A 21. század minden eddiginél több lehetőséget nyújt az önfejlesztésre. Akár a szakmád technikai részleteiben szeretnél elmélyülni, akár a különböző képességeidet szeretnéd csiszolni, akár a vállalkozásod előtt álló kihívásokat szeretnéd megoldani, források garmadája áll rendelkezésedre előadások, videók, podcastok, cikkek formájában. Azt gondolnánk, az internet elorozta már a könyvek elöl a dicsőséget, az eladási adatok mégis azt mutatják, hogy – különösen ön- és vállalkozásfejlesztési témákban – rendre csúcsokat döntögetnek jobbnál jobb könyvek. Nem csoda: olyan részletességgel egyetlen videó sem fogja tárgyalni az adott témát, mint a téma szakértőjének sok száz oldalnyi tudása; és olyan mélységgel semmi sem fog megmaradni, mint amikor átrágod magad ezen a tudáson, és leszűröd belőle a magad tanulságait. Egyszóval ha fejlődni akarsz, érdemes a könyvek irányába is fordulnod – és hogy miképpen olvashatsz többet, azt az alábbiakban – stílszerűen – elolvashatod.
(Az alábbi gondolatok a szakmai vagy személyi fejlődésed okán olvasott könyvekre vonatkoznak, a szórakozásként forgatott könyvekre nem – vagy nem pontosan így.)
Le a kifogásokkal!
Nyilván nem erőszak az olvasás, de ha fejlődni szeretnél, a „nem szeretek olvasni” viszonylag gyenge kifogás. A szabadidődet töltsd úgy, ahogy jólesik, de az önfejlesztést nyugodtan tekintheted munkának – és ilyen értelemben érdemes rávenni magad akkor is, ha nem vagy az a kimondott könyvmoly. Nagyon sok témában lehet fejlődni videók, podcastok formájában, de bizonyos területeken és mélységekben a könyv megkerülhetetlen.
Ha az a kifogásod, hogy lassan olvasol, azt is nyugodtan elengedheted: nincs versenyhelyzet, szánd rá nyugodtan az időd. Vannak különböző gyorsolvasási technikák, de ez a cikk nem ezekről szól.
Tedd prioritássá!
A kifogásokhoz is sorolhatnánk, de a „nincs rá időm” külön pontot érdemel. Természetesen mindig lesz sürgősebb és/vagy fontosabb(nak tűnő!) tennivaló, mint az önfejlesztő olvasás, ám hosszú távon bizony rosszul járhatunk. Az önfejlesztés tipikusan az a tevékenység, amelyet akkor is érdemes prioritásként kezelni, ha éppen nem közelít valamilyen vészes határidő, például egy vizsga formájában. Gondolj arra, hogy az önfejlesztés befektetés – minden perc, amit rászánsz, a jövődet építi; ezzel a gondolattal a „nincs rá időm” kifogás lelkiismeretfurdalás nélkül legyőzhető.
Tedd szokássá!
Ha erőfeszítésedbe kerül az, hogy könyvet vegyél a kezedbe, tedd szokássá – ilyenformán egy bizonyos idő eltelte után automatizmussá válik a mindennapos olvasás, és nem kell állandóan erőt venned magadon pár oldal elolvasása miatt.
Bármilyen szokás kialakításáról van is szó, kicsiben érdemes elkezdeni – mondhatod például azt, hogy napi 10 oldalt olvasol mindössze (ez nagyjából negyedóra normál olvasási tempó mellett). Így nem tűnik olyan riasztónak a feladat, és könnyen azon kaphatod magad, hogy már bőven túlhaladtál a kitűzött oldalszámon. Azonban ha szokás, akkor következetesség! A 10 oldalnak (vagy amit kitűztél) mindennap meg kell lennie. Idővel aztán természetesen emelheted a napi célt.
Legyen dedikált olvasásidőd!
A szokás kialakításához kapcsolódik, hogy érdemes találnod egy olyan idősávot a napban, amelyet nyugodt szívvel az olvasásra tudsz szánni. Sokan arra esküsznek, hogy reggel, még mielőtt beindul a napi őrület, olvasnak pár oldalt. Az esti olvasás is gyakori, ám jellegéből adódóan az inkább kikapcsolódásra való – önfejlesztésre érdemesebb friss aggyal készülni. Akármelyik napszakra tervezed a dolgot, hasznos, ha a meglévő rutinodhoz hozzá tudod építeni, például mostantól a reggeli kávé mellé nem a közösségi médiát pörgeted, hanem olvasol. A szokások egymással történő helyettesítése egyébként is remek szokásfejlesztő módszer.
Amennyiben tudod magadról, hogy hosszabban is képes vagy olvasásra koncentrálni, úgy kijelölhetsz egy hosszabb időblokkot is, amelyet az önfejlesztésre szánsz. Kifejezetten jó ötlet egy fejlődésre szánt etappal zárni a munkahetet, tehát beiktatni egy (mondjuk) két órás olvasást a péntek délelőttödbe.
Teremtsd meg a körülményeket!
A zavartalan körülmények nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvedre tudj fókuszálni – és mivel jelenleg nem szórakoztató krimiről vagy limonádé szerelmesregényről beszélünk, hanem masszív tudásanyagokról, csak úgy érdemes olvasnod, ha valóban oda tudsz figyelni. Érdemes tehát olyan helyszínt és idősávot választani, amikor a lehető legkevesebb zavaró tényező jelentkezik, illetve kiküszöbölni minden olyan felmerülő, zavaró jelenséget, amire hatásod van – menj el előtte mosdóba, egyél, hogy ne az éhség vigye el a figyelmed, kapcsold ki a telefonod, csukd be az ajtót és így tovább.
Legyen célod!
Ez nem „kötelező” elem, hiszen már az előbb említett napi vagy heti olvasási idők is célként tekinthetők, de sokakat motivál az, ha kitűznek egy éves célt, például havi egy könyv elolvasását. Vannak különféle kihívások is az interneten, lehet csatlakozni különböző online platformokon olvasási célokhoz, ám érdemes vigyázni azzal, hogy ne öncélúan szálljunk be ezekbe; az olvasás mindenkori célja a fejlődés (legalábbis a témánknál, az önfejlesztésnél maradva), tehát a mennyiség semmiképp nem írhatja felül a minőséget.
Legyen közösséged!
Ez szintén nem lesz mindenki kedvenc módszere, de aki ráérez az ízére, annak hasznára válhat. Ha van olyan barátod, kollégád, ismerősöd, akivel hasonló irányban szeretnétek fejlődni, érdemes összekapcsolódnotok: válasszatok egy közös könyvet és egy közös határidőt, majd ha elolvastátok a könyvet, beszélgessetek a véleményetekről, a leszűrt tanulságokról, az ötletekről, amelyek menetközben felmerültek bennetek... A közös feldolgozás megsokszorozhatja a könyv hatását.
Szintén a közösség erejére építenek a különböző szakmai könyvklubok, illetve sok cégnél működik az a modell, hogy minden hónapban más ember mesél egy szakmai vagy soft skill könyvről, amit éppen olvasott, ezzel nemcsak átadva a tudást, hanem kedvet csinálva másoknak is a könyvhöz vagy általában véve az önfejlesztéshez.
Legyen mindig könyv nálad!
Rengeteg apró holtidő van a napunkban, amelyeket rendszerint arra használunk, hogy rápillantsunk a telefonunkra, s máris beszippantanak a hírportálok vagy a közösségi média. Természetesen ezek nem ördögtől való dolgok, de jellemzően időrablóként viselkednek az esetek túlnyomó többségében. Képzeld el, ha ez a sok elvesztegetett perc mind beépülne a személyiségedbe, a szakmai tudásodba! Ehhez nem kell mást tenned, mint állandóan a kezed ügyében tartani egy könyvet. Ez egyébként lehet elektronikus könyv formájában a telefonodon is…
Forrás: Adil, Pexels
Vegyél e-könyv olvasót – vagy ne!
Ha önfejlesztés, akkor érdemes számolni azzal, hogy aláhúzogatsz, jegyzetelsz menetközben – és erre az e-könyv olvasók kimondottan alkalmasak, hiszen nemcsak a könyvben, de a jegyzeteidben, kiemeléseidben is tudsz keresni, könnyen át tudod tekinteni, ismételni mindazt, amit „lehúztál” magadnak a könyvből. Ráadásul helytakarékos megoldás: több száz könyvet is cipelhetsz magaddal nap mint nap.
De! A tapasztalat azt mutatja, hogy sok ember egyszerűen képtelen megszokni az e-könyv olvasót – ha te is közéjük tartozol, nem érdemes mindenáron ragaszkodni hozzá. Ha viszont a hagyományos könyvek mellett teszed le a voksod, érdemes kifejleszteni egy olyan jegyzetelési módszert, amely praktikusan használható, ha utólag is foglalkoznál a jegyzeteiddel.
Legyen listád az elolvasandó könyvekről!
Sokszor azért torpan meg egy lendületesen induló önfejlesztő út, mert nem látjuk, mi lenne a következő lépés. Érdemes emiatt állandóan nyitott szemmel járni, s egy listára gyűjtögetni azokat a forrásokat, amelyek hozzátehetnek a szakmai fejlődésünkhöz (és ez természetesen nemcsak a könyvekre vonatkozik, hanem TED beszédekre, podcastokra, konferenciákra is).
Hasznos az is, ha találsz néhány inspirációs forrást. Keresd meg azokat az embereket, akik a szakmádban véleményvezérek, pl. Bill Gates aktuális olvasmányait itt olvashatod. Követheted továbbá különböző szakmai kiadók és könyvesboltok aktuális sikerlistáját is.
A listádat azonban érdemes rendszeresen szerkesztgetni: olvass értékeléseket, szűkítsd a listád azokra a könyvekre, amelyek valóban értékteremtőek. Inkább kevesebb, de igazán hatásos könyv, mint sok csekély értékű iromány...
Nyugodtan hagyd félbe a könyvet!
Sajnos minden utánajárás, véleményolvasás ellenére is bele fogsz futni olyan könyvekbe, amelyek nem az igaziak: szakmaiatlanok vagy egyszerűen csak más témára fókuszálnak, mint ami neked hasznos lenne. Könyvet félbehagyni ér – nagyon is! Sokunkban gyerekkori berögződés még a kötelező olvasmányok korából az, hogy ha már elkezdted, fejezd is be, de ez nagyon idejétmúlt hozzáállás. Nem kudarc, nem szégyen becsukni és félretenni egy könyvet! Gondolj bele, mekkora időáldozat minden elolvasott oldal – miért pazarolnád a drága idődet számodra haszontalan olvasnivalóra?
Naplózd a haladást!
Kicsiből indulsz, s szép lassan felépítgeted az önfejlesztésed „olvasós” lábát – idővel már hosszúra nyúlik az elolvasott könyvek listája. Érdemes ezekről (vagy akár az olvasásról mint szokásról) naplót vezetni, mert rendkívül motiváló tud lenni az, ha látod, milyen messzire jutottál.
Vond le a tanulságokat!
A jegyzetekhez kapcsolódva: ha már beletetted az időt és az energiát, és végigrágtad magad a könyvön, érdemes „tartósítani” a tudást: írj magadnak egy rövid összegzést a főbb tanulságokkal. Ezt úgy érdemes megtenni, hogy hagyod néhány hétig ülepedni az információkat, majd rászánsz egy fél órát, átnézed a jegyzeteidet, aláhúzásaidat, és néhány mondatban (tényleg nem kisregény formában) leírod, ami ennyi idő távlatából is hosszú távon megszívlelendő tanulság számodra.
