„Szerezz 18 PMI-PDU pontot a kurzus elvégzésével! A PMI által elismert kurzus” – olvasható több képzésünk oldalán is. Mindez elsőre nem tűnhet olyan nagy dolognak, de körbejárjuk, mi a jelentősége. Kezdésként oldjuk fel a rövidítéseket! A PMI a Projektmenedzsment Intézetet takarja. Az amerikai központú, 680 ezer tagot számláló szakmai szervezet – melynek már több mint két évtizede magyar tagozata is működik – egyik fontos feladata a különböző minősítések működtetése. Ebből sokféle létezik, eltérő feltételekkel. Közös azonban bennük, hogy ha valaki megszerezte bármelyiket, a minősítése három évig érvényes. Ezalatt pedig úgynevezett Professional Development Unitokat kell szerezni, hogy a minősítést megújíthassuk. Ezek tehát a PDU-k. Amit fordíthatunk szakmai fejlődési egységeknek, de magyar szövegkörnyezetben is az angol megnevezést használják.
A PDU-kat érő tevékenységek pedig igen sokfélék. A PMI hivatalos oldala azt írja, a PDU-k „olyan egy órás időblokkok, amelyeket a PMI minősítéssel rendelkező tagok tanulásra, mások tanítására vagy önkéntességre fordítanak és azokat regisztrálhatják a PMI-nál”. A rendszer célja, hogy olyan tevékenységekkel lehessen megszerezni a minősítések megújításához szükséges pontokat, amivel az ember friss készségekhez jut, szakmabeliekkel ismerkedhet meg és megoszthatja a tudását. Vagyis, hogy ez ne egy formalitás legyen, aminek a végén aláírnak nekünk egy papírt, hanem az egésznek tényleg legyen értelme. Hogy mennyi PDU-t kell gyűjteni, az igen változó. Egy Project Management Professional (PMP) minősítés fenntartásához például 60-at, míg mondjuk egy Agile Certified Professional (PMI-ACP) megújításához ennek a fele is elég.
A pontszerző tevékenységeket két nagy csoportba sorolják: az egyik az oktatás, a másik pedig, amikor az ember visszaad valamit a szakmájának. A két kategórián belül még alkategóriák is vannak és minősítés-típusonként az is meg van határozva, mivel milyen arányban kell a pontokat összegyűjteni. Mindenesetre az oktatási rész elég kézenfekvő formája, ha az ember online kurzusokat végez el. Erre az egyik lehetőséget pedig a PMI által elismert oktatási partnerek tanfolyamai jelentik. Ilyen partner a Laba is, nem csak hazánkban, de több más országban is.
Jelenleg hétféle képzésünkkel lehet a PMI-akkreditációnknak köszönhetően PDU-kat szerezni.
Ezek a következők, zárójelben, hogy melyik hány PDU-t ér:
- Projektmenedzsment az alapoktól a mesterszintig (42 PDU)
- Scrum master (18 PDU)
- Projektmenedzsment a gyakorlatban (18 PDU)
- Projektmenedzsment az IT területén (18 PDU)
- Építőipari projektmenedzsment (18 PDU)
- Operatív igazgató (16,5 PDU)
- Üzleti elemzés kezdőknek (15 PDU)
Egyébként ez a fajta elismerés jelzi, hogy a mértékadó szervezet mércéje szerint minőségi és piacképes tanfolyamokról van szó.
Személyi kultusz ellen is hasznos
„A PMI igyekszik tartani egy nívót: ennek az eleme, hogy a vizsgával – amelyhez már alapból kellenek szakmai referenciák – megszerzett minősítések nem tartanak örökké. Folyamatosan változik ugyanis a környezet, amelyben dolgozunk, a tudásunkat frissíteni kell” – mondja Tild Attila, a British Telecommunications (BT) senior IT-projektmenedzsere, előadónk (akivel módszertani kérdésekről három éve interjúztunk).
Akinek nem sikerül a minősítés hároméves lejárta előtt összeszedni a szükséges PDU-mennyiséget, annak pedig újra le kell vizsgáznia. Akinek viszont meglesz, az bármennyiszer meghosszabbíthatja a minősítését.
Amelybe értelemszerűen azért fektetnek sokan sok energiát, mert akiknek a neve mellett ott van, hogy van egy elismert tudásuk a szakmai sztenderdekről, módszertanokról, melyekkel projektet tudnak vezetni, azoknak ez segít az elhelyezkedésben.
„Ennek a szakmának az a baja, hogy sokszor egy-egy cégvezető irányvonala szerint vezetik a projekteket személyi kultusz jellegűen. Ha viszont van egy ilyen minősítésed, az azért meghatározza a színvonalát annak, amit ismersz és tudsz alkalmazni” – magyarázza. Persze despota főnök nélkül is hasznos, ha egy felvett projektmenedzserről rögtön tudható, hogy milyen szakmai kánon szerinti tudással bír. A szakember azt mondja, neki is segített már a karrierjében, sok álláshirdetésnél pedig le is írják, hogy – a hagyományos iskolai végzettségekhez hasonlóan – milyen minősítést várnak el vagy értékelnek nagyra a jelentkezőktől. A PMI mellett még legalább két hasonló szervezet elismeréseire is odafigyelnek a hazai munkaerőpiacon, de Tild Attila azt mondja, a PMI minősítéseit, azon belül is az általa is birtokolt PMP-t látja a legkeresettebbnek.
Nem lehet ugyanazzal összeszedni mindet
A szakember hozzáteszi, hogy a PDU-k egy részét meg lehet azzal is szerezni, hogy az ember a szakmájában dolgozik. Ehhez riportot kell írni az ügyfélről és a konkrét projektről, amelyet a PMI-től időnként ellenőriznek is. „Küldenek egy e-mailt, hogy a megjelölt referenciákat, az ügyfél kontaktját írjam le, megkeresik az ügyfelet és megkérdezik, valóban úgy zajlott-e, ahogy leírtam.”
A cikkünk elején jelzett elvárás miatt, hogy a PDU-kat különböző dolgokból szedjük össze, az azonban limitált, hogy például erre mennyi pontot osztanak ki.
Viszonylag sok pontot el lehet viszont számolni arra, ha valaki – ahogyan interjúalanyunk is – oktatja a szakma valamelyik területét. „Az én labás képzésem anyagát is elküldte a cég a PMI-hoz elemzésre, akik megállapítják, hogy elég jó-e, mit milyen mélységben érint, adnak-e érte PDU-t és ha adnak, mennyit. Az ökölszabály szerint nagyjából egy órányi tréning egy PDU-t ér, ha egy elvárt nívót megüt a tananyag, ezt meg szokták adni.” Aki elvégezte, kap egy kódot, amellyel azt regisztráltatni tudja a PMI weboldalán.
A PMP-k 60 pontjából például legalább 35-öt tanulással és maximum a maradékot lehet a „giving back” résszel elérni. Előbbinél 24-et háromszor nyolcas egyenlő arányban mindenképpen a megjelölt három témacsoportban – munkamódszerek, készségek és üzleti érzék – kell megszerezni, a maradékot már bárhol meg lehet e három kategóriából. A visszaadós oldalból legfeljebb nyolcat lehet azzal begyűjteni, hogy az ember a szakmában dolgozik, a többit önkénteskedéssel és tudásátadással kell bezsebelni. „Jellemzően már úgy megyünk el a tréningekre, hogy először átnéztük, miért milyen PDU-t lehet kapni” – magyarázza Tild Attila. „Az oktatással ugyan a leginkább megengedő a rendszer, oda sok PDU-t el lehet számolni, ugyanakkor csak oktatással sem lehet mindet megszerezni, hiszen az a cél, ne lehessen egy sávon végigmenve mindent teljesíteni. Mindenképp több területen is kell tevékenykedni.”
A tréningek és az oktatás mellett számít még például a szakirodalom elolvasása, az angol nyelvű szakmai cikkek írása és a szakmai fórumokon történő részvétel is, de akár TED Talk előadást is el lehet fogadtatni egyedi elbírálással. A szakmai fórumok virtuális és élő eseményt is takarhatnak, idehaza legutóbb tavaly a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon szerveztek egy ilyen konferenciát. De az online eseményeken is sokat meg lehet tudni például szakmai újdonságok bevezetéséről, vagy máshol már bevált szervezetfejlesztési módszerekről. Az önkéntesség pedig általában kezdő kollégáknak nyújtott mentorálást vagy coachingot jelent. „Nekem volt korábban olyan labás hallgatóm, aki kérte, hogy egy kicsit beszéljünk még. Vele 4-5 órát foglalkoztam az alkalmak után külön, ezt el is tudtam számolni PDU-nak, miután vele is felvették a kapcsolatot és elmondta, hogy ez tényleg megtörtént” – emlékszik vissza előadónk. „Küldtek neki egy e-mailt, hogy a saját szavaival írja le, mivel foglalkoztunk és ha az eléggé stimmel azzal, amit én leírtam, akkor jár a PDU.”
Leszűrt Covid-tapasztalatok
A szakmai tréningeken való részvétel mellett azok megtartását, fejlesztését is katalizálja ez a rendszer. Felmerül azonban a kérdés: aki már sokadjára újítja meg a minősítését, mennyi újat tud még tanulni. „Ezekben a hároméves ciklusokban 15-20 százaléknyi tényleges újdonság szokott felbukkanni. Vannak területek, ahol már nagyon újat nem igazán tudnak mondani, de az élet mindig kikényszerít dolgokat, a Covid előtt az online munkára fókuszáló életvitel sem volt széles körben ismert” – fogalmaz Tild Attila. „Például a kommunikációs technikák fejlődését ez a helyzet kikényszerítette. Ennek a tapasztalatait az utóbbi években elég sok helyen leszűrték, ebből összeálltak mára olyan tréningek, hogy ezt hogy lehet jól csinálni.”
Emellett minden projektből le lehet vonni megosztható tanulságokat, amiket át lehet adni. A frissülő módszertani tudásanyagot a PMI egyébként a PMBOK (project management body of knowledge – projektmenedzsment tudásbázis – a szerk.) Guide könyvben foglalja össze, melyből pár évente új verziót adnak ki, épp a hetedik a legfrissebb. Előadónk azt mondja, ebben sok a kisebb módosítás is, de például az agilis módszertan egyre hangsúlyosabb szerepet kap benne. Ezt jelzi az is, hogy aki PMI-tagként letölti a könyvet, egy kifejezetten erről szól eszközkészletet is kap mellé.
Duplázó Scrum masterek
Ha már agilitás, az annak elvei mentén kialakult egyik leggyakrabban használt keretrendszer a Scrum. Amely nem csak az agilis szoftverfejlesztés fontos eleme, de azt nem informatikai fejlesztéseknél, szervezetek vezetési megközelítése gyanánt is használják, akár iskolákban is. Fent már említettük, hogy Scrum master képzésünkért is jár PDU. Ez a kurzus azonban ezen kívül felkészít a Scrum Institute nemzetközi szervezet világszerte elismert Scrum Master vizsgájára is.
Vagyis az ott megszerzett elméleti és gyakorlati tudással gond nélkül teljesíthető a szervezet egy órás, 50 kérdéses, feleletválasztós angol nyelvű online tesztje. Aki a tanfolyamot ezzel a vizsgával együtt vásárolja meg – valamivel magasabb áron –, az a tanfolyam végén rögtön vagy a következő egy évben bármikor leteheti azt, amikor már úgy érzi, készen áll rá. A kitöltéshez azoknak, akik vizsgával kérik a képzést, kollégánk igényel egy kódot a vizsgaszervező intézménytől.
Sikeres teljesítés esetén pedig az egyébként is járó labás tanúsítvány mellé egy Scrum Master Accredited Certification (SMAC) oklevelet is kapnak a vizsgázók, amely azért fontos, mert mára valamilyen tanúsítvány alap, ha valaki Scrum master pozícióra jelentkezne. Ezt számos intézménynél meg lehet szerezni, az SMAC a könnyebben teljesíthetők közé tartozik, például a válaszokra hagyott hosszabb idő miatt vagy mert a kérdések jellege sem túl bonyolult, mondja az erről szóló képzésünk előadója. A szervezet weblapja azt írja, akinek nem sikerül a vizsga, a kapott kóddal akár tízszer is újrapróbálkozhat, de Csépányi Tamás, a Deutsche Telekom IT Solutions agilis projektvezetőjének visszaemlékezése szerint erre még nem volt szükség. A kurzuson való aktív részvétel, tesztek és házi feladatok elkészítése ugyanis kellő hátteret ad ahhoz, hogy elsőre is magabiztosan teljesíthető legyen a teszt, húzza alá.
„Az egyik ilyen minősítés megszerzése a nulladik lépcsőfok, hogy valaki Scrum masterként el tudjon helyezkedni és elhiggyék róla a munkaerőpiacon, hogy ismeri ezt a keretrendszert. Aki egy ilyen közös alapot elvégzett, az minimum a Scrum Guide-ban foglaltakkal és az alapelvekkel tisztában van, ezeket érti és tudja is alkalmazni” – magyarázza. Nem csak a pályakezdőknek és a karrierváltóknak fontos tehát, hanem olyan tapasztaltabb projektvezetőknek is, akik a Scrumot eddig nem alkalmazták. Kevés kivétellel ez már kötelező, ha valaki elindulna ebbe az irányba, húzza alá Csépányi Tamás.
Arról, hogy pontosan hogy kell egy ilyen vizsgát elképzelni, azt mondja: túlnyomórészt különböző szituációk kezeléséről szóló kérdésekre kell válaszolni. „Azt kell tudni ilyenkor, a Scrum és az agilis megközelítés szerint mi lehető legjobb reakció az adott helyzetben. Ennek megválaszolásához azt kell ismerni, melyik szerepkörben mi a teendő, kinek mi a felelősségi köre, milyen alapelveket és hogyan kell alkalmazni. Ez egy fokkal mélyebb megértést igényel, mint ha csak simán kikérdezik a Scrum Guide-ot.” Egyébként ez utóbbi is része a tesztnek, vagyis a sima tárgyi tudásra is rákérdeznek. Azt, hogy legfeljebb milyen hosszú lehet egy sprinttervezés, például egészen pontosan tudni kell – teszi hozzá.
