Scrum Master vagy projektmenedzser – kire van szükség a feladathoz? | Laba üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

Scrum Master vagy projektmenedzser – kire van szükség a feladathoz?

Összeszedtük, miben különbözik ez a két hasonló, de sok szempontból mégis különböző szakma

cover-6215f7620ac0e437742795-min-6453bab4d3847245436893.jpg

Ha a legtöbb álláskereső portálon a „Scrum Master” kifejezésre keresünk rá, akkor az állásleírások többsége projektmenedzseri feladatokat tartalmaz majd.

A Scrum módszertant először 1993-ban alkalmazták, de sok munkáltató még mindig nem érti a különbséget a Scrum Master és a projektmenedzser között. A gyors és hatékony fejlesztési példákat látva ők is a Scrumban szeretnének dolgozni, de nem tudják pontosan, hogy szükségük van-e a Scrum csapatokra, napi standupokra, sprintekre és magára a Scrum Masterre.

Nézzük tehát, hogy miben különbözik a Scrum-megközelítés a hagyományos projektmenedzsmenttől!

Az első projektmenedzserek

A hagyományos projektmenedzsment a 20. század közepén vált külön tudományággá, bár az alapjai jóval régebbi időkre nyúlnak vissza. Az egyiptomi piramisok, a kínai nagy fal, vagy a Colosseum soha nem váltak volna építészeti remekművekké, ha nem lett volna mögöttük a jó szervezés és irányítás.

Általánosan elfogadott, hogy a modern projektmenedzsment azután alakult ki, hogy H. Gantt egy diagramot dolgozott ki az 1910-es években, amelyet mind a mai napig használnak. Ez egy rendezőelv, amely szerint egy nagy projektet kis feladatokra osztanak fel és rögzítenek egy idővonalra, ezzel pedig egy ütemtervet, egy úgynevezett road mapet kapnak.

A projektmenedzsment a háború utáni időszakban kezdett aktívan fejlődni Amerikában. 1957-ben például az amerikai haditengerészet megkezdte a Polaris rakétarendszer fejlesztését. A határidők nagyon szorosak voltak: a rendszert be kellett fejezni, mielőtt a Szovjetunió létrehozta volna saját rakétarendszerét, amely veszélyeztette volna az Egyesült Államok biztonságát. A projektet 60 ezer feladatra osztották, ezeken pedig csaknem négyezer vállalkozó dolgozott.

Kifejezetten a Polaris projekt számára készült a PERT (Program Evaluation and Review Technique) módszer, amellyel meg lehetett becsülni a projekt teljes időtartamát, ha az egyes feladatok elvégzésének ideje egyébként nehezen is volt megjósolható. A jó menedzsmentnek köszönhetően a fejlesztés még a kitűzött határidő előtt elkészült.

1969-ben megalakult a PMI (Project Management Institute), és a projektmenedzsment ezzel külön tudományággá vált. Hamarosan a PMI kiadta a The Project Management Body of Knowledge (PMBOK) című referenciakönyvet a projektmenedzserek számára, amely összegyűjtötte a legjobb nemzetközi gyakorlatokat ezen a területen.

A PMI a projektmenedzsereket „a változások ügynökének” nevezi, mivel ők felelősek egy csapat vagy szervezet sikeréért. A projektmenedzser hozza meg az összes, projekttel kapcsolatos döntést, annak elindulásától a megvalósulásáig. Egy ilyen szakember stratégiai feladata, hogy az ügyfél és a csapat elégedett legyen a munkával, a kommunikáció minőségével és a végtermékkel.

A PMI így jellemez egy igazi projektmenedzsert:

  • szervezett, lelkes és céltudatos
  • képes arra, hogy lelkesítse a csapatot
  • alkalmazkodik a stresszes körülményekhez és a dinamikus környezethez
  • figyel a részletekre, ugyanakkor látja az összképet
  • könnyen megtalálja a közös hangot a különböző emberekkel
  • kész felelősséget vállalni az üzleti eredmények eléréséért

Ezenkívül a PM-eknek szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük azon a területen, amelyen dolgoznak. Például egy informatikai projektmenedzser egy fejlesztőcsapatot irányít, ezért technikai háttértudásra és az ezen a téren szerzett tapasztalatokra van szüksége.

Miben különbözik a Scrum a hagyományos menedzsmenttől?

A Scrum az egyik legnépszerűbb agilis keretrendszer. Olyan ismert cégek használják már évek óta, mint a Google, amelynek a levelező szolgáltatását, a Gmailt, több Scrum csapat készítette. Az agilis módszertanokat az Amazon, a Netflix, az Etsy és a Spotify is alkalmazza.

Korábban a termékek lineáris megközelítéssel készültek: a tervezés, fejlesztés, tesztelés szakaszai egymás után haladtak, és minden következő fázis csak az előző befejezése után indult. Az újabb helyzetek azonban újabb módszereket követeltek.

1986-ban a Harvard Business Review-ban megjelent Ikudzsiró Nonaka és Hirotaka Takeucsi japán tudósok cikke: „Az új új termékfejlesztő játék” (The New New Product Development Game). 

Az erősödő verseny, a tömegpiac kettészakadása, a termékek rövidülő életciklusa, valamint a fejlett technológia és automatizálás arra kényszerítenek bennünket, hogy újragondoljuk a termékek hagyományos létrehozási módjait.

A cikkben a szerzők a Fuji Xerox, a Canon, a Honda és más, innovatív cégek működési elvét vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy maga az elv nagyban hasonlít ahhoz, ahogy a rögbit játsszák. Ahogyan a sportolók egyszerre haladnak előre a pályán, átpasszolva a labdát a csapattársaiknak, úgy a fejlesztők is közösen kezdik el megalkotni a terméket, nem az egyes feladatokra és szakaszokra koncentrálva, hanem a végeredményre.

A szerzők egyesítették ezeknek a cégeknek az alapelveit, és a módszert Scrumnak nevezték el. A módszert a gyakorlatban először egy bizonyos Jeff Sutherland alkalmazta (7 évvel a cikk megjelenése után), amikor egy szinte lehetetlennek tűnő feladat elé állította a csapatát: 6 hónap alatt kellett szoftvert fejleszteniük az Easel Corporation nevű cég számára.

Sutherland áttanulmányozta az összes rendelkezésre álló anyagot a csapat hatékonyságának javításáról, és fellelkesülve a japán szerzők cikkétől, agilis munkarendszert vezetett be a projekthez. A szoftvert végül időben és meglepő módon szinte hibák nélkül kifejlesztették.

Ezután a módszertan terjedni kezdett:

A Scrum-útmutató (Scrum Guide) szerint a csapat sprintekben (kis időintervallumokban) dolgozik, és mindegyik sprint végén kiadnak egy-egy részt a termékből.

A Scrumban több rendszeres esemény van: sprinttervezés a projekt elején, 15 perces napi scrumok, sprint review (egy működő termék áttekintése és bemutatója), valamint sprint retró, azaz a sprint átbeszélése.

A Scrum Master felelős a Scrum elveinek és kultúrájának a fenntartásáért a projektben. Alaposan ismeri a Scrum-csapatok munkaszabályait, és gondoskodik arról, hogy a folyamat ennek megfelelően haladjon.

A projektmenedzserrel ellentétben a Scrum Master nem irányít csapatot, és nem kommunikál a döntéshozókkal. Ő nem hoz döntéseket a projekttel kapcsolatban, hanem a csapaton belül dolgozik.

Miben különböznek a projektmenedzser és a Scrum Master feladatai?

A projektmenedzser jobban elmerül magában a termékben és a munkafolyamatokban. Ő általában:

  • Megtervezi a projektet: stratégiát dolgoz ki, dokumentációt készít, költségvetést kalkulál.
  • Elosztja a feladatokat a csapat tagjai között.
  • Határidőket állapít meg, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.
  • Kommunikál a döntéshozókkal.
  • Figyeli a kockázatokat, és megoldja a problémákat.
  • Ellenőrzi a projekt eredményességét, és felelős a végeredményért.

A Scrum Master inkább mentorként működik, tehát:

  • Kiképzi a csapatot és megvalósítja a Scrum elveit.
  • Gondoskodik a Scrum-elvek betartásáról: segít a hagyományos ceremóniákban (sprinttervezés, napi scrum, retró), figyeli a csapat dinamikáját és a fejlesztői produktivitást.
  • Együttműködik más csapatok Scrum Mastereivel.

Ezekre a készségekre van szüksége a különböző szakembereknek

Projektmenedzser:

  • Tervezés. A PM legyen képes projektjavaslat (stratégia) elkészítésére, távlati és közvetlen célok, valamint a prioritások meghatározására, feladatok delegálására, határidők kitűzésére.
  • Kockázatok kezelése. A projektek nem mindig a tervek szerint haladnak. Ezért a projektmenedzsernek fel kell készülnie minden problémára, és át kell gondolnia a lehetséges megoldási forgatókönyveket. A jó projektmenedzser proaktív.
  • Költségvetés kezelése. A projektkönyvelés olyan készség, amellyel ma minden projektmenedzsernek rendelkeznie kell. A költségvetés elfogadását követően a PM ellenőrzi a kiadások dinamikáját, és szükség esetén még időben csökkenti az esetleges pénzügyi kockázatokat. 
  • A hatékonyság ellenőrzése és értékelése. A PM folyamatos visszajelzést ad a vezetőknek és más érdekelt feleknek, kielemezve a csapat teljesítményét és a projekt vagy termék minőségét.

Scrum Master:

  • Agile ismerete. A Scrum Master jól ismeri a Scrum alapelveit, de ezek mellett jártas más agilis keretrendszerekben, módszertanokban és gyakorlatokban is, ha kombinált megközelítésre van szükség.
  • Szervezési készségek. A Scrum-csapatoknak rendszerre és tervezésre van szükségük, ezért maga a Scrum Master is egy jól szervezett ember kell, hogy legyen, aki tudja irányítani mások munkáját.
  • Coaching. A Scrum Master folyamatosan képezi és a megfelelő irányba tereli a csapatot. Ehhez nem csak a Scrum alapelveit ismeri, hanem a csapat minden tagjához is képes megfelelő megközelítést találni: tanácsot tud adni a terméktulajdonosnak és a fejlesztőnek egyaránt.

Hol van rájuk szükség?

A projektmenedzser szerepkör bármely iparág bármely projektjére alkalmazható, az építőipartól az IT-ig.

A Scrum Masterre csakis egy Scrum-projektben van szükség. És bár a Scrum-megközelítéseket számos területen alkalmazhatod, ezek a műszaki és az informatikai iparágakban válnak be a leginkább.

Mi a különbség a hagyományos és a Scrum-csapat között?

A projektmenedzserek különböző csapatokat irányítanak. Például egy közösségimédia-projektben egy PM dolgozhat együtt tartalommenedzserrel, szövegíróval, tervezővel, targetológussal, fotóssal, operátorral – a lista a projekt méretétől függően folytatható.

Egyes projektmenedzserek hatalmas, 50+ fős csapatokat irányítanak, míg mások kevesebb mint tíz emberért felelnek. Néha egyetlen PM több projektet és így több csapatot is kezelhet. Ezekben találunk tapasztalt szakembereket és teljesen kezdőket egyaránt.

A Scrum Master csak Scrum-projektekkel foglalkozik, ahol a csapatok nagyon hasonlóak és általában 7-10 főből állnak. A Scrum Guide csak három szerepet határoz meg:

  • A terméktulajdonos (Product Owner) a termék olyan képviselője, aki megérti annak üzleti értékét. Ismeri a megrendelő igényeit, a döntéshozók kívánságait – és eljuttatja azokat a fejlesztőkhöz, ugyanakkor nem felelős a folyamat technikai oldaláért.
  • A fejlesztők (Developers) egy többfunkciós fejlesztőcsapat, amely ellátja az összes technikai feladatot, felelős az elemzésért, tervezésért, programozásért, tesztelésért és kommunikációért.
  • Scrum Master – a Scrum-csapat segítője.

A csapatnak többfunkciósnak kell lennie: olyan szakemberekből kell állnia, akik önállóan, harmadik fél erőforrásainak bevonása nélkül képesek kiadni egy terméket.

Milyen képesítésre van szükség?

A projektmenedzserek jellemzően más pozíciókból kerülnek ki. Általában egy adott szakterület szakértői, akik már kellően tapasztaltak, és készen állnak egy csapat irányítására. Rendelkeznek az összes folyamat irányításához szükséges háttértudással és a szükséges soft készségekkel. A projektmenedzser munkaköre pedig iparágtól függően változhat.

A projektmenedzserrel ellentétben Scrum Master csak az lehet, aki elsajátította a Scrum módszertant.

Milyen eszközöket használnak a munkájukban?

A PM és a Scrum Master eszközkészlete hasonló. Például a GanttPRO a Gantt-diagramok készítésére specializálódott szolgáltatás, amely segít a feladatok idővonalon történő megjelenítésében és a határidők nyomon követésében.

A Trellót a Kanban projektekhez használják, a feladatokat To do, Doing és Done csoportokra osztva. Ezzel a szolgáltatással azonban egyedi, személyre szabott munkaterületet is létrehozhatsz.

Az Asana alkalmazható a Scrum Master, a projektmenedzser vagy akár az átlagos felhasználók számára is. Ez egy praktikus feladattervező, amely szinkronizálható a Gmaillel, a Google Drive-val és a Dropboxszal, és emiatt kevesebbet kell váltogatnod a lapok között.

A Jira a legnépszerűbb agilis fejlesztői platform. A szolgáltatás a sprintben végzett munkához igazodik, és olyan eszközöket tartalmaz, mint a kanban táblák vagy backlogok és diagramok. Mindezek miatt a Jira nagyon kényelmes eszköz a Scrum-csapatok számára.

A Jirával együtt gyakran használják a Confluence-t – egy olyan teret, ahol összegyűjtheted és strukturálhatod az összes információt, projektanyagokat, és kommunikálhatsz a kollégákkal, vagy akár jelentéseket készíthetsz.

Honnan lehet tudni, hogy kire van szüksége egy cégnek?

A legvalószínűbb, hogy nincs szükség egyszerre projektmenedzserre és Scrum Masterre, hacsak nem különböző csapatokban és külön projektekben kell dolgozniuk.

A projektmenedzser jobban integrálódik a projektbe, és hagyományos vezetői szerepet tölt be. A Scrum Master a csapat egyik tagjaként működik, és nem vezeti a folyamatokat, csak irányba igazítja a résztvevőket.

Projektmenedzsert kell felvenni, ha:

  • van egy nagy projekt, stabil hierarchiával, és az utasítások felülről lefelé érkeznek,
  • egy terméket tervszerűen, de nem sürgősen tökéletesíteni kell,
  • nagy és sokszínű csapat dolgozik a cégnél,
  • olyan személyre van szükség, aki a termékkel, a csapattal és cégvezetőkkel együtt dolgozik.

Érdemes Scrum Mastert felvenni, ha:

  • éppen most kezdik a cégnél a Scrum módszer megvalósítását,
  •  a projekt nagyon dinamikus és állandó változtatásokat igényel, vagyis a sprintekben való munka hatékonyabb lesz,
  • olyan személyre van szükség, aki agilis módszertanokat alkalmaz a projekthez.

Scrum Mastert csak akkor érdemes felvenni, ha a vezetésnek eltökélt szándéka az összes folyamat megváltoztatása és a Scrum módszer szerinti munkavégzés.

Szeretne egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!