Számos stratégia létezik arra, hogy egy reggel úgy ébredj fel, hogy folyékonyan beszélsz a Meta, az Apple vagy a Ford megalkotóinak nyelvén. Ám számos mítosz is él, ami hátráltatja, hogy megtanulj angolul. Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat közülük, és Irina Doncsenkóval beszélgettünk arról, melyik igaz és melyik hamis.
Ira angol és görög nyelvtanárként az IP Shkola nyelviskola alapítója és az EnglishDom volt oktatója. Nemzetközi Cambridge CELTA-tanúsítvánnyal rendelkezik – ami majdnem egyenértékű egy brit tanárképző főiskola diplomájával.
1. mítosz: „A gyerekek könnyebben tanulnak nyelveket, mint a felnőttek”
Van egy sztereotípia, miszerint a nyelvet még gyerekkorban kell megtanulni, mert felnőttkorban sokkal nehezebb. De a valóságban ez nem egészen így van. Albert Costa spanyol idegtudományi professzor szerint a különböző életkoroknak megvannak a maguk előnyei. A gyerekek például általában gyorsabban tanulnak új szókincset. A felnőttek viszont motiváltabbak és szorgalmasabbak, ezáltal jobban megtanulják a nyelvtant és a logikai összefüggéseket.
2. mítosz: „Az angol nyelvet néhány hónap alatt meg lehet tanulni”
A Cambridge-i Egyetem irányelvei szerint a legmagasabb szintű nyelvtudás eléréséhez és az ezt igazoló vizsga letételéhez legalább 1000, oktató által vezetett órát kell teljesíteni. A C1-C2 szint eléréséhez általában 5 év szükséges, ha heti háromszor két órát gyakorolsz.
De nem szükséges a C1-C2 szintet elérni ahhoz, hogy magabiztosan tudj beszélni. A KER globális skálája szerint már B1 szinten önálló nyelvhasználónak számítasz. Ez azt jelenti, hogy többé-kevésbé szabadon tudsz kommunikálni általad ismert témákról. És ez a szint egy informatikus számára például elegendő, ha nem vezetői pozíciót tölt be.
Ira: „Minden attól függ, hogy mi a célod, és mit értesz bele az »angolul tanulni« kifejezésbe. Például a B1/B2 elég lesz ahhoz, hogy valaki dolgozni tudjon, az A1 elég lesz a külföldi »túléléshez«. Ha pedig az IELTS-t kell teljesíteni, a magas szinthez add hozzá a vizsga logikájának és felépítésének megértését. Ez azonban nem teljesen az angol nyelvről szól, hanem inkább a különböző »nyelvi trükkök« használatáról.
A feltételes szintekről szólva, a KER táblázatában megtalálhatod a javasolt óraszámokat a tanárral való tanuláshoz. Például a B2-ről C1-re való feljutáshoz legalább 200 órára van szükség. Ha valaki rendszeresen, heti kétszer 1,5 órát gyakorol csoportban, és ugyanennyi vagy több időt fordít az önálló tanulásra, ebben a tempóban körülbelül 15 hónap alatt eléri a C1 szintet.”
3. mítosz: „Csak angol nyelvű környezetben lehet jól megtanulni angolul”
Elég lehet, ha a B2 nyelv elsajátítása után „szállsz be” a nyelvi környezetbe – ez már biztos alap, amelyre építhetsz és fejlődhetsz. Ráadásul azok a külföldiek sem rendelkeznek mindig folyékony nyelvtudással, akik már 10 éve élnek az Egyesült Királyságban. Gyakran nem ismerik a nyelv minden apró részletét, illetve a nemzeti mentalitáshoz kapcsolódó idiómákat és kifejezéseket. Ezeket többnyire csak azok használják helyesen, akik ismerik a történelmet és a helyi szokásokat is:
He did ten years porridge / 10 évet töltött börtönben
(szó szerinti fordításban: tíz évig csinált zabkását)
A „porridge” egy angol kifejezés a börtönben letöltött időre, amit csak az Egyesült Királyságban használnak. A rabok mindennap vízzel főzött zabot ettek reggelire, innen a do porridge kifejezés. Ezt mondta például egy rab, akinek egy hete volt hátra a szabadulásig: I have six days and a porridge („Van még hat napom és egy zabkásám”), ami azt jelenti, hogy a hetedik napon a „zabkásája” után fog szabadulni.
Ira: „A nyelvi környezetnek nem csak az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban van jelentősége. Könyvek, cikkek, filmek, Netflix-sorozatok, YouTube-videók, podcastok, sőt még dalok is jól jelenítik meg a különböző helyi nyelvi szokásokat. Minél több angol nyelvű tartalommal találkozol, annál gyorsabban fogsz fejlődni. Én például hetente akár 30 órát is szentelek a nyelvtanulásra, nem számítva a diákokkal tartott órákat és az azokra való felkészülést. És a külföldön élés sem garancia arra, hogy megtanulod a nyelvet.”
Kapcsolódó kurzusok:
4. mítosz: „Csak a nyelvet anyanyelvi szinten beszélőkkel érdemes angolul tanulni”
Kezdetben egy anyanyelvi szinten beszélővel való tanulás nem lesz eredményes. Készülj fel arra, hogy az „anyanyelvi” tanár magyarázni fog neked valamilyen szabályt, de te semmit sem fogsz érteni. Ezért, ha csak most kezdesz angolul tanulni, jobb, ha a saját országodból választasz tanárt, és később, magasabb szinten tanulsz majd anyanyelvi szinten beszélő tanárokkal.
Fontos: Figyelj arra, hogy az anyanyelvi szinten beszélő tanár rendelkezik-e CELTA (Qualification for Professional English Teaching) vagy hasonló szakmai képzéssel!
Ira: „Ha meg kell tanulnod egy nyelvet, az kicsit olyan, mintha fogorvoshoz mennél. Például: sok ukrán tanárt ismerek, akiknek C2-es szintű, azaz a legmagasabb, anyanyelvi szintű az angol nyelvtudása, tökéletes a kiejtése és nemzetközi tanári diplomája van. Hallottam egy amerikai tűzoltóról is, aki ukrán nőt vett feleségül, Ukrajnába költözött, és úgy döntött, hogy itt fog angolt tanítani. Nem zárom ki, hogy ő is képes lehet tanítani, de én nem mennék a tűzoltóhoz a »fogaimat kezeltetni«.
Viszont ha érdekel egy adott ország kultúrája, történelme, mindennapi élete, és szeretnéd tudni, hogy a Rich Tea és a Shortbread Finger egy angol süteményfajta, akkor az a logikus, ha jelentkezel egy brit vagy egy nagyon menő, a kultúrát és szokásokat ismerő szakember képzésére.”
5. mítosz: „Az akcentusom miatt nem fognak megérteni”
A „tiszta kiejtés” a sztenderd brit angol, az úgynevezett Received Pronunciation (RP). Ezt hallhatjuk a BBC újságíróitól és az oxfordi tudósoktól. Ha szeretnéd hallani, hogyan hangzik, nézz például természetfilmeket David Attenborough-val. Ezt az akcentust azonban csak a britek 3 százaléka használja.
Még a különböző régiókból származó britek között is lehetnek bizonyos fonetikai különbségek, de ez nem akadályozza egymás megértését:
A Posh English az elit arisztokratikus angolja. Hosszú
magánhangzók, tiszta hangzás és tökéletes dikció jellemzi.
Cockney English – cockney: a délkelet-angliai munkások kiejtése.
Gyakran használják az ain't formát az am not helyett, mondjuk a
faasn'd-et a thousand helyett (ezer) vagy a bover-t a bother helyett
(„zavar”). A cockney-t a rímelő szótagolás is jellemzi:
Tea - You and Me
ahelyett, hogy Do you want a cup of tea? („Kérsz egy csésze teát?").
Klasszikus példák a a cockney-k közül Tom Hardy (a zsidó maffia
vezetője) a Peaky Blinders sorozatban és az Iron Maiden együttes
basszusgitárosa, Steve Harris.
A multikulturális londoni angol vagy MLE. Az akcentus a 20.
század végén alakult ki. A világ különböző részeiről származó
emberek hatottak rá: jamaikaiak, indiaiak és az afrikai országok
népei. Az angol nyelvet tanulva a bevándorlók hozták létre, megtartva
valamit az anyanyelvükből. Az MLE-t leginkább a 40 év alattiak
beszélik, akik más országokból származó emberekkel kommunikálnak.
A legtöbb anyanyelvi angol már gyermekkora óta hozzászokott a különböző dialektusokhoz és akcentusokhoz, hiszen az angol 335 millió embernek az anyanyelve, de 1,3 milliárdan beszélik. Arnold Schwarzenegger német akcentusa sem színészi karrierjének, sem kaliforniai kormányzói munkájának nem vált akadályává. Penelope Cruz spanyol akcentusa sem zavarja a hollywoodi producereket. Jackie Chan és Rihanna is akcentussal beszél angolul.
A Babbel nyelvtanuló alkalmazás csapata még egy reklámot is indított azzal az üzenettel: mit számít, hogyan ejted ki, ha megértik? A reklám tréfásan arra buzdít, hogy ne halogasd a nyelvtanulást holnapra, mert nincs mit szégyellni az akcentusodon.
Ira: „Jelenleg az angolt a világon tényleg több nem anyanyelvi beszélő használja, így gyakrabban hallani más akcentust, mint britet.
Végül is az angol egy nemzetközi nyelv, így a konkrét akcentus kizárólag a te választásod és preferenciád. Akkor van értelme a britre összpontosítani, ha az Egyesült Királyságban dolgozol vagy élsz, vagy ha rá vagy kattanva a brit dolgokra és nem tudsz nélkülük élni, mint én.”
6. mítosz: „A szókincset a »szó-fordítás« elve szerint kell megtanulni”
Mondatokban beszélünk, de valamilyen oknál fogva a szavakat egymástól elszigetelten szoktuk megtanulni. Biztosan emlékszel az iskolai szódolgozatokra és a szótárfüzetre, ahol be kellett írni egymás mellé a szavakat és a jelentésüket.
Lehet, hogy korábban nem volt alternatívája ennek a módszernek, de most hatékonyabban tanítják a szókincset: figyelembe veszik, hogyan működik a szó egy mondatban. Ha megérted a szövegkörnyezetet, a szavak már nem csak betűkből állnak, és könnyebben megjegyezhetőek.
Ira: „Fordítsd le azt, hogy sweet és tooth! Az jön ki, hogy »édes fog«? Nem, ez egy olyan személyt jelent, aki szereti az édességet.”
7. mítosz: „Nekem elég, ha egyszerű időket ismerek, mindegy, az amerikaiak úgyis mindent leegyszerűsítenek.”
Az amerikaiak valóban nagyon leegyszerűsítik a nyelvtant – nem valószínű, hogy az USA-ban a mindennapi beszédben gyakran hallani fogjuk a nehézkes Past Perfect Continuoust:
Bob had been waiting for more than 2 hours when Mary finally arrived
(Bob már több mint 2 órája várt, amikor Mary végre megérkezett.)
Az amerikaiak beszéde azonban nem korlátozódik a három egyszerű időre, mert a megfelelő nyelvtani szerkezet segít a gondolatok minél pontosabb közvetítésében.
Ezenkívül, ha munkavégzéshez tanulsz angolul, az olyan egyszerű szerkezetek, mint a There is no snow on the ground („Nincs hó a földön”) a külföldi ügyfelekkel való kommunikációban nem lesznek elégségesek. De ha csupán tévéműsorokat akarsz nézni és cikkeket olvasni angolul, akkor sem nélkülözheted a nyelvtani ismereteket, és az átlagos vagy magasabb szintű nyelvtani tudást.
8. mítosz: „Nincs tehetségem a nyelvekhez”
Az agy neuroplaszticitásának köszönhetően mindenki képes bármit megtanulni. Valóban vannak olyan emberek, akiknek kicsit könnyebb nyelvet tanulni, mint az egzakt tudományokat, de ez a „különleges gondolkodásmód” sem segít, ha valaki nem tanul keményen.
Például Van Gogh első vázlatai egy gyermek rajzainak tűntek, és a művésznek hosszú ideig kellett gyakorolnia, hogy remekműveket alkosson. Ráadásul a nyelv egy rendszer, amelynek saját rendje és kapcsolatai vannak. Meg kell érteni a rendszer logikáját és alapelveit, akkor a nyelv könnyebben megy.
Ira: „Nem a tehetségben hiszek, hanem a kemény munkában. Ha megszabadulsz a »nincs tehetségem a nyelvekhez« beállítottságtól, gyorsan haladhatsz, feltéve, hogy van:
- Konkrét célod: például A2-ből B1-be lépni.
- Egyértelmű terved: tanórák tanárral vagy önképzési ütemterved.
- Rendszeresség a tanulásban: jobb naponta 30 percet gyakorolni, mint 2 hetente 2 órát, mert a nyelv olyan, mint egy izom, amelyet rendszeresen edzeni kell.”
Három bónusz tipp az angoltanuláshoz
#1. Állítsd át angolra a telefonod nyelvét!
Elcsépeltnek tűnhet, de működik. Észre sem fogod venni, hogyan tanulod meg a telefonod vagy a számítógéped összes funkcióját angolul, még ha elsőre ijesztő feladatnak is tűnhet.
#2. Szokj hozzá, hogy mindennap 3-5 új szót tanulsz meg!
Fontos: ne próbálj meg egyszerre 50-re emlékezni! Ha túl sok információt „töltesz be” a memóriába, azt gyorsan elfelejted – ez segít elkerülni a túlterhelődést. Ahhoz, hogy valamire hosszú ideig emlékezz, rendszeresen ismételned kell a tanultakat.
Létezik egy Ebbinghaus-féle felejtési görbén alapuló rendszer. Az anyagot hatszor ismételjük meg: a tanulás napján, másnap, két nappal később, egy héttel később, két héttel később, majd egy hónappal később.
Sőt, az ismétlés során nem szabad a memorizálás módszerét alkalmazni. Jobb, ha olyan mondatkártyákat készítünk, amelyek tartalmazzák az új szókincset, és segítenek megérteni a jelentést a szövegkörnyezetből. Vagy adj hozzá egy képet a szóhoz! A lényeg, hogy a kontextus asszociációt idézzen elő a jelentéssel, és ne csak egy elvont szót és fordítást adjon meg. A hatékony szókincstanuláshoz használhatod az amerikai Quizlet alkalmazást is.
#3. Nézz filmeket és sorozatokat angolul!
Válassz filmeket és sorozatokat a szintednek megfelelően.
Kezdő: Mulholland Drive film, Gogo Loves English rajzfilm, Here & There.
Középhaladó szint előtt: Az oroszlánkirály rajzfilm.
Közepes: Mary és Max rajzfilm, How I Met Your Mother, The Simpsons,
TED Talks.
Felső-középfokú: Trónok harca, Doctor Who, Downton Abbey és
The Big Bang Theory sorozatok, Meet the Parents,
Rat Race és Shallow Hal filmek.
Haladó: A Karib-tenger kalózai, Mr. Deeds.
Kapcsolódó kurzusok:
És még néhány tipp Irától:
#1. Nézz élőben valóságshow-kat: The Big Family Cooking Showdown, The Great British Bake Off, Too hot to handle, Love is Blind a Netflixen vagy a Channel 4 csatornán.
#2. Olvass könyveket! A legutóbbi, ami tetszett, a The Thursday Murder Club volt Richard Osmantól (a British Book, Yakaboo és OM könyvekből vásárolok). Vagy print magazinokat, mint a brit The Simple Things és a Breathe (Ira ezeket a Pocketmagson szokta megvenni, de több hazai újságosnál is kaphatók bizonyos angol nyelvű lapok, például a The New York Times vagy a Wired), illetve online lapokat, mint a The Guardian vagy a The New Yorker.
#3. Kövesd hétköznapi emberek posztjait a közösségi médiában
#4. A nyelvtanuláshoz használhatsz alkalmazásokat – például több ismerősöm elég gyorsan „feltornázta” az angolját B1 szintre a Duolingo segítségével.
#5. Tartsd szem előtt a célodat (Cambridge-i vizsga, az irodalom eredetiben való olvasásának vágya, vagy előléptetés egy olyan pozícióba, ahol magas szintű angol nyelvtudásra van szükség).
#6. Szerezz egy naptárat, és tervezz meg mindent: hétfőn órák egy tanárral, kedden egy angol nyelvű sorozat, szerdán két cikk egy brit magazinból, csütörtökön egy fejezet egy idiómákról szóló könyvből. És természetesen tartsd be az órák rendszerességét!
