra a következtetésre jutottak, hogy a felhasználók azért nem foglalnak szívesen az oldalon keresztül, mert a szállásokról készült fotók sokszor rossz minőségűek, alacsony felbontásúak voltak (lásd: „Mit lát?” az empátiatérképen), így nem tükrözték a valóságot. Miután időt és energiát szenteltek arra, hogy a szállásadóknak megmutassák, hogyan készíthetnek jó minőségű és esztétikus fotókat, a bevételük csaknem megduplázódott.

# Ötletelés

Az egyik legkreatívabb szakasz az ötletelés időszaka. Jöhetnek az újabb és újabb kreatív javaslatok, ötletek. A brainstorming elveit alapul véve itt a mennyiségre menjünk, azaz nincs rossz ötlet, minden lehetőséget vegyünk számításba. Így lehetünk biztosak abban, hogy végül innovatív és egyedi megoldást találhatunk.

Képzeljük csak el, hogyan fogadtuk volna mi magunk első alkalommal a Willow nevű cég melltartóban viselhető mellszívójának ötletét. Pedig a megoldás kézenfekvő volt: a szoptatós kismamák számára az anyatej lefejése a palackok, csövek és egyéb kiegészítők miatt gyakran kényelmetlen és nehézkes folyamat volt, ők pedig előálltak egy olyan megoldással, amely egyszerű, vezeték nélküli és könnyen használható. Ma már 60 különböző típusban rendelhetők a Willow mellszívók – de hol tartanának ma, ha anno lesöprik az asztalról az ötletet?

# Prototípus

Ha megvan a tökéletes megoldás, akkor már „csak” meg kell valósítanunk. Ezen a ponton lesz az ötlet kézzelfogható termék – legyen szó egy használati tárgy modelljéről, egy makettről, forgatókönyvről, honlapdrótvázról, applikációtervről, és így tovább. Itt nem a tökéletesség a cél, hanem hogy az ötlet mielőbb materializálódjon.

Biztosak lehetünk benne, hogy a Braun Oral-B elektromos fogkefék első prototípusa sem olyan volt, mint amit a boltok polcain látunk. Idő kellett, mire megtalálták a felhasználói igényeknek leginkább megfelelő verziót, az USB-n keresztül tölthető fogkefét, amihez egy applikáción keresztül rendelhetők új fejek. 

# Tesztelés

Ahogy az első lépésben, úgy a tervezői gondolkodás végén is a célcsoportunkhoz kanyarodunk vissza, hiszen az ő visszajelzéseik lesznek azok, amik alapján véglegesíteni tudjuk a prototípusunkat, azaz addig csiszoljuk, finomítjuk, amíg teljesen olyan nem lesz, mint amit a felhasználók szeretnének. A prototipizálás és a tesztelés tehát ciklikus folyamatok, ezt a két lépést többször ismételve jutunk el a végleges termékig.

Az Uber Eats fejlesztése közben a tervezői csapat rendszeresen készített felméréseket és interjúkat, aminek eredményeképp számos prototípust készítettek és teszteltek, mire megtalálták azokat a funkciókat – pl.: a „Legnépszerűbb tételek” kategória – amire a felhasználók leginkább vágytak. 

Ahogy az utolsó két lépésnél is látható, a tervezői gondolkodás nem egy szigorúan lineáris folyamat. Bármelyik pontnál tehetünk olyan új felfedezéseket, amik miatt vissza kell lépnünk és megismételni az előző lépéseket. Indulhatunk kicsiben is, nem kell feltétlenül rögtön UX szakértővé válnunk — a kezdetekben összpontosítsunk az ügyfelek megismerésére, és tudatosan tegyünk érte, hogy minden döntésünket erre alapozva hozzuk meg.

Szeretne egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!