Az alábbiakban összegyűjtöttük a PPC-vel kapcsolatos legújabb trendeket, amelyek a szakemberek szerint leginkább meghatározzák majd a jövő hirdetési stratégiáit. Az új eszközök, új felületek és az egyre szigorodó adatvédelmet ellensúlyozó praktikák mellett megnéztük azt is, hogyan érinti a hirdetői szférát a Facebook október végén bejelentett Metaverzuma.
#1. Automatizáció
A sikeres hirdetési kampányok felállítása és optimalizácója időigényes folyamat. A tanuló algoritmusok evolúciós fejlődésével azonban ezen a területen is jelentős energiákat csoportosíthatunk át szakmai feladataink között, amennyiben végére járunk az automatizáció adta lehetőségeknek. A Google és a Facebook esetében már jó ideje felállíthatók olyan automatikus szabályok, amelyek bizonyos kampány-, hirdetéscsoport-, vagy hirdetési beállításokat adott szám- és más kampányesemény-attribútumok alapján módosítanak, segítve ezzel azok teljesítményét.
A céltól is függ, hogy milyen mértékben alkalmazzuk az automatizációs lehetőségeket. Egy új célcsoport elérésénél is kifejezetten hasznosak lehetnek az évről évre továbbfejlesztett SMART kampánytípusok például Google Adsben, nem beszélve a viszonylag fiatal Discovery kampányformátumokról, amelyek tágabb célcsoportok elérésének céljából segítenek a lehető legrelevánsabb szegmensekhez eljuttatni hirdetéseinket. Bár a célcsoportok beállítási spektruma elképesztően széles mind a Google Ads, mind a Facebook esetében, ne gondoljuk, hogy a rendszernél mi hirdetőként feltétlenül mindig jobban fogjuk tudni újonnan elért célszegmenseink jellemzőit. Ennélfogva a lehetőségekhez mért adatalapú célzások, a hasonmás közönségek alkalmazása sem hiányozhat egy korszerű PPC-stratégiából.
#2. Instagram Reels – új hirdetési felületek a TikTok mintájára
A Story után az Instagram 2020-ban Amerikában elindította a Reels funkcióját, ahol maximum 30 másodperces videókat lehet megosztani zenei aláfestéssel, a TikTok mintájára. A funkció nálunk idén nyáron vált elérhetővé, egyelőre még korlátozottan, de az új megjelenési forma egyértelműen megnyitja az utat a TikTokon használt hirdetési lehetőségek előtt. A fizetett hirdetések mellett az organikus elérések számában egyelőre kiemelkedő eredményeket hoz a Reels.
#3. Alapozz saját adatokra!
A GDPR megjelenésével már láthatóvá vált, hogy az addigi bevált adatgyűjtési utak be fognak szűkülni a hirdetők előtt. Az egyre szigorodó szabályok mind egy irányba mutatnak, a cookie-k használatának lehetősége korlátozódik, ráadásul a legnagyobb techóriások életében már-már kompetitív tényező is a felhasználóik felé kommunikált megbízhatóság és etikai korrektség – persze másképpen is lehet például az iOS 14 bevezetésével a Facebook alkalmazás életébe érkező default opt-out beállítást interpretálni. Mindenesetre a nemzetközi regulációs törekvéseknek adathatalmi szempontból is feladatuk ezeket a lehetőségeket szűkíteni, nem kifejezetten szem előtt tartva a hirdetői piac preferenciáit. Itt fontos megjegyezni, hogy cookie és cookie között is vannak különbségek, mi most a first party és a third party cookie-kkal fogunk foglalkozni. Előbbi az adott oldal látogatóinak adataira vonatkozik, mint felhasználónév, jelszó, nyelvi beállítások. Ha ezt nem tárolná az oldal, akkor például egy webshopnál minden egyes új termékoldal megnyitásakor újra és újra be kellene jelentkeznünk. A szigorítás pedig az úgynevezett third party cookie-kra vonatkozik, amikor is egy másik, külső online felület gyűjti és tárolja az információkat annak érdekében, hogy a felhasználói szokásokat elemezzék, profilokat hozzanak létre remarketing célokra és hasonmás közönségek megalkotására. A Safari és a Firefox számára már most él a tiltás, a Google Chrome esetében pedig 2023 a határidő.
Egyre fontosabbá válik tehát a saját adatbázisok felállítása. A marketingesek előtt álló legfontosabb feladat, hogy olyan kapcsolódási pontokat hozzanak létre, olyan akciókkal álljanak elő, amellyel az információk megosztására ösztönzik a felhasználókat. Különböző hűségprogramok, regisztrációhoz kapcsolódó kedvezmények eddig is léteztek, azonban újabb és újabb lehetőségeket kell teremteni a kapcsolatfelvételre.
#4. A közösségimédia-kampányok és az influenszerek összefonódása
Az összesen több milliárd felhasználóval rendelkező közösségimédia-felületek mára már az egyik leghatékonyabb platformot jelentik a szélesebb közönségek elérésére. A Facebook és Instagram hirdetések mellett a cégek trendszerűen vonnak be influenszereket is egy-egy márka népszerűsítésébe. Az esetek nagy részében nemcsak globális népszerűségű celebekről van szó, hanem mikroszegmens-specifikus véleményvezérekről is, akik akár már néhány ezres követőszámmal is hatékonyabban meg tudnak mozgatni egy bizonyos közösséget, nagyobb bizalmat tudnak kiépíteni. Természetesen ez a módszer nem a hirdetések helyett, hanem mellett kap szerepet a marketingstratégiákban – míg előbbiek a figyelemfelhívást szolgálják (brand awareness), addig az influenszerek a kapcsolatépítésben, a márkahűség kialakításában játszanak szerepet.
+1. Virtuális valóság a Facebookon
A végére pedig jöjjön egy olyan téma, ami nem kapcsolódik szorosan a cikkünk tárgyához, viszont segíthet előrevetíteni, hogy milyen lehetséges elágazások lehetnek még a digitális hirdetési lehetőségek világában.
A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg október 28-án, a Connect konferencián bejelentette: közösségimédia-hálózatból „metaverzum-céggé” fejleszti a Facebookot. A metaverzum lényege, hogy egy olyan komplett világot épít fel a virtuális és kiterjesztett valóság segítségével (VR- és AR-technológiák), amelyben a felhasználók találkozhatnak, beszélhetnek, játszhatnak vagy dolgozhatnak egymással.
A Facebook metaverzumának ezentúl már nem felhasználói leszünk, hanem részesei.
Bár a fejlesztés egyelőre még korai szakaszban van, fontos, hogy a marketingszakemberek mielőbb felkészüljenek, és megismerjék a megújult platformokban rejlő lehetőségeket. Arról, hogy vajon hogyan érinti ez a hirdetői szférát, Berta Zsuzsi PPC-szakértőt kérdeztük. Mint elmondta, a posztmodern filozófia ezt a jelenséget már a 70-es években leírta. Jean Baudrillard A szimulákrum elsőbbsége című művében már a valóság különböző rétegeiről írt, a valóságos megtapasztalható realitásról és a virtuális valóságról, valamint ezek összemosódásáról, a hiperrealitásról. Valójában ez látszik most megvalósulni, hiszen amikor Zoomon, FaceTime-on, vagy Messenger-videón beszélgetünk egymással, akkor is a másik digitális lenyomatát látjuk, egyfajta szűrőn át látjuk azt a valóságot, amiben ő létezik. A hiperreális, vagy a Facebook vonatkozásában a metaverzum tehát már létezik, és ha megnézzük, hogyan fejlődött a VR-szemüvegek piaca, vagy hogyan fejlesztenek egyre több szolgáltatást, játékot erre a platformra, akkor azt látjuk, hogy már szinte a mindennapok részét képezi.
Megvan az igény rá, hogy legyen egy kiterjesztett énünk, aki többféle rétegben tud létezni és élményeket szerezni. A legnagyobb lökést egyébként ebben is a COVID hozta, bár már korábban is része volt elsősorban az ipari és orvosi technológiafejlesztésnek, de nem tudok nem megemlíteni egy kapcsolódó zeneipari példát is. A Glastonbury tavaly tesztelte az első nagy volumenű VR-fesztiválját, ahol konkrétan egy green roomban felvett DJ-k és zenekarok hologramját vetítették ki a virtuális térbe. Üzleti szempontból ez egy nagyon okos húzás, hiszen minden zenei fesztivál problémája, hogy egy ponton túl nem tud jegyeket eladni, pedig kereslet többnyire lenne még rájuk. A VR-technológiának köszönhetően az emberek számára elérhetővé válnak olyan lehetőségek, amelyekre korábban esély sem volt.
A jövő az, ha valaki jelen van online, és online felületeken keresztül teremt olyan értéket, ami aztán üzleti előnnyé is konvertálható. A tartalomba fektetés a jövő, a hirdetési formák pedig folyamatosan változnak. A felhasználók folyamatosan immunizálódnak azokra a hirdetési formákra, amiket nap mint nap látnak. Jól látható az evolúció, ahogy újabb és újabb csatornákat, hordozókat, formátumokat kell találnunk, amikkel meg tudjuk ragadni a figyelmüket. Mindig azok a leghatékonyabb hirdetési formák, amik egyfajta bevonódást tudnak létrehozni. Ilyen volt korábban a közösségi média, ahol azt érezhettük, hogy valami nálunk nagyobbal vagyunk kapcsolatban. A VR és a kiterjesztett valóság pedig ebben jelenti a következő lépcsőfokot.
