Online kurzusok
50% kedvezménnyel
-50%
-50%
Érdekel
LABA Tartalomgyár

Beszélnünk kell a munkahelyi pletykáról!

A kollégák közötti informális kommunikáció természetes jelenség, de fontos, hogy ne hagyjuk elszabadulni.

830-x-350-100-616fc190b24c0781365885.jpg

A Jóbarátok című amerikai vígjátéksorozat egyik epizódjában Rachel rájön, hogy főnöke és kollégái a dohányzóban hozzák meg a legfontosabb döntéseket. Csakhogy mivel ő nem cigarettázik, ezekből a tárgyalásokból rendre kimarad; ezért aztán eljátssza, hogy ő is dohányos. Az örökzöld komédia ebben a részben egy nagyon is létező jelenség elé tartott görbe tükröt. A munkahelyi informális kommunikáció ugyanis fontosabb szerepet tölt be, mint azt talán elsőre gondolnánk.

Egy kis történelem

Az angol nyelvben külön kifejezés is létezik a jelenségre, ez a „grapevine communication”, azaz „szőlőtőke kommunikáció”. A szó etimológiájáról két magyarázatot ástak elő, de alapvetően mindkettő ugyanarról a tőről fakad. Az egyik szerint a kifejezés a XIX. századig, az amerikai polgárháborúig nyúlik vissza, mikor a távírókhoz használt kábeleket a fák közé feszítették ki, hasonlatosan ahhoz, ahogy a szőlőtőkéket kötözik ki. A gyorsan mozgó csatamezők között azonban ezek gyakran ingatag lábakon álltak, ráadásul a fegyverdörgés közepette olykor sebtiben csapták össze az üzeneteket, így azok gyakran zavarosak lettek. Ezért kezdték el mondogatni a katonák a meg nem erősített információkról, hogy azokat is biztos „a szőlőtőkén hallották”. A másik elmélet szerint a kifejezés New Yorkból származik, ahol ugyancsak a polgárháború során a Fogadó a Szőlőtőkéhez a szembenálló kémek közkedvelt törzshelye, ezáltal a pletykák és szóbeszédek igazi gyűjtőhelye volt.

Munkahelyi környezetben az informális kommunikáció kategóriájába tartozik minden, ami nem a hivatalos csatornákon keresztül bonyolódik, legyen szó akár éppen a dohányzói beszélgetésekről, a folyosói pletykákról,  vagy a közösségimédia-csoportokban zajló információcseréről.

Kapcsolódó kurzusok:

Gondoljunk csak bele egy munkanapunkba! Valószínűleg mi magunk is azt tapasztaljuk, hogy valójában ilyen információkból sokkal több van egy munkahelyen, mint hivatalos közleményekből. 

Ami azt illeti, amerikai kutatások szerint a szervezeti kommunikáció 70 százalékát ezek az informális beszélgetések adják. 

De jó ez egy munkahelyen? – merülhet fel bennünk joggal a kérdés.

Pro...

Kezdjük az előnyökkel!

#1.Őszinteség: egymás közt a munkavállalók könnyebben tárják fel valódi igényeiket, érzéseiket, ötleteiket, vagy akár sérelmeiket.

#2.Hatékonyság: az előzőből fakadóan szabadabban beszélnek problémáikról, aggályaikról így könnyebb megoldást is találni rájuk. Egyszerűbb az egyik oldalról visszajelzést, a másikról javaslatot adni.

#3.Fordítás: a felső vezetéstől érkező hivatalos utasítások megfejtéséhez olykor nem árt átbeszélni az elvárásokat.

#4.Gyorsaság: a szóbeszéd az emailnél is sebesebben terjed.

#5.Közösség: a gördülékenyebb párbeszéd jobb kapcsolatokat eredményez, ráadásul segít csapatot építeni.

...és kontra

És akkor jöjjön a fekete leves! Az informális kommunikáció legnagyobb veszélye, hogy téves vagy félinformációk terjednek el a vállalaton belül. Ráadásul a hamis pletykáknak megvan az a különös tulajdonsága, hogy megállíthatatlan futótűzként szóródnak szét. Ezt tudományos vizsgálatok is igazolják: amerikai kutatók Twitter-bejegyzések elemzéséből megállapították, hogy

az álhíreket 70 százalékkal nagyobb eséllyel osztják meg az emberek, mint az igazságot, ráadásul a hazugságok makacsabban is tartják magukat.

A jelenséget azzal magyarázták, hogy az álhírek általában meglepőbbek, új információt tartalmaznak, márpedig az emberek szívesebben osztanak meg újdonságokat.

A jó hír, hogy a munkahely azért nem egy internetes mikroblog, ahol névtelenségbe lehet burkolózni. Így aztán a környezet is sokkal hitelesebb,

 becslések szerint az informális csatornákon átadott információ 75-90 százaléka helytálló. 

A beszélgetések témája is erősen korlátozott, egy 2000-es években végzett amerikai kutatás szerint a munkahelyi pletykák harmada a személyi változásokat, másik harmada az elégedettséget – vagy éppen elégedetlenséget – és az állás biztonságát érintették.

Ha az informális kommunikáció teljesen uralkodóvá válik, a szóbeszéd és pletyka elszabadul, annak mégis komoly következményei lehetnek. Szélsőséges esetben, ha például egy álhír kiszivárog, akár a cég hitelét, végső soron eladásait is ronthatja. Vállalaton belül pedig:

Elszabadult hajóágyú

Az informális kommunikációt tehát nem szabad félvállról venni, különben elszabadult hajóágyúként nagy károkat okozhat. Fontos észbe vésni, hogy ezt a jelenséget nem lehet parancsszóval eltüntetni. Emberek vagyunk, a beszélgetés, és igen, a pletykálkodás is életünk része. A vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy azok a főnökök, akik nem figyelnek oda a vállalati folyosói beszélgetésekre, feleannyira megbízhatóan tudják, mi történik a cégen belül, mint azok, akik nyitott fülekkel járnak.

Michael Hartland nemzetközi kommunikációs szakember a következő öt tanácsot adja fegyverként a vezetők kezébe a pletykával kapcsolatban:

#1. Adj teret! Nem mindig lehet megakadályozni a pletykák felröppenését, de teret lehet adni annak, hogy a kollégák pozitívan kifejthessék véleményüket. Ilyen lehet például a kérdőív, ahol névtelenül önthetik szavakba érzéseiket.

#2. Adj hírt! A legrosszabb hír, ha nincs hír. Már csak azért is mert a pletykák a vákuumban terjednek a legjobban, a kommunikáció hiánya csak spekulációkhoz fog vezetni. Persze minden részletbe nem kell mindenkit beavatni, de jó, ha a kollégákat időnként megszólítja a felső vezetés.

#3.Légy egyenes! A szóbeszéddel legjobb szemtől szemben leszámolni. Az őszinteség jó üzenetet közvetít. Jó módszer lehet például a „kérdezd a főnököt” értekezlet megrendezése.

#4.Légy résen! A hamis, káros pletykák megfékezésének legjobb módja, ha még elterjedésük előtt sikerül őket megállítani. Ehhez viszont résen kell lenni, figyelni kell a kollégákat és kommunikációs csatornáikat, amihez nem árt egy kis nyomozói véna sem.

#5.Jelezz vissza! Azzal is kihúzhatod a szóbeszéd méregfogát, ha folyamatosan visszajelzel a kollégának, ismerteted az eredményeket – még akkor is, ha éppen valamilyen kudarcról számolsz be.

Kapcsolódó kurzusok:

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.