Az óév vége és az új eleje a számvetés és a tervezés időszaka. És bár minden évben tervbe veszed, hogy megtanulsz három nyelvet, elkezdesz helyesen táplálkozni, kevesebb kávét iszol – februárra sikeresen elfelejted a felét annak, amit elterveztél. Ezzel nem vagy egyedül: a Statistic Brain kutatóintézet tanulmánya szerint az embereknek mindössze 8%-a éri el az újévi céljait.
De vizsgáljuk meg közelebbről, miért van ez így! A Strava több mint 800 millió újévi fogadalmat elemzett, és megállapította, hogy január 19-e az évnek az a napja, amikor a legtöbb fogadalomszegés történik. A kutatók ezt a napot „Quitter's Day”-nek (magyarul a „Feladás napjá”-nak) nevezték el.
De mit tegyünk, hogy az újévi fogadalmaink hosszabb életűek legyenek, mint a pezsgőbuborék, ami felett kiagyaltuk őket?
Mit mond a tudomány?
A Statistic Brain szerint az emberek 75%-a februárban még elkötelezett az újévi fogadalmai mellett, de az év közepére már csak 46%-uk tart ki. Érdekes módon a 20 évnél fiatalabb válaszadók motiváltabbak céljaik elérésében: az ő körükben 25%-kal nagyobb a siker valószínűsége, mint az 50 év felettieknél.
Azok közül pedig, akik listákat készítenek a terveikről, csak 45% tesz ténylegesen erőfeszítéseket a cél megvalósítása érdekében.
A 6 legnépszerűbb terület, ahol az emberek változtatni szeretnének valamit az új évben:
A világ minden tájáról származó emberek tíz legnépszerűbb újévi terve között az alábbiakat találjuk:
Miért nem érik el az emberek az újévi céljaikat?
Rachel Weinstein pszichológus és személyi edző szerint a fogadalmi listák készítésének igénye nem annyira belső késztetés, mint inkább társadalmi nyomás eredménye. A barátok és kollégák által nyilvánosan kitűzött nagyszabású célok nyomása alatt az emberek azt érezhetik, nekik is változtatniuk kellene az életükön.
A halogatás ismert kutatója, Timothy Pichil egyenesen úgy véli, hogy az újévi kívánságok eleve kudarcra vannak ítélve, és nem várhatunk tőlük mást, mint végtelen, meddő halogatást. Ez annak köszönhető, hogy sok vágy kezdetben túl nagyszabású, és ezzel stresszbe sodorja az embert. Hogy ebből az állapotból kikerüljön, az agyunk úgy dönt, hogy a terv megvalósítását későbbre halasztja el – végül is egy évben legalább 365 nap van, lesz még időnk belevágni a nagy tervbe.
Kapcsolódó kurzusok:
Rachel Weinstein egyetért azzal, hogy a probléma a lépték. Az emberek általában szilveszterkor, vagy újév napján határozzák el, hogy radikálisan megváltoztatják az életüket, és más emberré válnak, mint amilyenek eddig voltak. Ez bekapcsolja a psziché védekező reakcióját, ami megpróbálja a figyelmet valami kevésbé grandiózus és a lelki nyugalom szempontjából biztonságosabb dolog felé terelni.
Joseph Luciani pszichológus üresnek és haszontalannak nevezi a fogadalmakat tartalmazó listákat, megjegyezve, hogy a be nem teljesített újévi kívánságok többet ártanak az ember mentális egészségének, mint azok hiánya. Egy nyitott teendőlista az év végén csalódáshoz, kiégéshez és az új dolgok vállalásától való félelemhez vezet.
Az ünnepi időszakban az ember spirituális elragadtatást érez, és van ereje „megragadni a végtelent” – de ez a lelkesedés aztán hamar le tud lohadni.
Luciani szerint több sikertelen próbálkozás után az emberben csak a kudarc érzése marad, ami később depresszióba fordulhat.
Hogyan lehet tehát meghekkelni a rendszert, és tényleg befejezni, amit elkezdtünk?
#1. Kezdj bele!
Timothy Pichil azt tanácsolja, hogy ne halogassunk, hanem kezdjük el azonnal megvalósítani, amit szeretnénk.
Martin Oskarsson, Per Karlbring, Gerhard Andersson és Alexander Rosenthal kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy az emberek hogyan fogalmazzák meg újévi kívánságaikat. A tudósok szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a távolabbi tervek vagy a késleltetett elképzelések arra késztetnek, hogy ne tegyünk túl nagy erőfeszítéseket.
#2. Tartsd meg magadnak a terveket!
Lehetséges, hogy a céljai nyilvános bejelentése segít pár embernek abban, hogy el is érje azokat, de az ilyen emberek kisebbségben vannak, véli Pichil. A tudós megjegyzi, hogy maga a tény, hogy grandiózus tervei vannak a következő évre, lehetővé teszi az ember számára, hogy kicsit már a jelenben sikeresnek érezze magát. Ezért tervezni néha rosszabb, mint semmit nem csinálni, mert a kitűzött célok már valamiféle jutalmat és a befejezettség érzését nyújtják.
#3. Halmozd a sikert!
Rachel Weinstein úgy véli, hogy ha valóban el akarod érni, amit szeretnél, akkor a céljaidat az egyszerűtől az összetettig válogasd össze, vagy kezdd azokkal, amelyek komplex szintre skálázhatók. A „kész” pipák összegyűjtésével növeled a motivációdat és növeled az esélyét annak is, hogy továbblépj. Például iktass be egy harmadik napot az edzőteremben, ha már heti kétszer edzel. A siker egyértelműbb lesz, és segít növelni az önbecsülésed.
Ha az újévi terved végül túl egyszerűnek bizonyul, semmi baj nincs azzal, ha februárban frissíted a listádat – mondja Weinstein.
#4. Revideáld a kívánságlistádat!
A The Conversation felmérése szerint az emberek 74%-a ugyanolyan fontos célt tűzött ki 2022-ben, mint 2023-ban. Ez arra utal, hogy sok elképzelés súlyos teherként vándorol velünk, évről évre. Nem teljesítésük összefüggésbe hozható a nem megfelelő motivációval.
Kutatások bizonyítják, hogy könnyebb lesz elérni azokat a célokat, amelyeket az ember valóban tudatosan választott. A kívülről motivált tervek azonban stresszel járnak, és kevésbé valószínű, hogy megvalósulnak.
Brian Moran és Michael Lennington, a „The 12 Week Year” című könyv szerzői azt tanácsolják, hogy az újévi kívánságok listáját kezeljük „eldobhatóként”, és hagyjuk el azokat, amelyek évről évre vándorolnak velünk. Nem kell félni attól, hogy a lista rövidül – jobb, ha kevesebbet tervezünk, de többet teljesítünk. Ehhez adunk két tippet:
1. Készítsd el a listát, aztán elemezd! Biztos, hogy mindegyik terv a te ötleted volt, vagy barátoké, kollégáké, hírességeké?
2. Szabadulj meg a felesleges dolgoktól! Ha tisztázódott, hogy valójában mit szeretnél, kíméletlenül csináld végig a lomtalanítást. Csak azt hagyd rajta a listán, amire valóban szükséged van, és ezt a listát tartsd jól látható helyen.
#5. Tervezz pozitív megfogalmazással!
Oskarsson, Carlbring, Andersson és Rosenthal bebizonyították, hogy azok, akik az új évben „elkezdik tisztelni és hatékonyan beosztani az idejüket", nem „abbahagyják a szerencsétlenkedést”, azok nagyobb eséllyel lesznek sikeresek. A kísérletben résztvevők közül azok közül, akik pozitív megfogalmazásban tűztek ki célokat, 59%-uk elérte, amit eltervezett. Azok közül pedig, akik az elkerülés pozíciójából fogalmazták meg vágyukat, csak 47%-uk ért el sikert.
