LABA Tartalomgyár

Válogatás stratégák számára: 13 könyv, amelyek kiszélesítik a látókörünket

Hogyan jussunk el a küldetésünk befejezéséig, nemcsak stratégiai játékokban, de a való életben is?

830-x-350-100-61530fdc7f2c3615650265.jpg

A számítógépes stratégiai játékokban a játék alkotói minden lépést előre kitalálnak. Ez természetesen lekorlátozhat minket, felhasználókat, azonban ha a játék minden feltétele teljesül, akkor a játékos biztosan eljut a célig, megcsinálja a küldetést.

Mivel az életben a változók száma végtelen, ezért a jó stratégia itt nemcsak egy egyszerű cselekvési tervből és véges mennyiségű következmény kiszámításásából áll, hanem széles látókör, és nagy adag kreativitás is szükséges a tervezéshez.

Próbáljuk hát kicsit kibővíteni tudatunk határait, hogy a jövőben érettebb döntéseket hozhassunk! Ebben most egy kifejezetten stratégák számára készült könyvválogatás lesz segítségünkre.

#1. „Hogyan döntünk... és hogyan kellene”, Jonah Lehrer

Hogyan párosul az eszünk a megérzéssel, és melyikük segít dönteni? Jonah Lehrer amerikai pszichológus és újságíró szétbontja nekünk a neurofiziológiát, hogy elmagyarázza az agyunk mögöttes folyamatait, és azt, hogy hogyan befolyásolhatjuk őket.

A szerző az önfejlesztésről szóló szokványos könyv helyett elemzést kínál azokról a mechanizmusokról, amelyek a fejlődés felé hajtanak bennünket, valamint segít megérteni az emberi szervezetet befolyásoló folyamatokat.

Az elmélet, miszerint racionalitáson alapuló döntéseket hozunk, amelyek minden előnyét és hátrányát alaposan mérlegeljük, már Platón korában is népszerű volt. Erre komoly stratégiák és gazdasági modellek épülnek. Lehrer szerint ebben az elméletben minden jó, azt kivéve, hogy maga az elmélet alapvetése hamis.

Hogyan kapcsolódik össze a logika és az intuíció? A könyv szerzője biztos abban, hogy a kettő egymástól elválaszthatatlan. Az intuíció abban a kritikus pillanatban, amikor az agy a határain dolgozik, segít mérlegelni a lehetőségeket és megfelelő döntést hozni.

Néha az ösztönnek köszönhetően ugyanazokra a válaszokra jutunk, amelyeket egyébként hosszú gondolkodás és mérlegelés után találtuk volna meg – csak sokszor gyorsabban. A „Hogyan döntünk” című könyvben Lehrer elmagyarázza, hogyan tudjuk a legmegfelelőbb időben segítségül hívni az intuíciót.

#2. Integrál szemlélet - Ken Wilber

Ha egész életedben arra a pillanatra vártál, hogy felkiálthass: „Végre tudom használni az iskolában tanult integrálokat!” – akkor sajnos ez a pillanat nem most fog eljönni.

A szerző szerint a könyve elolvasása után bárki elkészíthet egy fejlesztési tervet, és elkezdhet „integrált életet” élni, amelyben minden terület maximálisan kifejlesztett és kiegyensúlyozott.

Gyakran előfordul, hogy az egyik aspektus – például a szellemi – fejlesztése érdekében az ember elhanyagolja a többit: az anyagi gyarapodást, az intelligenciát, a társadalommal való kapcsolatokat. Ennek a problémának a diagnosztizálásához Wilber egy integrált térkép használatát javasolja; ez segít felmérni az élet területeivel való elégedettséget és beazonosítani a gyengeségeket.

A könyv szerzője kielemezte az emberi fejlődés összes ismert rendszerét és modelljét, hogy ezek alapján ki tudja emelni az átfogó és teljes értékű fejlődés módszerét. Wilber elmélete szerint mindössze 5 alkotóelemre van szükség, hogy minőségileg egy teljesen új szintet érhessünk el. Hogy melyek ezek az összetevők? Megtudhatod a könyvéből.

#3. „Kivételesek", Malcolm Gladwell

Gladwell könyvének leghíresebb tézise a 10.000 órás szabály. A szerző szerint pontosan ennyi kell az embernek ahhoz, hogy felfejlesszen egy készséget, és bármilyen területen profivá váljon.

A tehetség kifejlődéséhez számos feltételnek kell egybeesnie, és itt szinte minden apróság számít: nemzetiség, születési hely és idő, az élet adta lehetőségek és körülmények kihasználásának képessége.

A tehetséges emberek példáján keresztül Gladwell megvizsgálja, miért lesz az egyik emberből elismert zseni, a másikból pedig egy lúzer, és milyen viselkedési stratégiák és személyes jellemzők vezetnek az egyik vagy a másik kimenetelhez.

Tehát mi a siker titka, és egyáltalán létezik-e? A könyv szerzője kiemel több fő tényezőt, amelyek megegyeznek azoknál, akik nagy sikereket értek el. Azonban még ezek a feltételek sem segítenek, ha például az év utolsó hónapjában születtél, miközben jégkorongos karrierről álmodsz.

Kapcsolódó kurzusok:

#4. "Kék óceán stratégia", W. Chan Kim, Renée Mauborgne

A könyv szerzői radikálisan új utat kínálnak a fejlődéshez és a sikerhez. Ahelyett, hogy megverekedjünk a helyünkért a telített piacon, a könyv szerint abba kell hagyni szabályok szerint játszani és kiszállni a folyamatos versenyből. 

Chan és Mauborgne kielemezték a top cégek fejlődésének stratégiáit és fejlődését, és váratlan következtetésre jutottak: a legnagyobb sikert azok a vállalkozások érték el, akik nem harcoltak meg a helyükért a telített „skarlátvörös” óceánban, hanem saját, „türkíz” óceánokat hoztak létre a technológiák és különböző területek mezsgyéjén. 

Chan és Mauborgne elméletének egyik legnépszerűbb példája a Cirque du Soleil. Egy kis cirkusz létezésének hajnalán nem tudott versenyezni a piac nagy „hagyományos” képviselőivel, mivel az állatok tartása és szállítása nagyon költséges tevékenység.

Egy pillanatban a szervezők rájöttek, hogy nemcsak a gyerekeket kell szórakoztatni, hanem a felnőtt nézőket is. A Cirque du Soleil nem engedhette meg magának az állatok tartását, ezért a társulat tehetségére tettek fel mindent – így hódíthatott teret az állatok nélküli cirkusz műfaja..

A könyv fő gondolata a következőképpen fogalmazható meg: a vesztesek a kitaposott utat követik, és sok energiát és erőt pazarolnak el a konkurenciával szemben, míg a vezetők saját utat alakítanak ki, minden erőforrást a győzelemre irányítva.

#5. Gyors és lassú gondolkodás, Daniel Kahneman

Emlékszel arra a mémre, amely egy embert mutat, aki vizsgán ül, és megpróbál megoldani egy tesztet, de a helyes válaszok helyett a fejében egy majom játszik cintányéron? Daniel Kahneman pszichológus szerint ebben a viccben több igazság van, mint humor.

A szerző elmélete szerint abban a pillanatban, amikor az embernek döntést kell hoznia, az agyában valódi csata zajlik az intuitív és racionális részek között. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk cselekedni, a feladatnak el kell érnie a racionális rendszert. Ez fejleszthető, ha le tudjuk győzni a velünk született szellemi lustaságot.

Az agy leegyszerűsítési hajlamának leírásakor Kahneman a rettegett „túlzott érzelmi koherencia” kifejezést használja, más néven „halo-effektust” (vagy úgy nevezett „holdudvarhatást”). Amikor döntést hozunk, az elménk a korábbi tapasztalatokra támaszkodik, elfogultsággal él – és ezáltal időt takarít meg. Ezért gyakran a számunkra legjobbnak tűnő válasz valójában nem is olyan jó – de az agyunk egyszerűen nem akar elmélyedni a kérdésben, és újra elemezni a különböző tényezőket.

Hogyan lehet megtanulni gyorsan dönteni és megszabadulni az elfogultságtól, amely csak mindent elront? Erről olvashatunk Kahneman könyvében.

#6. Nudge, Richard Thaler, Cass Sunstein

Mi van akkor, ha minden előre meghatározott, és a vesztes újra és újra rossz döntésekre van ítélve?

A Nobel-díjas közgazdász, Richard Thaler és a Holberg-díjas Cass Sunstein könyvükben arra keresik a választ, hogy mi vezérli a döntéseinket. A szerzők szerint a helyes minták és a feltételes ellenőrző listák jelentősen csökkenthetik a hibák kockázatát.

Egy racionális választási architektúrával az ember megtanulja elvágni a külső tényezőket, és képes lesz saját érdekei alapján dönteni, nem pedig a társadalom követelményei szerint. A szerzők a tányérok elrendezésének példáját idézik az iskolai büfében: az egyik fajta elrendezés arra ösztönözte a diákokat, hogy több egészséges ételt vegyenek el, a másik pedig az egészségtelenre ösztönzött.

Az emberek messze vannak az ideális racionalitástól: mi magunk és az agyunk gyakran lusták vagyunk, ezért engedünk a befolyásolásnak. De az emberi természet ezen sajátosságai felhasználhatók jó célok érdekében is, például amikor az állam manipulálja a polgárait azért, hogy egészségesebb életet éljenek.

#7. „52 döntési modell - A stratégiai gondolkodás kézikönyve , Mikael Krogerus, Roman Tschäppeler

A könyv 52 döntéshozatali stratégiát tartalmaz, beleértve az MBA technikákat. Lényegében ez egy gyakorlatgyűjtemény a gondolkodás fejlesztéséhez.

Ha például a kreativitást szeretnéd fejleszteni, akkor a szerzők azt tanácsolják, hogy használd Bob Eberle SCAMPER listáját – egy kérdőívet, amely 7 fő kérdésből áll, és amelyek segítségével másképpen, más nézőpontból nézhetsz rá egy ismerős termékre vagy ötletre.

Annak érdekében, hogy kitörj a kreatív zsákutcából, dolgozz az ismerős témán a következő kérdések segítségével:

- Helyettesíts! (Substitute) – cseréld ki az embereket, anyagokat, komponenseket

- Kombinálj, egyesíts! (Combine) – kombináld össze más tulajdonságokkal vagy dolgokkal

- Alakítsd! (Adapt) – adaptáld a funkciókat vagy a megjelenést

- Módosíts! (Modify) – cseréld le a formát, méretet, tapintási vagy hangot

- Használd másra! (Put it to another use) – javasolj egy másik alkalmazási lehetőséget

- Hagyj el belőle! (Eliminate) – egyszerűsítsd, távolítsd el a feleslegeket, minimalizálj

- Fordítsd meg! (Reverse) – változtasd meg a sorrendet, javasolj egy teljesen kifordított, ellentétes használatot.

#8. „A háború művészete”, Szun-Ce

Örök klasszikus. A szerző kínai stratéga, gondolkodó és tapasztalt katonai vezető.

Szun-Ce a Kr.e. 5. században élt, és meg volt róla győződve, hogy az a tábornok, aki gondosan felkészül minden csatára, legyőzi azt, aki véletlenszerűen cselekszik. Ez akkor is igaz akkor, ha éppen békeidő van, a körülöttünk zajló háború valójában egy pillanatra sem áll meg.

A sikeres stratéga csak akkor vesz részt csatákban, ha biztos a győzelmében – ez megvédi őt a vereségtől. A szerencsétlen pedig harcba száll – és csak ezután kezd gondolkodni azon, hogyan nyerhetne.

A könyv nem beszél a háborúról, és nem tanítja meg, hogyan kell harcolni. Inkább arról szól, hogyan kell koncentrálni az erőforrásokat és gyorsan győzni a lehető legkisebb veszteségekkel.

#9. „Jó stratégia, rossz stratégia” (Good Strategy/Bad Strategy) - Richard Rumelt

Ahogy a világ sem fehér vagy fekete, úgy egy stratégia sem lehet önmagában jó vagy rossz – csak befejezetlen vagy hiányos. Richard Rumelt amerikai tudós és tanár könyvében elmondja, hogyan lehet megkülönböztetni a célokat a stratégiától, alaposan felkészülni a hosszú távú tervek felépítésére, megtalálni a gyengeségeket és kijavítani azokat.

Minden jó stratégia a diagnózison (a valós helyzet megértésén), az irányadó politikán és a terv megvalósításához szükséges következetes cselekvéseken alapul.

Ma a stratégia népszerű szó, amelyet mindenféle fogalomhoz használnak: ambíció, vezetés, tervezés, célok kitűzése. Rumelt professzor szerint azonban a stratégia valójában az erősségek felhasználásáról szól a gyengeségek leküzdése érdekében.

Egy jó stratégia soha nem lesz bonyolult és többkomponensű, az üzenete gyakran nyilvánvaló: találjunk egy „szűk keresztmetszetet”, megértjük, hogyan lépjünk túl rajta, gondoljuk át a célhoz vezető utat a legalacsonyabb veszteséggel, és a maximális eredménnyel.

#10. „Befolyásolás (új és bővített változat): A meggyőzés pszichológiája” (Influence, New and Expanded: The Psychology of Persuasion), Robert Cialdini

Robert Cialdini amerikai pszichológus biztos abban, hogy az ember döntéseit gyakran nem a kiegyensúlyozott és józan számítás vezérli, hanem szubjektív tények: felületes értékelés, sztereotípiák és  mások véleménye.

Miért érezzük magunkat lekötelezettnek, ha nem válaszolunk valakinek a szívességére? Működésbe lép az automatizmus elve, amely megvédi a pszichét a túlterheléstől, valamint a társadalmi interakció alapvető reflexe.

A könyvben Cialdini az egyik ékszerüzlet trükkjét idézi, amely a kétszeresére emelte a türkiz ásványokból készült ékszerek árát, mert azok nem mentek jól. Ezt követően az amúgy olcsó ásványt tartalmazó ékszereket pillanatok alatt felvásárolták – a vásárlókat a státusz és a deficit elvei hajtották. Ez az áru drága – ezért biztosan jó minőségű és kevesek számára elérhető – vagyis meg kell, hogy vegyem.

Hogyan kerülhetjük el a sztereotípiák és az erőltetett vélemények csapdáit? Cialdini megvizsgálja azokat a pszichológiai trükköket és beetetéseket, amelyeket beveszünk, hogy aztán más profitálhasson belőlünk.

#11. „A háború 33 stratégiája” (The 33 Strategies of War), Robert Greene

Képzeld el, hogy a körülöttünk lévő világ játék, és minden tettünk ugyanúgy hat a társadalomra, mint a társadalom ránk.

Greene könyve olyan stratégiai döntések gyűjteménye, amelyek bármely területen alkalmazhatók. A háborúk, híres parancsnokok és ismert csaták példáin keresztül a szerző elmondja, hogyan lehet használni az egyik vagy a másik módszert a mindennapi életben.

Nem tudni, hogy Napóleon mennyire lett volna sikeres a 21. században, de néhány stratégiája még mindig alkalmazható az életben és az üzleti világban.

#12. "Antifragilitás" (Antifragile), Nassim Taleb

A világot ritka, de sorsdöntő események uralják, amelyeket nem lehet megjósolni – véli Nassim Taleb amerikai publicista és közgazdász. Ilyen magas kockázatú környezetben bármit is tervezni – nem könnyű feladat. 

A szerző szerint a megoldás abban rejlik, hogy meghatározzuk és felhasználjuk a mindent meghatározó alapvető tulajdonságot: a törékenységet. Taleb úgy véli, hogy egy olyan világban, ahol minden ingatag, és minden, amire támaszkodunk, bármikor porrá válhat, nem kell mást kívánni, mint azt, hogy ne légy törékeny. A külső viharokkal szembeni ellenállás lehetővé teszi, hogy helyén kezeljük a káoszt, sőt, akár annak forrásává is válhatunk, a saját javunkra fordítva az eseményeket.  

A könyvben Taleb megtanít arra, hogy felismerjük, mely tárgyak és jelenségek válnak ellenállóvá az élet viharaitól, és melyek a legcsekélyebb sokk hatására is összeomlanak. Illetve mi köze van mindehhez a kristályvázáknak és a fekete hattyúknak.

#13. „Rizsvihar és 21 további módja a megszokottól eltérő gondolkodásnak” (The Rice assault and another 21 way to think outside the box), Michael Michalko

Miért van az, hogy minden új dolog igazából  valami régi, amit már jól elfelejtettünk? Mert a válaszokat keresve a korábbi tapasztalatokhoz nyúlunk, és alapot építünk belőle. Michael Michalko amerikai kreativitási szakértő haszontalannak és reménytelennek nevezi ezt a gondolkodásmódot.

Ahhoz, hogy valami újat hozzunk létre, nem szabad szabványosan gondolkodnunk. A tudományban, a művészetben és az iparban az emberiség történelme során használt közös gondolkodási stratégiák példáján keresztül a szerző megmutatja a kreativitás tényezőjét, és számos technikát javasol annak fejlesztésére.

A kreatív „izmokat” ugyanúgy lehet edzetni, mint bármilyen másik izmot – a rendszeres gyakorlatok segítségével. Az egyik technikát, amelyet Michalko a könyvben javasol, „az ötletek kvótájának” nevezi. Lényege, hogy minden egyes nap a hét folyamán 5 új ötlettel állj elő, amelyek a munkádhoz kapcsolódnak. A szerző szerint ez csak a legelső napon lesz nehéz…

Kapcsolódó kurzusok:

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.