Amikor a vállalkozását elindította, senki nem mondta el neki, hogyan kell rendezvényhelyszínt üzemeltetni, ám a megfelelő piackutatással hamar megtalálta, mivel tűnhet ki a mezőnyből – erről beszélt interjúnkban Ember Csilla, a Chill Events alapítója. Szerinte az üzleti kapcsolatok megszerzése mára jóval könnyebbé vált, a LinkedInen például olyan cégvezetők is visszaírnak, akiket a cég központi e-mail címén érdeklődve aligha érnénk el. A vállalkozóval beszélgettünk az október 19-én harmadjára megrendezett konferenciájukról, nemi előítéletekről, kezdőként való érvényesülésről, határhúzásokról és a mindenhez értés kényszeréről is.
Magyarországon, főleg Budapesten elég sok a különböző konferencia és szakmai rendezvény, miért indítottad el mégis a Nők az üzleti életben napot?
Sok üzleti konferenciát tartanak Magyarországon, de szerettem volna kifejezetten a női vállalkozókra rámenni. Pár éve működik egy klubom, ahol össze szoktunk ülni, és női vállalkozókat segítünk, mentorálunk, beszélgetünk velük arról, ki hol tart. Ám a klubot kinőttük már, szerettem volna ezt magasabb szintre emelni, és így álmodtuk meg a konferenciát. A saját stúdiómban ugyanis már egymás hegyén-hátán ültünk, így lett a Nők az üzleti életben klubból Nők az üzleti életben konferencia, amelyből október 19-én tartjuk a harmadikat. A kőkemény üzleti témák mellett olyan lelki dolgokról is szó lesz, mint az önszeretet, és hogy az hogyan segíti a vállalkozásod. Előkerül az önismeret, az önazonosság és az egészségtudatosság kapcsolatáról, de jön Szabados Ági is, aki mesél a könyvek szeretetéről és a könyvesboltjáról, pszichológusok és coachok beszélgetnek majd a sikerhez és a jólléthez vezető stratégiai lépésekről. A klubban is szerettünk belemerülni ilyen mélyebb témákba, volt ott olykor sírás-rívás.
Lesz szó a nők társadalmi szerepvállalásáról a hagyományos nemi szerepeken túlmutatóan, előkerül a stílus és a lélek kapcsolata, de itt lesz a K&H Bank lakossági és kkv szegmensének marketingvezetője és a BrainBridge tolmácsgépeket forgalmazó cég vezetője is, akik az üzleti kollaborációkról fognak beszélgetni. Emellett fellép a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda vezetője is. A legutóbbi, áprilisi rendezvényükre eljött például Kulcsár Tibor, Balogh Levente és Tomán Szabina, vagy a Veganeetáról ismert Árvai Anita is és szó volt a különböző szerepekről – nő, feleség, munka – is. Az egész konferencián óriási szeretet, lágy és nőies energiák uralkodnak. Ez nem egy olyan rendezvény, ahol beülsz 40 perc száraz darára, elmész ebédelni, és mész vissza ugyanezt folytatni, hanem a nap egész flowja jó volt.
Ma már a nyugati világban a nemi sztereotípiák kevésbé jelentősek, mint régen. Mennyiben más 2024-ben nőként vállalkozni, mint férfiként?
Alapvetően nem más, sokan vállalkoznak, és meg merik valósítani az álmaikat. Ha egy-egy nagyobb vezetővel kell tárgyalni, akkor azért van, hogy akadályokba ütközünk, hogy tényleg átmenjen nekik az üzenet. De egyre többen vannak, és nagyon ügyesen helytállnak. Jellemzően nagyon határozott és karakán nőket látok, magamat is annak tartom. Muszáj is tárgyaláskor átszellemülni, hogy ne azt lássák bennünk, hogy nők vagyunk, hanem a férfiaknak is átmenjen, amit mondunk.
Ehhez tudatosság és kellő magabiztosság szükséges, mert néha szkeptikusabbak a képességeinkkel kapcsolatosan – ez a probléma még mindig létezik. De persze egyre elfogadottabbak a női vállalkozók, és a különböző konferenciákon is azt látjuk, hogy a férfiak és a nők ugyanúgy helytállnak. A sztereotípiák 15-20 évvel ezelőtt sokkal jelentősebbek voltak, mára tényleg nagyon sok sikeres nőt látok, akiket jellemzően a férfiak is elismernek.
A vállalkozói lét klasszikus problémája, hogy egy kicsit mindenhez értenie kell. Mik ezzel kapcsolatban a tapasztalataid?
Az első dolog, amit rögtön azután, hogy valaki előáll egy ötlettel, meg kell ugrani, az a kezdőtőke megszerzése. Viszont a jó hír, hogy már egyre több bank segíti hitelezéssel idehaza is az egyéni vállalkozókat. Olyan közegbe már valamivel nehezebb bekerülni, ahol majd egy befektető beszáll az elképzelésünkbe, de erre is vannak példák. A tőke után a következő, ami sokaknál hiányzik, az a marketinges tapasztalat. Nyilván nem lehetünk mindenben jók, de érdemes képeznünk magunkat, hiszen valóban, egy vállalkozó – legalábbis az elején – egy személyben felel a közösségi médiáért, a hirdetésekért, a csomagolásért és így tovább. Emiatt sokan túlterhelődnek – az eseményünkön is lesznek időgazdálkodással kapcsolatos előadások. A klubban is igyekszünk sok területről tapasztalatot cserélni az értékesítéstől a márkaépítésig. A konferencián is a mesterséges intelligenciától az ügyfélszerzésig, a technológiától a jogszabályokig sok terület előkerül.
Ha már a kezdőtőkét említetted: melyik a jellemzőbb, aki befejezi az egyetemet és rögtön vállalkozó akar lenni, vagy aki egy állásból vált, akár egy átmeneti idő után?
Nyilván sokan vacillálnak, és inkább a biztosat választják. Gyakori, hogy amikor már megvan a vállalkozásötletük, mellette még 6-8 órában dolgoznak alkalmazottként is, mert a biztos jövedelemforrástól még nem akarnak megválni – a keresetüket pedig bele is tudják forgatni abba, amit innentől csinálni szeretnének. Egyszer pedig eljön az a pont – nálam is ez volt –, hogy már eleged van, és felmondasz. Csak ehhez persze kell a kezdőtőke. Sokan még a langyos vízben sokáig el tudnak lavírozni, és csak utána lépnek ki. Más mindent eldob, mondván: lesz, ami lesz.
A te környezetedben vállalkozókat a kata szigorítása mennyire ütötte meg?
Szerintem ez a változtatás nagyon sokakat gátolt, mert az 50 ezer forintos kata egy évre leosztva elég kedvező volt. Sok mindenki választás elé került, hogy meg tudja-e oldani átalányadózással, vagy mondjuk egy kft-re áttérve. Ismerek olyat, aki katázási lehetőség híján szüneteltette a vállalkozását, amíg kitalálja, mi tévő legyen, de a többség vitte tovább, csak átalányadózó lett.
A magyar oktatási rendszerben nem feltétlenül arra nevelnek, hogy vállalkozz, hanem inkább arra, hogy az alkalmazotti létbe férj bele, legyél ügyes fogaskerék. Mekkora ennek a hatása, látsz-e ebben elmozdulást?
Egyetem alatt már vannak, akik olyan leleményesek, hogy ott megalapozzák a jövőjüket, és elkezdenek vállalkozni tanulás mellett. Az én baráti és ismeretségi körömben mindenki vállalkozó.
Én is mindig arra vágytam, hogy sokkal több szabadidőm legyen, hogy ne abból álljon az életem háromnegyede, hogy bejárok dolgozni és másnak a pénztárcáját vastagítom.
Mindig is olyasmit akartam létrehozni, amiben örömömet lelem. Ez végső soron tényleg fontos abból kiindulva, hogy az életünk legnagyobb részét a munkánk teszi ki. Szerintem ha más szekerét tolod, soha nem leszel úgy igazán boldog. Már kislányként is szenvedéllyel akartam alkotni valamit.
Ajánlott cikk:
A női vezetővé válás kihívásairól, az előítéletektől a kvótarendszerig
Tovább
Amikor a stúdiót elindítottam, senki nem mondta el, hogyan kell rendezvényhelyszínt üzemeltetni. Belecsöppentem, felvettem az ütemet, mindennek utánajártam, és megnyitottuk a helyet. Onnantól folyamatosan piackutatást végeztem, hogy megnézzem a versenytársakat, a piac működését. A lényeg ugyanis az volt, hogy különbözz, legyél egyedi. Nálunk például egyedülálló volt, hogy a Parlamentre nézett a hely. De az ügyfélközpontúság, a kedvesség, vagy hogy mindent kaptak a stúdióba a kávéig bezárólag, szintén fontos volt. Az egyik szobánk volt a fotóstúdió, ott negyedévente változott a dekor. Sokat inspirálódtam külföldi szereplők vizuális megoldásaiból is arról, mi most a trendi, főleg a Pinterestről. Az árazási csomagok kitalálásához pedig gyakran ötleteltünk a barátaimmal, végiggondolva, hogy az ügyfél helyében mi minek örülnénk.
Ez is mutatja a kapcsolati tőke fontosságát. Mekkora szerepe van annak, hogy hány embert ismerek a szakmában? Nincs ez túlértékelve?
Szerintem nagyon fontos, a konferencián is tartunk több networking szünetet. Az üzlet motorja a kapcsolati tőkéd. Amit viszont akár hideg megkeresésekkel is meg lehet szerezni.
A meglévő ismeretségeim mellett fontos szerepe volt a vállalkozásomban annak is, hogy ki mertem küldeni e-maileket. Az elején még meglepődtem, amikor kicsivel utána már ott is ültem a meetingen.
Egy idő után már volt kit keresni, ha dekoros, lámpás vagy hangtechnikus kellett. Ha egy rendezvényen odamész az emberekhez, kérdezel, beszélgetsz, névjegyet cseréltek, az működik. Nagyon jó érzés, hogy mostanra ha holnapra meg kéne szerveznem egy születésnapot, akkor minden feladatra megvan, kit hívnék fel.
Mennyire nehéz ezekbe a körökbe újként bekerülni?
Egyrészt ömlik ránk minden csatornáról rengeteg ilyen jellegű rendezvény. Az egyik üzleti reggelinken egy lány mondta, hogy neki ez nagyon kívül volt a komfortzónáján, nem is nagyon akart megnyílni ott, de mégis erőt vett magán, és eljött. Ráadásul egyedül, mert ezek nem barátos találkozók, ahová párban érkezünk. Mégis érdekelte, büszke is voltam rá, és a végén kifejezetten jól érezte magát. Az ő esetét is látva nem mondanám, hogy nehéz bekerülni. Persze vannak zárt csoportok, de mára rengeteg helyre be lehet csatlakozni, és meg lehet ismerkedni szakmabeliekkel.
Ehhez azért kell egyfajta fellépés és önbizalom.
Egy kicsit extrovertáltnak kell hozzá lenni, de a rendezvényeinkre introvertáltak is jönnek.
Nyilván úgy van értelme, ha nem csak eljössz, hanem végigjárod a standokat, beszélgetsz, odamész idegenekhez.
Nálunk a networking szünetben be lesz rendezve egy workshopszoba, ahová regisztráció után be lehet ülni egy kollaboratív programra, amit az egyik szponzorunk, a K&H Bank munkatársai tartanak Üzletet ide címmel. Itt olyan együttműködésekről lesz szó, mint amikor egy dobozos gin-tonikot gyártó cég társult egy bőrtáskakészítő workshoppal, ahol felszolgálják az italukat. Ilyen párosításokat keresnek, ahol a vállalkozások erősítik egymást. Az ilyesmin túl az online hálózatépítés is működik. A LinkedInen például olyan vezetők is fent vannak, akiket amúgy a cég info@-os e-mail címére írva nem érsz el, de ott sokszor válaszolnak. Én például amikor autógyártót kerestem kiállítónak, ráírtam egy cégvezetőre, és nem sokkal később már bent is voltam a szalonban tárgyalni.
A munka és a magánélet egyensúlyát nehezebb megtalálni vállalkozóként, mint alkalmazottként?
Sokkal nehezebb. Nem lehet négykor lerakni a tollat, és elmenni főzni meg pihenni. Egyfolytában jár az agyunk, akarva-akaratlanul is hazavisszük a munkát. És egy vállalkozó gyakran otthon a párjával is arról beszél, hogyan lehet még jobb a biznisz. Úgyhogy észre kell vennünk magunkat, hogy ne 99 százalékban csak a munkáról beszélgessünk, hanem magunkról is. Nagyon nehéz, de főleg gyerekek mellett meg kell húzni a határvonalakat, különben a munka a család rovására mehet. Hogy mi az, ami már sok, azt nekünk kell érezni, fel kell tudnunk állítani a prioritásokat. Van egy barátnőm, szinte a jobb kezem, ő mindenben nagyon sokat segít. Továbbá alkalmi szinten vannak szakmai, profi segítségeim, de a saját cégemben így is nehezebb delegálni a feladatokat a többieknek, épp azért, mert annyira a magaménak érzem az egészet. De egy ponton túl meg kell húzni az említett határokat, hogy magadra és a családodra is jusson idő.
Névjegy
Ember Csilla esküvő- és rendezvényszervező, a női vállalkozók támogatója. Jogi egyetemet végzett Debrecenben, majd ásványékszereket és -karkötőket kezdett készíteni. 2020-ban alapította meg a Parlament melletti stúdióját, ahol saját workshopjait is tartotta, és amit rendezvényekre is kiadott. Három év után ezt már szűkösnek érezve rendezvényes céget alapított, azóta pedig a Nők az üzleti életben című rendezvénysorozatát tekinti fő profiljának. Az októberi rendezvény – melynek a Laba is a támogatója – programja itt érhető el.
Szeretnél egy összefoglalót kapni a cikkekről?
