Kik a legnagyobb szélhámosok, miért hívjuk piramisjátéknak és hogyan kerüljük el, hogy áldozatul essünk nekik?
A világon mindenhol ismert a piramisjáték névre keresztelt csalási forma, azonban évről évre vannak újabb és újabb átverések. Sokan az MLM (Multi-level Marketing) rendszerrel azonosítják, és bár a séma hasonló, utóbbi egy legális üzletforma.
A piramisjáték lényege, hogy felépítünk egy láncot (piramist), ahol az alacsonyabb szinten lévők fizetnek a fentebb lévőknek. Akik az elsők között vannak, azok kiemelkedő hozamot érnek el, hiszen megkapják az utánuk befektetők pénzét. Nincs mögötte valós érték, termék vagy bármilyen gazdasági tevékenység, a befektetők között kizárólag az új belépők pénzét osztják szét. Ez a rendszer egészen addig tud működni (akár évekig is), ameddig kellő számú új embert lehet bevonni. Amint ez a szám csökken, a rendszer összeomlik, hiszen nem lesz elég új befizetés, amiből a többieket ki lehetne fizetni. Ez az a pont, ahol a szervezők kiveszik a pénzt a rendszerből, és eltűnnek.
A Ponzi-módszer 7,2 milliárdot ért
A Magyarországon pilótajátékként* is ismert csalási forma nem újkeletű dolog. Megalkotója egy Charles Ponzi nevű olasz származású „üzletember”, aki 1920-ban összesen 20 millió dollárt (ez mai értéken körülbelül 75 milliárd forint) csalt ki több tízezer amerikaitól, mindössze 8 hónap alatt. A befektetőnek kiemelkedően jó, 50%-os hasznot ígért 45 nap alatt, ennek pedig nem sokan tudtak ellenállni.
Az alapötlet, amihez a befektetőket kereste, egyszerű volt: bélyegeket vásárolt az Egyesült Államoknál gyengébb gazdaságú országokban, amelyeket aztán nagyobb értékű amerikai bélyegre váltott. Erre megvolt a lehetősége, mivel az átváltás értékét nem a piac határozta meg, hanem különféle nemzetközi szerződések, így Ponzi kihasználhatta az árfolyamingadozásokat.
A rendszere idáig nem volt illegális, megalapította a Securities Exchange Company (Értékpapírok Átváltási Társasága) névre keresztelt cégét és ügynököket képzett ki a befektetők szerzésére, akik aztán további befektetőket toboroztak. A csavar abban volt, hogy az ügynökeit valójában sosem vette be a „bélyegüzletbe”, a befektetőket egyszerűen az utánuk következők befektetéseiből fizette ki. Végül lebukott és börtönbe került, az általa kitalált Ponzi-módszerként is emlegetett csalások azonban azóta is fel-fel bukkannak.
Bernie Madoff – 23,5 ezer milliárd Ft – 150 év börtön
A történelem legnagyobb szélhámosként számontartott Bernard L. Madoff módszere is a piramisjátékra épült. Munkássága alatt összesen 65 milliárd dollárt, azaz mai értéken (ekkora számot még leírni is nehéz) 23,5 ezer milliárd forintot csalt ki az ügyfeleitől.
Madoff egyike volt a Wall Street legbefolyásosabb befektetőinek, így senki sem sejtette, hogy a saját nevét viselő Bernard L. Madoff Investment Securities befektetőcégével valójában a történelem legnagyobb Ponzi-sémáját üzemeltette. Részvényeket vásárolt, azonban az ügyfeleinek fiktív hozamokat mutatott, a befolyó összegek jelentős részét pedig a korábban kiszálló befektetők kifizetésére használta. Madoff 2021-ben, 82 éves korában halt meg, miközben 150 éves börtönbüntetését töltötte. Áldozatai közt több ismert ember is volt, például Kevin Bacon, John Malkovich, és egy Steven Spielberghez köthető alapítvány is.
Három a magyar igazság
Csalásokért és piramisjátékért azonban nem kell külföldre mennünk, itthon is találunk példát szép számmal.
# Tribuszerné, a rendszerváltás szélhámosnője
Tribuszer Zoltánné Aranyos Margit nevéhez fűződik az első magyar pilótajáték. A 90-es években magát üzletasszonynak kiadó Tribuszerné igen magas, akár 120%-os hasznot ígérve csalt ki pénzt a befektetőktől. Azt használta ki, hogy a rendszerváltás idején még kezdetleges volt itthon a pénzügyi kultúra, az emberek nem voltak eléggé szkeptikusak az irreálisan magas hozamokkal szemben. Több tízezer embertől több mint kétmilliárd forintot csalt ki.
Az első ügyfeleknek még megfizette a beígért magas hasznot, a rendszere azonban hamar összeomlott. 1999-ben fogták el Budapesten, 9 év börtönbüntetést kapott, azonban 2005-ben szabadult. Szabadulása után hamar visszatért a megszokott sémájához, 2008 és 2011 között újabb 11 embert sikerült behálóznia, akiktől 22,7 millió Ft-ot csalt ki, 80-160%-os hozamot ígérve nekik.
# Quaestor-botrány
Van, hogy egy üzlet nem indul szándékos csalásnak, azonban a fenntarthatatlan modell vagy a hozzá nem értés miatt előbb-utóbb borul a rendszer. Ez történt 2015-ben is, amikor a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődött jelentett, magával rántva befektetők tízezreit. A hiba ott volt, hogy a Quaestor cégcsoport részben engedély nélküli fiktív kötvényeket bocsátott ki, összesen 150 milliárd forint értékben.
2015 elején több pénzügyi cég is csődbe ment Magyarországon (pl.: Buda Cash), így megrendült a bizalom és sokan akarták visszaváltatni a Quaestor-kötvényeiket. Erre azonban a fiktív kötvények miatt nem volt fedezet, illetve azért sem, mert a kötvények után befolyt összeget sem arra fordították, amit ígértek: az előző évben kibocsátott kötvények értékéből azokat fizették ki, akik nem folytatták a befektetést. Ez a klasszikus értelemben vett piramisjáték, ami 2015-ben omlott össze. Sok károsult a mai napig nem látta viszont a pénzét.
# Bróker Marcsi
Érdekesség, hogy míg tőlünk nyugatabbra az „öltönyös bankár” stílusú férfiakhoz kötődnek a nagy értékű pénzügyi csalások, nálunk ezen a téren a nők valamivel jobban teljesítenek. Az újságíróknak köszönhetően Bróker Marcsiként elhíresült D. Sándornét 325 rendbeli csalás és egyrendbeli sikkasztás bűntettében találták bűnösnek a Kun-Mediátor-ügy kapcsán, amiért 10 év börtönbüntetést kapott.
1999 és 2015 között hálózta be az ügyfeleit az átlagosnál jóval kedvezőbb hozamot ígérő befektetésekkel. Ilyen jellegű tevékenységre azonban a cégének, a Kun-Mediátornak nem volt engedélye. A befolyt összegek egy részéből fenntartotta a látszatot, azaz egy-két befektetőt kifizetett, azonban a pénz jelentős részét saját célra használta fel. Az összeomló kártyavár elől Közép-Amerikába szökött, ahol 2016 decemberében fogták el. Összesen 12 milliárd forintnyi kárt okozott a közel 800 befektetőjének.
Így ne légy áldozat!
- Az irreális nem reális
Ha valaki a piaci viszonyoktól jelentősen eltérő hasznot, hozamot ígér, ott érdemes kellő szkepticizmussal kezelni a dolgot. Vannak természetesen magas kockázatú befektetések, amik akár legálisan is hozhatnak az áltagnál magasabb hozamot, a kulcsszó ezeknél azonban a kockázat. A piramisjátékos csalásoknál a magas hasznot szinte biztosra ígérik. De sajnos, ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem is az. - Neki is bejött!
A csalók jól bevált trükkje, hogy ismerősökön vagy ismert személyeken keresztül próbálnak meg bizalmat ébreszteni. Hiszen ha valaki, akit ismerünk, szeretünk, akire felnézünk, benne van, akkor biztosan nem lehet átverés. Üzleti döntést sose hozzunk meg érzelmi alapon és ne spóroljuk meg a háttérkutatást. Ha nem találunk érdemi információt, csak jól hangzó, de üres frázisokat, kezdjünk gyanakodni. - Pénzt keresni munka nélkül = klasszikus piramis
Ha ez ennyire egyszerű lenne, miért is nem gazdagodott már meg mindenki? A válasz egyértelmű: mert ilyen nincs. A „szervezz magad alá X embert és onnantól hátradőlhetsz” módszer nem fenntartható.
A fenti három példa szemléletes, de sokszor sajnos nem ennyire egyszerű felismerni a csalásokat.
A következő lista segíthet eldönteni, érdemes-e belevágni az adott üzleti lehetőségbe:
1. Túlságosan magas haszon túl rövid idő alatt?
2. Hideghívással kerestek meg?
3. A következő Google-ként vagy az évszázad lehetőségeként említik az üzletet, amiről még senki sem tud?
4. Sürgetnek, hogy dönts azonnal?
5. Nem egyértelmű a módszer, nincsenek leírások, üzleti dokumentumok?
6. A FOMO-ra játszanak? (Fear of Missing Out – Félelem, hogy valamiből ki fogsz maradni)
7. A közösségi médiában hirdetnek, a kulcsszó a gyors meggazdagodás és legalább egy pálmafás, tengerpartos, luxusjachtos kép szerepel benne?
8. A weboldaluk igazából egy oldal, kevés hivatkozással, kamugyanús hozzászólásokkal?
10. Csak szóban hangzik el minden ígéret?
11. Megpróbálnak valamilyen apró (vagy kevésbé apró) ajándékkal elcsábítani?
Ha több kérdésre is igennel válaszoltál, inkább hagyd ki „az életreszóló lehetőséget”! Ha pedig arra vagy kíváncsi, piramisjáték-e az egykor a világ legjobb befektetésének tartott, mára viszont sok befektetőnek csalódást okozó Bitcoin, akkor ajánljuk a következő videót:
*A pilótajáték a piramisjátékhoz hasonló modell. Általában vállalatnak, vállalkozásnak álcázott hálózatépítés, zárt közösség, ahol az új tagok által befizetett összeget, tagdíjakat a felettük állók kapják meg. A legtöbb esetben papíron sincs termék a pénzmozgások mögött. A lista élén a „pilóta” áll.
