LABA Tartalomgyár

Egy ember a csapat mögött, aki mégsem projektmenedzser. Ki az?

A scrum master ha kell vezet, ha kell szolgál, ha kell támogat – komplex pozíció ez, ami sokrétű tudást igényel. Interjú Marton Péter Head of Scrum Masters-szel.

artboard-1-1001-61276bef531df885435365.jpg

A Scrum szervezeti modell az IT szektorban kezdett terjedni, ahol a hatékonyság növelésére találták ki, napjainkra viszont az agilis működés a más területeken dolgozó cégek körében is népszerűvé vált. Az újfajta működéssel újfajta pozíciók is járnak, megjelentek a scrum masterek, akik a csapatok megfelelő működéséért felelnek. Egyszerre pedagógusok, pszichológusok, szakmai vezetők, coach-ok, koordinátorok vagy ha kell, tolmácsok és diplomaták ők. Olyan munkakör ez, ahol nem a végzettség, hanem az ember számít.

A Scrum az agilis módszertan egyik keretrendszere, amelyet a 80-as években dolgoztak ki azzal a céllal, hogy felgyorsítsák és rugalmasabbá tegyék az új termékek fejlesztését. Ma leginkább szoftverfejlesztéseknél alkalmazzák, de egyre jobban terjed más területeken is. A módszer lényegéről és a scrum master feladatköréről Marton Péterrel beszélgettünk, aki számos sikeres agilis váltást és scrum projektet tudhat maga mögött olyan cégeknél, mint a Magyar Telekom vagy az Erste Bank.

Kezdjük az alapoknál. Milyen egy agilis szervezet, mit jelent pontosan az agilitás?

Hogyha egy szóban kellene megfogalmaznom, akkor rugalmasságot jelent. A klasszikus projektek felépítését waterfall, azaz vízesés modellnek nevezzük. Ilyen esetben a projekt nagyobb lépésekre van bontva, egy hosszú tervezési szakasz után kezdődik meg maga a megvalósítás. Olyankor célszerű ezt a formát választani, ha pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni. Ilyen például, ha a feladat valamilyen törvényi megfelelőség elérése, hiszen ekkor pontosak a célok és az igények, nem nagyon vannak olyan elemek, amik alakíthatók. Ha a scope, a büdzsé és a határidő teljesen fix, akkor a waterfall modell a hatékony.

Ezzel szemben az agilis projektekben az előző hármasból a scope az, ami rugalmasan kezelhető. Általában ilyenkor is van egy tervezett költségvetés és egy véghatáridő, de azon belül már rajtunk múlik, hogyan mozgunk, milyen igényeket és milyen sorrendben valósítunk meg, esetleg mi az, amit elengedünk. Ez az agilitás. Olyan esetekben jelent nagy előnyt, amikor olyan gyorsan változik a piac és az igények, amit egy waterfall modellel nem lehet lekövetni, de agilis működésben igen

A Telekomnál például megtörtént, hogy lecsúsztak egy kuponos akcióról, mert mire megvalósult volna a fejlesztés, már rég véget ér a kampány.

A klasszikus projektekben akár hónapokba is telhet, mire az üzleti oldali igényt megfogalmazzák, megtervezik, átmegy a megfelelő jóváhagyásokon, költségvetést rendelnek hozzá stb. Ezzel szemben az agilis működésben egyedül a product ownerrel kell egyeztetni az igényt, ő látja a csapat kapacitásait és egy személyben dönthet a megvalósításról. Ennek köszönhetően sokkal gyorsabban valósulhatnak meg a fejlesztések és nem csúszunk le egy-egy hasonló akcióról.

Az agilis módszertan csak az informatikai területeken alkalmazható, vagy más szektorokban is hatékony lehet? Kell IT-háttér egy scrum master számára?

Többféle agilis módszertan létezik, ezen belül az egyik a Scrum, amit kifejezetten szoftverfejlesztésre találtak ki. Ebből adódik, hogy jellemzően IT-oldali és fejlesztő csapatok dolgoznak scrumban. De nem kizárólag ezeken a területeken alkalmazható. A Telekomnál például a HR-től kezdve a jogi részlegeken át, a nem IT-területeken is fokozatosan vezetik be az agilis működést. Ezeknél viszont jellemzően nem Scrum módszertant alkalmaznak.

A Scrum akkor hatékony, ha a cél, a feladat tényleg lebontható kis részekre, könnyen tervezhető, hogy mi az a részegység, amit a megadott (pár hetes) határidőre el tudunk készíteni. Olyan csapatoknál vagy olyan feladatok esetén, ahol nem tudjuk előre, mivel fogunk másnap foglalkozni – mert mondjuk folyamatosan esnek be dolgok – érdemes más agilis módszertant választani. Ilyen a Kanban vagy a Scrum és a Kanban vegyített változata a Scrumban. Többféle módszertan létezik tehát az agilis világban.

Egyébként IT-területen sem alapfeltétel a scrum master számára az informatikai háttér. Vannak olyan helyzetek, ahol előnyös lehet, például én magam is fejlesztőként dolgoztam korábban. Látom a pozitívumot abban, hogy értem a technikai hátterét is annak, amivel a csapatom foglalkozik. A hirdetésekben inkább előnyként szokták megjelölni, mintsem feltételként és ilyen esetekben is leginkább arra kell gondolni, hogy tudjon kérdéseket feltenni, értse a hátterét a feladatnak. Ugyanúgy lehet valaki jó scrum master és képes lesz hatékonyan támogatni a csapatát akkor is, ha nincs IT-végzettsége.

Kapcsolódó kurzusok:

A Scrum tehát az agilis módszertan egyik keretrendszere, a scrum csapatnak pedig egyik kulcsfigurája a scrum master. Az álláshirdetések közt is egyre többször találkozhatunk ezzel a pozícióval, de pontosan ki ő és mit csinál? Miben más, mint egy projektmenedzser vagy egy product owner?

A kiindulási állapot az, hogy az agilis világban nincs projektmenedzseri szerep meghatározva. A scrum master alapvetően a (fejlesztő) csapatot támogatja az agilis módszertan elsajátításában, alkalmazásában. Ő biztosítja a munkához szükséges kereteket, megszervezi az összes scrum eseményt, az egyéb értekezleteket, mindent amire a csapatnak szüksége van. Emellett visszajelzést ad a teljesítményükről, coach-ként támogatja és fejleszti a csapatot. Az egyéni és a csapatszintű fejlődés is az ő felelőssége.

Ahogy mondtam, projektmenedzseri szerep ugyan nincs definiálva az agilis működésben, de a való életben, főként a nagyobb cégeknél elengedhetetlen, hogy mindkét pozíció létezzen. Viszont még véletlenül sem összemosható a kettő. A scrum master sohasem foglalkozik projektmenedzseri feladatokkal, nem felel a költségvetésért, sem a határidőkért, nem ő tartja a kapcsolatot a döntéshozókkal, tanácsadókkal vagy beszállítókkal, kizárólag a csapatra, a csapatteljesítményre koncentrál. A scrum csapat ideálisan hét fős (+/- 2 fő), a fejlesztőkből, a product ownerből és a scrum masterből áll.

Saját tapasztalatból látom, hogy a scrum masterek leginkább a riportolási és tervezési feladatokban működnek együtt a projektmenedzserekkel. Annak ellenére, hogy scrumban két hétre tervezünk előre (illetve annak megfelelően, milyen hosszú egy sprint), általában messzebbre is kell látnunk, legalább egy negyedévre előre. A projektmenedzsernek azt fontos látnia, hogy milyen feladatot és mikorra tud szállítani a csapat, ehhez pedig a scrum master adja az információt.

Én úgy választanám szét a két pozíciót, hogy a scrum master a csapatra koncentrál, napi szinten velük van, az ő feladata, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban dolgozzanak, hogy minden fejlesztés megfelelő minőségben és határidőre elkészüljön. A projektmenedzser egy lépéssel távolabbról nézi a projektet, az ő feladata leginkább a mérföldkövek, a költségvetés és a határidők megtervezése.

Említettük még a product ownert (PO), mint a scrum team tagját. A PO-k lényegében üzleti területen dolgoznak, ők ismerik leginkább az ügyféligényeket, ők tudják, mik a prioritások. Nálunk IT-oldalról érkeztek a product ownerek, ami szerencsés a fejlesztő csapattal való együttműködésben, viszont üzleti oldalról támogatni kell őket, ezért vannak ún. business PO-ink is.

Hogyan néz ki a scrum master egy napja? Milyen feladatokat lát el, milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki jó legyen ezen a területen?

Alapvetően nem technikai szerepkörről beszélünk, tehát a scrum master nem fejleszt és nem üzemeltet rendszereket. Ebben rejlik a pozíció nehézsége is, hogy a nap végén nincs egy kézzelfogható produktum, amit letesz az asztalra. Ettől függetlenül viszont kulcsszerepe van az adott csapatban. Egy scrum master esetében nagyon fontos, hogy mennyire tudja az embereket, a csapatot kezelni, mennyire képes párhuzamosan több feladaton dolgozni.

A napi teendők közt vannak az úgynevezett daily stand-upok (~15 perces meetingek), ahol átbeszélik az adott fejlesztési sprintet, ki mivel foglalkozott előző nap, mire jutott, mit tervez az adott napra, ütközött-e bármi akadályba. A scrum master feladata, hogy megszervezze a meetingeket és biztosítsa ezek hatékonyságát. Azt gondolnánk, hogy erre nem kell egy dedikált személy, felnőtt emberek vagyunk, mindenki tudja mi a dolga, de a valóság sokszor rácáfol erre. Nagyon is sok hozzáadott értéke van annak, ha valaki csak erre koncentrál, figyel a megbeszélések hatékonyságára, elhárítja a csapattagok előtt álló akadályokat. Ezek lehetnek technikai gondok – elintéz egy tűzfalnyitást, hozzáféréseket biztosít, ha valakinek gondja van a laptopjával megjavíttatja vagy lecserélteti –, de lehetnek kommunikációs és egyéb feladatok is. Például, ha mondjuk több csapatnak kell együttműködnie, akkor a scrum master lehet az összekötő.

Nagyon fontos a nyitottság, egy-egy csapat sokféle egyénből áll és scrum masterként az is a feladatunk, hogy megfelelő legyen a csapatlégkör. Empatikusnak kell lenni, tudni kell hogyan beszéljünk az emberekkel, konfliktusokat kell kezelni – legyenek azok szakmai, vagy akár személyes viták. Ezért van az, hogy a scrum master pozíciók esetében leginkább a csapathoz keresnek embert. Én is erre koncentrálok, mikor interjúztatok. Vagyis nem a projekthez vagy a fejlesztéshez keresek embert, hanem arra figyelek, az illető mennyire illik bele a csapatba.

A scrum master pozíció nagyon komplex, a szakmai tapasztalatok és háttér mellett fontos az emberi oldal. Rendszerszintű gondolkodás, empátia, jó kommunikációs- és szervezőkészség is kell hozzá. 

Ha jól tudom, iskolai scrum master képzés sehol nincs. Milyen területről jönnek a legtöbben?

Ilyen iskolai végzettség valóban nincs, viszont nagyon sok képzés és kurzus létezik. Legjellemzőbb, hogy IT területről érkeznek a scrum masterek vagy klasszikus coach háttérrel olyanok, akik egyéni- vagy szervezetfejlesztéssel foglalkoztak korábban. A scrum master legfőbb feladata, hogy a hozzá tartozó csapatokat fejlessze. Ennek egyik „mértékegysége” az úgynevezett áteresztő képesség, vagyis, hogy meghatározott időn belül mennyit képes a csapat előállítani az adott termékből vagy szolgáltatásból. Ideális esetben ez folyamatosan növekszik, mivel a scrum master egyfajta tükröt tart a csapat elé, amiben megláthatják, miben kell még fejlődniük.

Valóban egy komplex feladatkörről beszélhetünk. Hol helyezkedik a scrum master a céges hierarchiában? 

Igazi hierarchiáról nem beszélhetünk, az agilis működés ugyanis nagyon lapos szervezetet kíván meg. Kétféle eset állhat fenn. Az első, hogy a teljes cég agilis – ez a legideálisabb –, ilyenkor nincsnek osztály- vagy központvezetők. A vállalatnak van egy irányító testülete, de alattuk a szakmai vezetők állnak. Az ilyen agilis szervezetben jóval kevesebb pozíció létezik, úgynevezett chapter leadek vannak, akik szakmai oldalról támogatják a csapatokat. Ilyen esetekben a chapter lead, a product owner és a scrum master egy szinten helyezkednek el.

A másik eset, amikor egy klasszikus szervezeten belül vannak scrum csapatok – ilyen a mi szervezetünk is, ahol alulról induló kezdeményezésként agilis csoportok jönnek létre. A scrum master ekkor is a csapaton belüli product ownerrel van egy szinten, és a klasszikus hierarchia szerinti vezetőjének számol be.

Mindkét esetben fontos, hogy aki agilis szerepkört tölt be, annak legyen meg a megfelelő felhatalmazása, jogköre. Nem érdemes olyan szervezetben próbálkozni ezzel, ahol be vagyunk korlátozva. Scrum masterként kell, hogy legyen felhatalmazásunk arra, hogy cégen belül bárkivel felvegyük a kapcsolatot, segítséget kérjünk, visszajelzést adjunk akár a csapatunkon kívülre is, vagy együttműködjünk az üzleti oldallal annak érdekében, hogy a csapat minél hatékonyabban tudjon dolgozni.

Mikor éri meg átváltani az agilis működésre? Miért érdemes scrum mastert alkalmazni?

Én azt látom, hogy nagyfokú rugalmasságot és a hatékonyság növekedését hozza magával az agilis váltás. A legnagyobb motiváció a piaci verseny, ezért kezdtek el a cégek agilis módszereket bevezetni az utóbbi időben. Sűrűn változnak az ügyfél- és piaci igények, aki ezt hamarabb tudja lekövetni, azé lesz a nagyobb profit.

A hatékonyság mérőszáma az ún. Time to market, azaz, hogy mennyi idő alatt jut el a termék az igény megfogalmazásától az ügyfelekhez.

Az agilis működés emellett erős transzparenciát is biztosít. Míg a klasszikus működésben az egymás mellett ülő kollégák gyakran nem is tudják mivel foglalkozik a másik, addig egy agilis projektben a daily stand-upoknak köszönhetően naponta átbeszélik, hogy a csapattagok min dolgoznak éppen, látják, hogy mi fog történni a következő hetekben, valamint folyamatos a visszajelzés az ügyfél felől is. A klasszikus waterfall esetében csak a projektek végén kapnak visszajelzést a fejlesztők arról, hogy amit megcsináltak, az valóban fedi az ügyféligényeket. Ez sokszor hátrány, mivel vagy az ügyféligények változhattak időközben, vagy kiderülhet, hogy nem teljesen értették meg, mit szeretne a megrendelő. Agilis működésben minden egyes sprint végén van lehetőség a visszacsatolásra.

Milyen munkalehetőségek várják a scrum mastereket itthon és külföldön? 

Az utóbbi időben nagyon erősen megugrott az igény az agilis pozíciókra, ez nagyjából szinkronban halad itthon és külföldön is. Részben a pandémiának is köszönhető, mivel rengeteg távmunka-lehetőség nyílt és sok cég költöztetett pozíciókat hozzánk. A folyamatosan növekvő igény azonban már előtte is érezhető volt.

Egyre több kis cég és nagyobb vállalat áll át erre a működési formára, akár úgy, hogy kisebb csapatokkal kísérleteznek, akár úgy, hogy teljesen agilis formára váltanak. Mindenképp egy nagyon erős karrierlehetőség van ezen a területen, a kompenzációs csomag pedig a fejlesztői pozíciókkal vetekszik. Akit érdekel ez a terület, érez motivációt, annak most mindenképp érdemes belevágni.

Kiket vársz elsősorban a kurzuson? Ha valaki most kapott kedvet ehhez a területhez, annak érdemes részt vennie rajta?

A kurzusra olyan embereket várunk, akik érdeklődnek az agilis módszertanok és a scrum master pozíció iránt. A kurzus felkészít egy nemzetközileg elismert scrum master vizsgára, valamint a későbbi állásinterjúkra is. Átbeszéljük majd azokat a szituációkat, feladatokat és kérdéseket, amik az interjúkon várhatók. Nagyon sok anyag elérhető a neten, rengeteg cikk foglalkozik az agilitás témájával, de amit én hiányolok, az a több éve a pályán lévő scrum masterek személyes tapasztalata.

Vannak dolgok, amik a való életben másképp működnek. Én is vettem részt korábban képzéseken, aztán kiderült, hogy amit ott tanultam, az nem feltétlenül úgy és abban a formában a leghatékonyabb minden helyzetben. A kurzus során igyekszem olyan gyakorlati kérdéseket és problémákat elővenni, amikkel a napi munka során találkozunk, de nem merülnek fel egy klasszikus képzésen. Az alapoktól indulunk majd, de akár gyakorló scrum mastereknek is ajánlom a tanfolyamot, akik szívesen hallanának személyes tapasztalatokat, vagy olyan cégvezetőknek, területi- és csoportvezetőknek, akik gondolkodnak az agilis átálláson.

Kapcsolódó kurzusok:

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.