A Gallup globális elemzőcég adatai szerint az emberek mindössze 10%-a rendelkezik vezetői adottságokkal. És valóban, kinek nincs története bosszantó, vagy egyenesen alkalmatlan menedzserekről?
A művészet az élet tükre, így nem meglepő, hogy a filmek is bemutatják azokat a problémákat, amelyekkel az alkalmazottak nap mint nap szembesülnek a munkahelyükön. Összegyűjtöttünk 5 mérgező vezetői eszközt, amelyek hátráltatják a cég fejlődését, és ideje lenne minél hamarabb leszámolni velük.
#1. Megfélemlítés
Példa: Buddy Ackerman, Filmcápák hálójában (1994)
IMDb 7.1
Buddy Ackerman egy befolyásos filmmogul és producer. Felvesz egy fiatal írót, Guyt asszisztensnek, akit utána sérteget, megaláz és értelmetlen megbízások elvégzésére kényszerít.
A Buddyhoz hasonló vezetők szeretnek észszerűtlen követelményeket támasztani a csapatukkal szemben, és biztosak abban, hogy a megfélemlítő taktika hasznos, mert „megkeményíti” és harci készültségben tartja a beosztottakat.
Buddy Ackerman módszere azonban nem a legjobb stratégia. Ha egy vezető elég sokáig viselkedik így, akkor a csapat leghatékonyabb tagjai belefáradnak a fenyegető magatartásba, és jobb munkahelyek után néznek. És azt se felejtsük el, hogy nem szabad minőségi eredményt követelni a feladatok egyértelmű tisztázása nélkül.
Az amerikai Wharton School of Business tanulmánya szerint a vállalati kultúrába beleivódott félelem mérgező következményekkel jár: elnyomja a kreativitást, ellehetetleníti az együttműködést, és kiégéshez vezet.
#2. Passzív-agresszív stílus
Példa: Bill Lamberg, Hivatali patkányok (1999)
IMDb: 7.7
Bill Lamberg egy tipikus passzív-agresszív menedzser, aki mást sem csinál, mint egy bögrével a kezében mászkál az irodában, néha pedig feladatokat halmoz a beosztottaira.
A passzív-agresszív vezető igyekszik elkerülni a konfrontációt. Soha nincs ideje érdemi visszajelzést adni a beosztottak részére. A célozgatást preferálja, ahelyett, hogy nyíltan beszélne. A rossz híreket kívülállóként közli, a vállalati politika mögé bújik, és másokat hibáztat rossz döntéseiért. Ez a viselkedés az alkalmazottakból a tehetetlenség érzését, sértettséget és dühöt vált ki.
Az OC Tanner nemzetközi cég adatai szerint a munkahelyükön felmondók 79%-a a vezető figyelmének és méltánylásának hiányát nevezte meg a távozásának fő okaként.
#3. Szexizmus
Példa: Roger Ayles, A legharsányabb hang (2019)
IMDb 7.9
A sorozat Roger Ayles, a Fox News alapítójának igaz történetét dolgozza fel, aki a vele dolgozó nők szexuális tárgyiasítása és a zaklatási ügyei miatt vált hírhedtté.
Ayles kihasználta a női alkalmazottakat, elbocsátással fenyegette, megfigyeltette, manipulálta őket, és jellemzően a férfiakat szerette előléptetni. Sajnos ezzel a típusú vezetői karakterrel még mindig sok munkahelyen találkozhatunk.
2015-ben az Elephant in the Valley nevű közvéleménykutatás több mint 200 nőtől gyűjtött adatokat, akiknek mindegyike legalább 10 éves tapasztalattal rendelkezett fintech területen. A válaszadók:
- 88%-a szembesült már nemi elfogultsággal
- 75%-a kapott a családi életével kapcsolatos kérdéseket interjúk során (ami törvényellenes)
- 66%-a érezte úgy, hogy neme miatt van kirekesztve a társadalmi vagy karrierlehetőségekből
- 60%-a volt szexuális zaklatás elszenvedője a munkahelyén
2016-ban a zaklatással kapcsolatos vádak véget vetettek Roger Ayles karrierjének, és globális vitát indítottak el, valamint hozzájárultak a #MeToo mozgalom kibontakozásához is.. A SurveyMonkey közvélemény-kutatás adatai, szerint a nők 74%-a nyilatkozta azt, hogy a #MeToo pozitív hatással volt a vállalati kultúrára az ágazatában.
A McKinsey Women in the Workplace 2021 jelentése szerint 2020-ban a nők aránya a vállalatokban minden szinten növekedett, de ennek ellenére továbbra is hosszabb várakozási idővel kell számolniuk az első előléptetésig, mint a férfiaknak, ez pedig az egész karrierjükre hatással van.
#4. Rasszizmus
Példa: Mortimer Duke, Szerepcsere (1983)
IMDb 7.5
A két testvér, Randolph és Mortimer Duke egy brókercég tulajdonosai, és unatkozó milliomosok. Azon vitatkozva, hogy mi gyakorol nagyobb befolyást az emberre, a környezet vagy a genetika, elhatározzák, hogy kísérletet hajtanak végre: egy hajléktalanból bankárt csinálnak, és egy kimagaslóan magas végzettségű ügyvezetőt pedig az utcára küldenek.
Amint az afro-amerikai Billy Ray Valentine belép a tőzsde világába, útja minden pillanatában szembesülnie kell az akkori időkre jellemző és mindenhol jelenlévő rasszizmussal. És annak ellenére, hogy a filmet 39 éve forgatták, a munka világában tapasztalható rasszizmus és az egyenlőtlenség problémái továbbra is aktuálisak.
A Gallup egy tanulmánya szerint 2020-ban minden negyedik afro-amerikai számolt be arról, hogy munkahelyi diszkrimináció érte.
George Floyd halála és a Black Lives Matter tiltakozása után a dolgok elmozdultak a holtpontról: a McKinsey vizsgálata szerint 2020 november 1. és 2021 május 19. között több mint 1100 cég tett pénzügyi kötelezettségvállalást a faji igazságosság biztosítására, összesen körülbelül 200 milliárd dollár értékben.
Nem véletlenül tettek így, a munkahelyi rasszizmus ugyanis manapság már közvetlen hatással van a vállalkozások pénzügyeire is.
A Papa John's amerikai pizzérialánc részvényei például 5,9%-ot estek azt követően, hogy az alapító John Schnatter felszólalt egy konferencián és kiejtette a száján az „n-betűs szót”. Ennek eredményeként Schnatter kénytelen volt lemondani a vezérigazgatói posztjáról. A Starbucks szintén 16 millió dollárt veszített egy rasszista indíttatású incidenst követően: az egyik kávézó alkalmazottja felhívta a rendőrséget két fekete férfi miatt, akik egy barátjukra vártak az egyik a létesítményben.
A McKinsey kutatása azt mutatja, hogy a faji megosztottság csaknem 1–1,5 ezer milliárd dollárba fog kerülni az Egyesült Államok gazdaságának 2019 és 2028 között (ami a 2028-ra jósolt amerikai GDP-nek körülbelül 4-6 százaléka).
#5. A megbecsülés hiánya
Példa: Blake, Glengarry Glen Ross (1992)
IMDb 7.7
Blake csak egy jelenetben tűnik fel, de ennek ellenére a film legemlékezetesebb szereplője. A Mitch & Murray nevű cég a legjobb értékesítésítőjét küldi, hogy „motiválja“ a kevésbé hatékony ingatlanügynököket. Ő pedig nem tesz mást, mint 7 percen keresztül féktelenül sértegeti az alkalmazottakat.
Az ilyen vezetők általában úgy próbálják motiválni az embereket, hogy saját eredményeit és elveiket állítja be mérceként, amely irányába a csapatnak törekednie kell. A valóságban azonban az ilyen viselkedés inkább a hierarchiát és az egyenlőtlenséget erősíti.
A Gallup tanulmánya szerint a felmondások egyik fő oka nem más, mint az, hogy az emberek nem érzik magukat megbecsültnek a munkahelyükön. Mi több, a Gallup kutatása azt is megmutatja, hogy az alkalmazottak 65%-a semmilyen elismerést sem kap a jól elvégzett munkát vagy a vállalat fejlődéséhez való hozzájárulását követően.
A Deloitte adatai szerint az elismerés 14%-kal növeli a munka iránti elkötelezettséget. Az alkalmazottak több mint 40%-a gondolja úgy, hogy több energiát fektetne a munkájába, ha pozitív visszajelzésben részesülne.
