LABA Tartalomgyár

A döntés csapdája: analízis paralízis

És 12 technika, amellyel leküzdheted.

blog-post-444-6262a7bc9f258879326551.jpg

Jártál már valaha úgy, hogy addig bámultad a boltban a hatalmas választékot, hogy végül üres kézzel mentél haza? Történt már veled, hogy egy fontos kérdést az azt megillető alapossággal jártad körbe, végül nem sikerült döntésre jutnod? Mindkét esetben az analízis paralízis nevű jelenséggel találkoztál, ezzel a veszélyes időrablóval, amely nemcsak a hatékonyságodat, de a lelki jóllétedet is veszélyezteti.

Az analízis (vagy döntési) paralízis valójában egy döntési szituáció túlgondol(kod)ását jelenti. Szögezzük le: senki sem szeret tévedni, rosszul dönteni. Legyen szó apró, mindennapi döntésekről vagy az egész életre kiható komplex döntési helyzetekről, a célja mindenkinek az, hogy a lehető legjobbat válassza a lehetséges opciók közül. Azonban a döntés gyakran komoly nehézségekbe ütközik függetlenül attól, hogy milyen komplexitású a probléma.

Az analízis paralízis általában akkor áll elő, amikor széles a lehetőségek skálája; a túl sok opció ugyanis kiterjedt információhajhászáshoz, paraméterek tömkelegének mérlegeléséhez vezet, míg az egész annyira nyomasztóvá válik, hogy nem marad energia a döntés tényleges meghozatalára.

A döntési paralízis legfontosabb okai a túl sok opció és a szintén túl sok információ. A sok lehetőségnek köszönhetően olyan tényezőket is elkezdünk figyelembe venni, amelyek valójában nem számítanak, azonban képesek az elbizonytalanításra. Sokszor az is nehézséget jelent, hogy nehezen összehasonlíthatóak a lehetőségek; vagy éppen más-más szempontból előnyösek, ám ezen szempontok nem összeegyeztethetőek. És természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy egy döntés mekkora hatással van a jövőnkre, mennyire fontos és mennyire komplex.

De miért is káros ez az egész? Hiszen gondos vizsgálatnak alávetni a lehetséges opciókat, a szükséges információkat begyűjteni kifejezetten hasznos, nem? De... csak az analízis paralízis esetében a gondos helyett megszállottságig fokozódó vizsgálatról beszélünk, a szükségesnél nagyságrendekkel több információ mentén.

Érdemes tehát megtanulni észrevenni a túlgondolást, és még azelőtt közbelépni, mielőtt döntésképtelenné válnál. Nézzünk pár módszert, amelyek segítségével megtalálhatod az egyensúlyt a gyors, ám megalapozatlan döntés és a végtelen kutakodás, rágódás között!

1. Ismerd fel!

A nulladik probléma természetesen az, hogy sokszor észre sem vesszük, hogy már benne vagyunk az analízis paralízis folyamatában. Gyanús lehet, ha már a sokadik Google-oldalon vagy, ha már napok óta keresgélsz, ha túl hosszú a pro-kontra listád, ha megszállottan elemzed a rendelkezésre álló adatokat vagy ha a szabadidődben is ezen rágódsz.

Ha felismerted, próbáld megtalálni a miértet a túlzott analizálás mögött. Mitől tartasz? Mit próbálsz elkerülni? Mint minden halogatást, az analízis paralízist is célszerűbb a gyökerénél kezelni a felszínes megoldások helyett.

2. Limitáld a döntéseid számát!

Naponta mintegy 35 000 döntést hozunk az egészen apróktól (mit egyek reggelire) a gigantikus életkérdésekig, amelyek mindegyike erodálja a döntéshozó képességünket. A sok döntés eredménye a nap végi mentális kimerültség, azaz a döntési fáradtság.

A mindennapi élet teendőivel és korunk választási lehetőségeivel kapcsolatos döntéseinket nem tudjuk elkerülni, de meg tudjuk spórolni a lényegtelen döntéseket, cserébe több energiánk marad jól dönteni a fontos kérdésekben. Egy szuper lehetőség, ha minél több apró döntésedet automatizálod, azaz jó előre meghozod velük kapcsolatban a döntést.

3. Priorizáld és ütemezd be a döntéseket!

Miután kiszórtad a lényegtelen döntési helyzeteket, még mindig marad jónéhány eldöntendő kérdés, amelyek azonban eltérő súlyúak. Ha ezektől nem tudsz semmilyen módon megszabadulni (pl. delegálással), akkor a következő lépés az, hogy fontossági sorrendbe állítod a döntéseidet.

A priorizálás célja a döntési energia stratégiai beosztása. A komplikált döntéseket érdemes ugyanis akkor meghozni, amikor még kipihent vagy: kezdd a napot az igazán fontos döntésekkel.

via GIPHY

4. Tervezd meg!

Fogalmazd meg minél konkrétabban a dilemmát, akár kérdés formájában, illetve a várt választ is definiáld. Ezek tudatában már meg tudod tervezni, hogy milyen adatokra lesz (illetve nem lesz!) szükséged a döntéshez, milyen és hány forrásból tájékozódsz, kinek veszed igénybe a segítségét (kutatásban, meghallgatásban), mennyi időt szánsz az informálódásra, milyen elemző eszközöket fogsz használni, hány opcióra akarod leszűkíteni a döntést - és így tovább.

Ha komplex a probléma, akkor bontsd kisebb lépésekre: ha olyan jellegű a kérdés, akár több kisebb döntésre, ha pedig nincsenek külön döntési lépések, vannak azonban külön teendők a döntéssel kapcsolatban (pl. utánanézni ennek a paraméternek), ezeket érdemes felvázolni, hogy lásd, mi áll előtted.

5. Szabj határidőt!

Sokszor eleve határidős a feladat, de ha nem az, akkor is érdemes egy belső határidőt szabnod magadnak. Az időkeret bármilyen feladat esetén ösztönzőleg hat és fokozza a kreativitást – miért ne élnél vele?

A határidő elsősorban a döntés súlyától függ: kis döntésekre elég pár perc, a nagyobbakra akár hetekre is szükséged lehet, hiszen a következmény is súlyosabb. Hosszabb döntések esetén napi limitet is szabhatsz: pl. napi fél óra egy héten át, végül döntök. A határidőt érdemes megosztani másokkal, így lesz egy külső ösztönzőerő is (hiszen megígérted a csapatodnak, felvállaltad a barátaid előtt stb.).

6. Tarts szünetet!

Ahogy a döntésekkel (és a nap egyéb történéseivel) fogy a mentális energiád, úgy nő annak az esélye, hogy analízis paralízisbe kerülsz. Ha tehát azon kapod magad, hogy késő délután van, és te már a huszadik paramétert elemzed egy kérdés kapcsán, akkor bizony eltenni a kérdést holnapra, és aludni rá egyet. De legalábbis pihentesd a gondolataidat, azaz tarts szünetet, kerülj kis távolságba a problémától.

7. Felejtsd el a perfekcionizmust!

Hacsak nem egy életed legnagyobb döntését akarod meghozni, nem szükséges a tökéletesre törekedned a döntéseidben sem. Sőt, a "tökéletes" elérése gyakorlatilag lehetetlen küldetés, hiszen minden döntésnek van hátulütője, nincs tökéletes megoldás. Továbbmegyek: gyakran a rossz döntés se vezet katasztrófához, mint ahogy a jó döntés se garantálja a sikert.

Ezek a gondolatok segíthetnek elengedni a perfekcionizmust, továbbá felszabadít a kényszer alól, hogy minden infót begyűjts, minden paramétert figyelembe vegyél.

8. Limitáld az információforrások számát!

Csak olyan információkkal foglalkozz (keress és elemezz), amelyek valóban hozzájárulnak a helyes döntés meghozatalához. A túl sok kutatás ugyanis olyan szempontokat is behoz, amelyek számodra nem lényegesek, de a döntési folyamatot bonyolítják. Először tehát döntsd el, hogy konkrétan mire keresed a választ, és céltudatosan keress, ne engedd magad eltéríteni újabb és újabb paraméterek irányába.

A konkrét információfeldolgozás során limitálhatod a kutatásra szánt időt vagy a források számát is. Mondhatod például azt, hogy erre a kérdéskörre 2 órát tudok rászánni; az Google első két oldalának találatait veszem csak figyelembe; 10 cikket olvasok el; 20 véleményt hallgatok meg; 3 szakembert kérdezek meg, satöbbi.

9. Hallgass az ösztöneidre!

Sok esetben az információk garmadája sem lesz olyan hatékony a döntéshozásban, mint az, ha félreteszel minden mást, és az ösztöneidre hallgatsz. Az ösztönös döntési folyamatok nem a logikára, hanem a tapasztalatokra és érzésekre alapoznak, amelyek viszont elég jó támaszpontok. A megérzéseidre hallgatni tehát nem valamiféle ezoterikus eltévelygés, hanem bizalom a saját tapasztalataidban, tudásodban, kompetenciádban.

10. Kérj segítséget / tanácsot!

A külső szemszög olyankor hasznos, amikor érzelmileg nagyon bevonódunk a döntésbe, és nem látjuk a fától az erdőt; ilyenkor egy pártatlan ember véleménye, perspektívái jól jönnek. Amennyiben sikerül olyan embert találnod, aki a te dilemmádban tapasztalt, az nyilván hatalmas segítség tud lenni, de sokszor az is elég, ha valaki csak meghallgatja a dilemmáidat és lehetőséget teremt arra, hogy hangosan kimondd a kételyeidet.

Fontos azonban, hogy ha tanácsokat kapsz, azokat nem kötelező elfogadnod - még az is lehet, hogy éppen arra világít rá, hogy mi alapján nem akarsz dönteni, de ez is hasznos információ!

11. Fogadd el a bizonytalanságot!

Bármennyi energiát is teszel bele a döntési folyamatba, nem lehetsz biztos egyik opció kimenetelében sem: nem tudsz minden eshetőségre felkészülni, nem tudod megjósolni, hogy mi fog történni, egyik út sikere sem garantált. A világ sokkal bonyolultabb annál, hogy leírhassuk egyszerű „ha-akkor” képletekkel. Éppen ezért érdemes visszaszorítani a „mi lesz, ha…” jellegű kérdéseket, úgysem tudod rájuk a választ, cserébe további kutatkodásba hajszol – holott, ahogy már beszéltük, nincs az az infómennyiség, ami 100%-os biztonsággal kirajzolja neked a jövőt.

12. Bízz magadban!

Nem vagyunk egyformák. Van, akinek könnyedén megy a döntéshozás (általában...), mások meg többet rágódnak a kisebb kérdéseken is. Azonban a hatékony döntéshozás tanulható és gyakorolható! Mellőzd az önostorozást (még akkor is, ha rosszul döntöttél, hiszen szabad hibázni!), helyette keresd a lehetőségeket a fejlődésre. Töltekezz a régi, jól sikerült döntésedből, és bízz magadban, hogy képes vagy jól és egyre jobban, hatékonyabban dönteni!

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.