LABA Tartalomgyár

Az asszertív viselkedés jellemzői – így érvényesítsd hatékonyan az érdekeidet!

Útmutató a win-win kommunikáció világába

cover-winwin-60d194dc48fd8736804096-626bcef76f15f616085656.jpg

Feladvány: nyaralásod előestéjén egy halom feladatot kapsz a főnöködtől, aki azt követeli, hogy mindent azonnal végezz el.

Lehetőségek:

a) sokáig fennmaradsz, és csendben elvégzed a munkát;

b) hangosan felháborodsz és felmondasz;

c) asszertív módon oldod meg a problémát: meggyőzöd a főnököt, hogy jobb lenne, ha a szabadság után – kapkodás és hibák elkövetése nélkül – végeznéd el a rád rótt feladatokat.

Vizsgáljuk meg, hogyan tudod nyíltan kifejezni véleményedet anélkül, hogy a saját vagy mások határait megsértenéd!

A kommunikáció három fajtája

Az emberek hajlamosak a kétféle viselkedési séma egyikébe esni: túl passzívak vagy túl agresszívak. De létezik az asszertivitás, a kommunikáció „Szent Grálja”, a két véglet közötti egyensúlyi pont.

A passzív viselkedési modellt alkalmazó emberek hajlamosak halkan beszélni, hagyják, hogy mások kezdeményezzenek, kerülik a döntéshozatalt, és félnek a kritikától vagy az elutasítástól. Ez a kommunikációs stílus gyakran azt jelzi, hogy egy békés természetű, könnyen kezelhető személlyel van dolgunk, de a munkahelyen gyengének és közömbösnek is gondolhatják az ilyen embert.

A passzív kommunikációs stílus azt jelenti, hogy

Fizikai kifejeződése: ritka szemkontaktus, görnyedt testtartás, lágy, bocsánatért esdeklő hangnem.

Tipikus mondatok: „nem bánom”, „minden rendben”, „hát, jó”.

Példa egy passzív vezetőre: Theresa May (volt brit miniszterelnök).

Az agresszív modellnél az emberek leggyakrabban önmagukat helyezik előtérbe, lekicsinyelve és kritizálva másokat. Hajlamosak a fenyegetésre, dühkitörésekre, ritkán dicsérnek vagy fejezik ki mások megbecsülését. Egy sor visszataszító tulajdonságuk ellenére meglehetősen gyorsan szoktak felfelé haladni a ranglétrán.

Az agresszív stílus magában foglalja:

Fizikai megnyilvánulások: összehúzott szemek, szúrós tekintet, hangos és tekintélyt parancsoló hang, gyakori közbeszólások.

Tipikus mondatok: „nekem igazam van, te pedig tévedsz”, „az egész a te hibád”, „megmondtam”.

Példák agresszív vezetőkre: Donald Trump, Harvey Weinstein, Rupert Murdoch, Roger Ailes.

Az asszertív stílust használó személy viszont világosan és nyíltan fejezi ki szándékait, biztos magában, de nem sérti meg mások jogait vagy érzéseit. Az ilyen emberek agresszió vagy passzív elfogadás nélkül hajlandóak megvédeni a véleményüket. 

Az asszertív stílus magában foglalja:

Fizikai megnyilvánulások: nyitott testtartás, kifejező gesztusok, közvetlen szemkontaktus, mások mondadójának aktív meghallgatása.

Tipikus mondatok: „értem az álláspontodat, de...”, „szeretnék ragaszkodni ahhoz, hogy...”.

Példa az asszertív vezetőre: Bill Gates, Jeff Bezos, Barack Obama, Mark Zuckerberg, Satya Nadella.

Sue Bishop pszichológus szerint az asszertív kommunikáció az interakció legkonstruktívabb módja. „A passzív és agresszív jegyeket azonban nem lehet kizárni, mert ezek az emberi viselkedés természetes részét képezik, és bizonyos helyzetekben pont ezek jelenthetik a megoldást,” hangsúlyozza Bishop a Develop Your Assertiveness című könyvében. Dan Roberts kognitív pszichoterapeuta pedig ezzel kapcsoplatban azt állítja, hogy egyetlen kommunikációs stílus sem állandó – mindegyik ott van mindannyiunkban, a körülményektől függően.

Hogyan kerüljük el az agressziót?

Sokan összekeverik az agresszivitást az asszertivitással, mert mindkettő az akarat érvényesítéséhez vezet. A fő különbség a kettő között a másokhoz való viszonyulás

„Ne feledd, az asszertivitás és az agresszió különböző fogalmak. Az asszertív kommunikáció arról szól, hogy az igényeidet és kéréseidet tisztelettudó módon, a személyes határokat tiszteletben tartva fejezed ki.” – magyarázza Ashley Edelstein pszichoterapeuta.

Miért hatékonyabb az asszertív vezetés?

Az asszertív vezetők proaktívak, közvetlenek, konkrétak és őszinték. Tisztelik magukat és mindenkit, akivel együtt dolgoznak, és ugyanezt követelik meg másoktól is. Azok, akik ezt a stílust alkalmazzák, tudják, hogy a produktív kapcsolatok kölcsönös engedményeken alapszanak. Íme néhány előnye ennek a vezetési stílusnak:

#1. Az innováció kultúráját teremti meg

Az asszertív kommunikáció és az innovációs képesség kombinációja lehetővé teszi, hogy küzdj a projektek erőforrásaiért, vagy nyíltan ne érts egyet a feletteseiddel. Scott Edinger stratéga (a The Hidden Leader című könyv szerzője) szerint az ilyen feladatoknál fontos az asszertív kommunikáció, különben az ígéretes ötletek lehet, hogy soha nem látnak napvilágot. 

#2. Új értéket teremt az ügyfelek számára

Ahogy Matthew Dixon és Brent Adamson rámutat The Challenger Sale című könyvében, hogy a legsikeresebb értékesítési szakemberek nem azok, akik kapcsolatot építenek az ügyfelekkel. Hanem azok, akik kihívást elé állítják az ügyfeleket és felhívják a figyelmüket azokra a problémákra, amelyekről addig sejtelmük sem volt.

#3. Biztonságos közeget teremt a csapat számára 

Ahhoz, hogy egy csapat jól működjön, az alkalmazottaknak képesnek kell lenniük kevésbé népszerű nézeteket is képviselni, és az asszertív vezetők feladata pedig egy olyan környezet megteremtése, amelyben ez a folyamat végbemehet.

Az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal szerint nem egy repülőgép-szerencsétlenség történt a másodpilóta hibájából. Néhányuk ugyanis annyira tisztelettudó volt a kapitánnyal szemben, hogy vészhelyzetben nem tudtak elég határozottan fellépni és elmondani a véleményüket. 

Az asszertív vezetés buktatói

#1. Ha nincs meg a kellő egyensúly

A Columbia Egyetemen Daniel Ames és Frank Flynn professzorok által végzett kutatás megállapította, hogy a vezetők asszertivitásának szintje döntő szerepet játszhat abban, hogy a környezetük hogyan ítéli meg őket – de a vezetők maguk sokszor nehezen találják meg a megfelelő arányokat.

A kutatók arra kérték a menedzsereket, hogy értékeljék feletteseik erősségeit és gyengeségeit. A leggyakoribb gyengeségek az asszertív kommunikáció hiánya vagy a túlzott asszertivitás volt. Az alkalmazottak szerint pont ettől vált egy vezető kevésbé hatákonnyá. Ames az érdekérvényesítés megfelelő mértékét az ételben lévő só mennyiségéhez hasonlítja: „Ha túl sok vagy túl kevés a só, nehéz észrevenni más ízeket és aromákat. Csak akkor élvezetes az étkezést, ha minden íz egyensúlyban van. Ugyanez a helyzet az asszertivitással is." 

#2. Ha alábecsülöd/túlbecsülöd az asszertivitásodat

Egy másik tanulmány elkészítésében Ames Abbie S. Wazlawekkel, a Columbia Business School doktoranduszával működött együtt. A kutatók megállapították, hogy megfelelő mértékű asszertivitás elérésében az embereket az önképük is akadályozza. Az asszertivitásunkról alkotott saját képünk és a kollégák meglátásai közötti különbség óriási lehet.

A kutatók az MBA-hallgatókat párba állítottak, hogy azok egy tárgyalást imitáljanak. Ezután minden résztvevő válaszolt a saját asszertivitásával kapcsolatos kérdésekre, és partnerét is értékelte. Azt is megpróbálták kitalálni, hogy mit mondott a másik fél az ő magabiztosságukról.

Az eredmények komoly eltérést mutattak a saját asszertivitás megélése és a másik fél véleménye között:

A tanulmány azt is megállapította, hogy sok asszertív diák tévesen azt hitte, hogy túl magabiztosnak mutatkozott, és még egy bizonyos határt is átlépett a tárgyalások során. Ennek eredményeként megpróbálták kompenzálni „túlzott” asszertivitásukat, és a kevésbé kívánatos feltételeket is elfogadtak, hogy elsimítsák a vélt feszültséget.

#3. Ha figyelmen kívül hagyod a vállalati kultúrát és a kontextust

Nem minden munkahelyi környezet értékeli az asszertív kommunikációt pozitív tulajdonságként. Mielőtt megváltoztatnád a viselkedésedet, vizsgáld meg a teret, amelyben dolgozol. Lehetséges, hogy az te vállalatodnál a kicsit agresszívabb megközelítés hatékonyabb, vagy éppen ellenkezőleg, a passzívabb kommunikáció a megfelelő.

Az, hogy az asszertív hozzáállásodat jutalmazza-e a környezeted, nemtől is függhet. Avivah Wittenberg-Cox, a How Women Mean Business című könyv szerzője figyelmeztet: azokat a nőket, akik nyíltan közlik,  hogy mit szeretnének, gyakran „agresszívnek és hisztisnek” bélyegzik, míg a hasonló férfiakra mint erősre és határozottra tekintenek. A szerző ezért azt tanácsolja a nőknek, hogy fokozatosan vezessék be az asszertív kommunikációt. 

Hogyan fejleszd az asszertivtást?

Szerencsére ez a kommunikációs stílus nem veleszületett készség, hanem egyéni tapasztalat és gyakorlás eredménye. Íme néhány gyakorlat az asszertív viselkedésre való áttéréshez.

#1. Kerüld a „tompításokat” a beszédedben 

Andy Molinski pszichológus szerint tartózkodni kell az olyan szavaktól, amelyektől kevésbé tűnhet fontosnak egy kijelentés.

Egy tompításokkal teli mondat: „Nem vagyok biztos benne, hogy ez nekem megfelel. Lehet, hogy ez csak az én véleményem, vagy nem értek valamit”.

Az asszertív változat: „Ez nekem egyszerűen nem tetszik”.

A „tompítások” közé tartozik minden olyan fordulat, amely bizonytalanságot és kétséget fejez ki. Például: „ha jól gondolom”, „amennyire meg tudom ítélni”, „feltételezem”, „talán”, „véleményem szerint”, „ha nem tévedek” stb.

#2. Gyakorold a magabiztos állításokat

Andy Molinskit Robert Bolton People Skills című könyve által inspirálta az „asszertivitás formulájának” megalkotására, a munkakapcsolatokra adaptálva azt. Ez három részből áll, és eszerint így kell felépíteni egy asszertív megnyilvánulást

Próbálj az illető szemébe nézni, és beszélj határozott, de támogató hangon. Meg fogsz lepődni, milyen gyorsan meghallgatnak.

#3. Tervezd meg előre a válaszodat

Annemarie Phelan pszichológus azt ajánlja, hogy használj néhány kész mondatot, ha olyan kéréssel vagy meghívással szembesülsz, ami nem tetszik:

És ne feledd, nem kell megmagyaráznod, miért utasítottad el a felkérést vagy az ajánlatot.

#4. Konkrét célok kitűzése

A Maybe It's You szerzője, Lauren Zander azt ajánlja, hogy rendszeresen állíts olyan kihívásokat magad elé, melyekben egy meghatározott időn belül próbálsz változtatni valamit a viselkedéseden. Tűzz ki például hét napot arra, hogy három, számodra kihívást jelentő beszélgetést kezdeményezz a kollégáiddal. Vagy két héten át minden megbeszélésen szólalj fel.

 #5. Gyakorold a testbeszédet

A kommunikáció nem csak verbális szinten történik. Stresszes helyzetben vagy egy nehéz beszélgetés során Joree Rose pszichológus azt javasolja, hogy vegyél fel határozott testtartást, amely segít magabiztosabbnak és erősebbnek érezni magadat. Állj egyenesen, húzd hátra a vállad, tarts folyamatos szemkontaktust, és őrizd meg semleges arckifejezésedet.

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.