A modern termékfejlesztés kihívásai | LABA üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

A modern termékfejlesztés kihívásai

Interjú Sipos Andrea Product Management vezetővel

cover-andrea-cikek-6092c10d94707018298801-min-64db4d212330a768400525.jpg

Andrea a Köpönyeg.hu, a Prezi, a Skyscanner, a Secret Sauce Partners és az OptiMonk cégeknél szerezte több, mint 10 éves szakmai tapasztalatát. Az általa menedzselt szoftverek között találunk havi párszáztól havi 100 millió aktív felhasználóval rendelkező szoftvert is. Az irányítása alatt dolgozó csapatok részvételével készült mobilos applikációk pedig hazai és nemzetközi elismeréseket szereztek. Fő érdeklődési területe a felhasználói problémák azonosítása, megoldások validálása és az eredményt mutató adatok elemzése.

“Klasszikus értelemben egy termék akkor számít sikeresnek, ha tényleg megold egy problémát, illetve a felhasználók, akik ezt használják, ezért a megoldásért fizetnek. Nem utolsó sorban pedig fenntartható.”

A beszélgetés során körbejárjuk, hogy pontosan mi egy Product Manager dolga, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, milyen háttérrel kell rendelkeznie, és hogyan lehet hasznos termékeket fejleszteni. 

Mi a pontos feladata egy Product Manager-nek?

Alapvetően az a feladata, hogy a felhasználói és az üzleti igényeknek leginkább megfelelő termék születhessen. A területnek az a lényege, hogy értéket teremtsünk a felhasználói és az üzleti oldalnak is. Ha megtaláljuk azokat a problémákat, amiket meg is oldunk, akkor egy valóban hasznos terméket hozhatunk létre. Ez lehet akár digitális vagy fizikai termék, de akár szolgáltatás is.

Ez nem kifejezetten egy olyan szakma, amit az egyetemeken lehet tanulni. Te hogyan léptél erre az útra? 

Még viszonylag kevés, a kifejezetten erre a területre fókuszáló képzés. Magyarországon nincs is ilyen egyetemi képzés, külföldön pedig csak néhány helyen jelentek meg mesterképzések Product Management területén. Én a Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem, mint gazdaságinformatikus és talán ez az a képzés, ami legközelebb áll egy software-es világban dolgozó termékmenedzser mindennapjaihoz. 

“... amikor építettünk valami és látjuk, hogy tényleg működik. Az egy rendkívül pozitív momentuma ennek a komplex folyamatnak. “

Kicsit kanyarodjunk vissza ahhoz, hogy mi egy termékmenedzser dolga. Neked van esetleg kedvenc szakaszod ezekben a feladatokban? Mivel szeretsz leginkább foglalkozni?

A kedvenc részem a felhasználóink és vásárlóink problémájának a felkutatása és megértése, valamint ezeknek a megoldása. Amit szintén nagyon szeretek, az az emberekkel való beszélgetés, a leendő felhasználók szokásainak a megértése, megismerése. Mit használnak? Valami miért nem tetszik nekik? Mire vágynak? Mit szeretnének elérni? A kapott válaszokat próbáljuk átfordítani megoldásokká. A legfontosabb, hogy elégedetté tegyük őket.

“Számomra legalapvetőbb siker az, hogy akiknek szánjuk a terméket, azok tudják használni és számukra bizonyíthatóan értéket teremtettünk.”

Milyen technikák léteznek arra, hogy miként derítsük fel a felhasználók problémáit?

Itt sok múlik a technikákat illetően, hogy egy már meglévő termékkel van dolgunk vagy egy teljesen új területet próbálunk megismerni. Általánosságban 2 nagy fő csoportja van annak, hogy milyen technikákat tudunk használni. Vannak a kvalitatív módszerek, amik főleg arra irányulnak, hogy megértsük a miérteket. Másrészről vannak kvantitatív módszerek, amik az adatokkal kapcsolatos módszerek.

A leggyakoribb, illetve a legegyszerűbb, amit szinte bárki használhat - a beszélgetés a felhasználókkal. Ez egy olyan értékes információforrás, ami nagyon sokszor hiányzik vagy nem kerül bele a folyamatba. Viszont segít abban, hogy elkerüljük a nagyon drága fejlesztési projekteket és folyamatokat. 

Mikortól számít jónak egy termék működése? Mitől lesz sikeres?

Klasszikusan egy termék akkor számít sikeresnek, hogy ha tényleg megold egy problémát, illetve a felhasználók, akik ezt használják fizetnek érte, és nem utolsó sorban fenntartható. Manapság rengeteg olyan termék van, ami nagyon népszerű, de a monetizációja, a pénzzé tétele később alakult ki. Nézzük meg a Twittert, amit rengetegen használnak és látható, hogy valamilyen űrt betölt, hiszen imádják az emberek. Azt, hogy ebből, hogyan lesz pénz, azt sokkal később kezdték el kitalálni.

Számomra legalapvetőbb siker az, hogy akinek szánjuk, azok tudják használni és számukra bizonyíthatóan értéket teremtettünk. Megtalálták, amit kerestek.

“...rengeteg pénzt, időt, energiát meg lehet spórolni, ha az ember nem hagyja ki ezeket a köröket és nem hagyatkozik a saját megérzéseire, hanem utánajár…”

Van olyan lépés, amit esetleg sokan kihagynak, nem szentelnek neki kellő figyelmet és ezért nem lesz sikeres a termék?

Azt gondolom, hogy igen. Magam is beleestem ebbe a hibába. Azt látom, hogy ami sokszor kimarad vagy nem történik meg elégszer, az a felhasználói felmérés. A másik pedig az ötleteknek a tesztelése. Az ötletek hatásának a mérése. 

Számos alkalommal látom azt, hogy sokan, akár én is, magunkból indulunk ki, hogy szerintem egy adott problémára mi a megoldás. Ebből elképesztően sokat lehet tanulni, rengeteg pénz, időt, energiát meg lehet spórolni, ha az ember nem hagyja ki ezeket a köröket és nem hagyatkozik a saját megérzéseire, hanem igenis utánajár, hogy az ő hipotézisei és feltevései valóban megállják-e a helyüket a való világra és a felhasználókra nézve. 

“...egyáltalán hogy fogunk ebből pénzt csinálni?”

Gondolom a terméket folyamatosan figyelemmel kell követned, hiszen rengeteg minden változik a világban és ezekhez a trendekhez, piacokhoz alkalmazkodni kell az adott terméknek is. Ez így működik?

Ó, persze! A neheze még csak most jön! Minél jobban nő a termék, annál több ember dolgozik rajta. Sokkal több mindent kell összehangolni, sokkal több felhasználó van, akitől információk érkezenek arról, hogy mit szeretne. Ez máris rengeteg olyan olyan kérdéskört hoz be, ami rendkívül komplexé teszi a folyamatot.

“ A cég méret behoz olyan módszereket, olyan kommunikációs kihívásokat, amikkel meg kell tanulni dolgozni.”

“A folyamatos kíváncsiság az, ami tudja hajtani ezt az innovációt.”

Szerinted mi a jó Product Manager 5 alapismérve?

  • Az egyik mindenképpen az analitikus gondolkodás, amikor megtaláltuk a problémát, amit szeretnénk megérteni.
  • Kell, hogy legyen rugalmasság és nyitottság arra, hogy merjük megváltoztatni az ötleteinket.
  • Egy nagy adag empátia is szükséges, hiszen valamilyen szinten azonosulni kell azokkal az emberekkel, akiknek a problémáit meg akarjuk oldani. 
  • A jó kommunikációs készséget is ide a sorolnám. A product managerek életének az egyik nagyon furcsa vetülete, hogy általában egy fejlesztő csapatban vagy egy cégben, ők nem főnökei senkinek, mégis ők azok, akiknek el kell érnie, hogy egy adott termék irányába menjen a csapat. 
  • Nem utolsó sorban a kíváncsiságot mondanám. Kísérletező kedvűnek lenni, hiszen így fog a legjobb termék születni. 

Ha valaki szeretne elmerülni a termékmenedzsment rejtelmeiben, tudnál esetleg pár olvasmányt ajánlani?

A legnagyobb kihívás a termékmenedzsementben, amikor tanulni akar az ember.Gyakorlatilag nincs magyar nyelvű szakirodalom egyelőre ebben a témában. Angol nyelvű anyagokat, viszont nagyon szívesen ajánlok.

Az egyik mindenképpen Marty Cagan: Inspired című könyve. Nagyon szeretem és iszonyatosan jól összefoglalja, hogy miről szól ez a terület.

A másik kedvencem pedig  Melissa Perri-től az “Escaping the Bulid Trap”. Ez egy hosszú esettanulmányon megy végig és mutatja meg, hogy miként lehet behozni ezt a termékközpontú és értékközpontú gondolkodásmódot egy cég életébe.

Szeretne egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!