A Canvával komolyabb grafikai tudás nélkül is gyárthatunk offline vagy online tartalmakat, az pedig már csak rajtunk áll, mennyire alakítjuk ezeket a saját stílusunkhoz. A program egy remek eszköz, amiben vannak alapvető feladatok, ahol nem lehet megspórolni a szakértői segítséget, és vannak hibák, amelyeket megspórolhatunk – interjú Dormány Ritával, a Canva kezdőknek kurzusunk oktatójával.
Melyek azok a grafikai feladatok egy vállalkozás életében, amelyek mindenképpen szükségesek és fontosak?
Kezdjük azzal, hogy amikor elindítunk egy vállalkozást, vagy akár létrehozunk egy új terméket, tisztáznunk kell a célcsoportunkat: kinek fogunk kommunikálni, és hogyan tervezzük őket elérni. Ennek mentén érdemes elindulni a vizuális anyagokkal is. A célnak megfelelően kezdjük el összeállítani, hogy milyen grafikai elemekre van szükségünk. A kurzuson is ki szoktam emelni, hogy a legideálisabb helyzetben van lehetőségünk, kapacitásunk és büdzsénk teljes arculati kézikönyvet készíteni, de erre kevés esetben van mód. Azonban van három alap dolog, aminek mindenképp meg kell lennie:
a logó, a színek és a betűtípus.
Ezek azok az alapvető vizuális elemek, amik minket tükröznek. Ha ezt a három dolgot letisztázzuk az elején és következetesen használjuk, akkor a cégünket máris könnyebb azonosítani, felismerhetővé tenni.
Az, hogy ezeket milyen platformon fogjuk használni, már nagyban függ attól, hogy milyen területen működünk, milyen termékünk/szolgáltatásunk van. Itt, bár legtöbbször vállalkozásokról beszélünk, azért fontos elmondani, hogy a kurzus résztvevői sokszor nem csak erről a területről érkeznek: sokan vannak köztük közalkalmazottak, tanárok is. Esetükben a logó kérdése nem annyira releváns, viszont az nekik is fontos, hogy hogyan kommunikálnak, hogyan teszik egyedivé az anyagaikat.
A vállalkozások között is lesznek ugyanakkor eltérések. Ha például egy mérnöki irodánk van, vagy egy öntözéstechnikai cégünk, akkor kell majd egy weboldal, de emellett az is fontos, hogy az alkalmazottak pólóin és a céges autókon is megjelenjen a logónk. Ha egy fehérjegyártó cégünk van, akkor a termék csomagolása is fontos lesz, viszont ha például egyedi ékszereket gyártunk, és csak online kommunikálunk, akkor lehet, hogy weboldalunk nem is lesz, csak Insta és Facebook oldalunk. Alapvető azonban, hogy következetesen kommunikáljunk még akkor is, ha nem volt kapacitásunk egy komplett arculati kézikönyvet összeállítani.
A logó, a betűk és a színek tehát mindennek az alapjai. Érdemes ezen a ponton szakember segítségét kérni, vagy a legtöbben saját maguk tervezgetnek? Mi a tapasztalatod?
Én azt látom, hogy elég változó, hogy milyen képességekkel és tapasztalattal érkeznek. Látok a kurzus során is nagyon jó terveket, amik akár egy óriásplakátként is megállnák a helyüket. (A kurzusnak nem része a logóterv, de a résztvevők, ha van kedvük, például egy névjegykártya készítésnél tervezhetnek saját logót.) Általában azonban az a tapasztalatom, hogy a kurzus elvégzése után még sok gyakorlásra van szükség. De ez így rendben is van, hiszen nem is grafikusokat képzünk, hanem abban segítünk, hogy minél jobban tudják használni a Canvát. Mivel számos üzletágból érkeznek a résztvevők, nem elvárható, hogy mindenki hasonló tapasztalattal, grafikai háttérrel érkezzen. Ugyanakkor a logó minket tükröz majd, minket tesz egyedivé – ezt egy sablon önmagában nem tudja biztosítani. Én úgy gondolom, hogy a logótervezésnél érdemes szakember segítségét kérni. Ugyanúgy mint egy házépítésnél, még ha sok mindent magunk is meg tudunk csinálni, a kritikusabb munkákat szakemberre bízzuk, hiszen az alapoknak tökéletesnek kell lenniük, mert erre épül majd minden.
Pontosan milyen tartalmak készítésére alkalmas a Canva?
Ez egy remek eszköz, de nem véletlen, hogy eszközként utalok rá. Nagyon sokféle tartalmat lehet vele készíteni a magánhasználatú anyagoktól kezdve – képeslap, levélpapír, esküvői meghívó – a céges névjegykártyákon át az olyan online tartalmakig, mint a Facebook borítókép, posztok (Insta, TikTok, Pinterest), de az infografikákhoz vagy prezentációkhoz is nagyon jó sablonok vannak.
A Canva egyik legnagyobb előnye a többi programmal szemben – mint a Photoshop vagy Powerpoint –, hogy a használata nagyon egyszerű. Sok programot nehéz úgy használni, ha nem ismerjük eléggé az alapvető vizuális szabályokat és magukat a rendszereket is. A Canva ezzel ellentétben egy felhasználóbarát felület, sokkal intuitívabban tudjuk használni, és a sablonoknak köszönhetően nem kell profinak lennünk ahhoz, hogy jó anyagokat tudjuk készíteni.
Bármilyen anyagra van szükség, sablonból nem lesz hiány. Forrás: canva.com
Ha sablonokról beszélünk, nem áll fenn a veszély, hogy az így készített tartalmaink nem lesznek egyediek? Hiszen lehet, hogy velünk egyidőben 20 másik cég is ugyanazt a sablont használja.
Itt kicsit visszautalnék az első kérdésre: ha tényleg fektettünk abba időt, hogy kialakítsuk a saját arculatunkat (logó, színek, betűk), és ezt következetesen használjuk, akkor már tettünk annak érdekében, hogy beazonosíthatók legyünk. Csak rajtunk múlik, hogy mennyi energiát tudunk arra fordítani, hogy magunkra igazítsuk azt. Ha úgy látjuk, megéri a befektetést, akkor szabjuk át teljesen a sablont, de ha csak a logót cseréljük ki, és a színeket meg a betűket igazítjuk magunkhoz, máris tettünk valamit az egyediség érdekében.
Hozzátenném, hogy az még mindig sokkal jobb, ha valaki – aki sokat használja a Canvát – felismeri, hogy sablon alapján dolgoztunk, mintha grafikus segítsége híján inkább nem is foglalkoznánk a vizuális anyagainkkal. Inkább érződjön, hogy sablonnal készült, de minőségi, esztétikus anyag legyen a végeredmény.
Ha már itt tartunk, a legtöbben szeretünk mások hibáiból tanulni. Mi az, amit a legtöbben elkövetnek a grafikai feladatoknál?
# Kontraszt
Amivel a kurzus során is a leggyakrabban találkozom az az, hogy nem figyelnek a kontrasztra. Például egy fekete háttéren egy sötétszürke szövegszínt használnak, vagy legutóbb például szürke alapon egy olyan szürkés-kék színt választott az illető, amivel gyakorlatilag nem látszottak a betűk. A kontraszt és az olvashatóság nagyon fontos még a nagyméretű anyagoknál is, de kisebb méretben pláne elengedhetetlen, hogy olvashatók legyenek a feliratok.
# Betűméret
A betűméret szintén fontos kérdés. Gyakori hiba, hogy a tervezésnél nem veszik figyelembe az adott anyag végleges méretét. Tervezéskor felnagyítva nézik az anyagot, hiszen így könnyű dolgozni vele. Sokan azonban a végén elfelejtik ellenőrizni, hogy a tényleges méretben is olvasható-e minden. Névjegyeknél szokott előfordulni, hogy az elérhetőségeket olyan apró betűkkel írják, hogy olvashatatlan lesz. A házi feladatoknál 80%-ban jelentkezik ez a hiba. Az én feladatom, hogy erre felhívjam a figyelmet, és ebből tudjanak tanulni.
# Margók
Gyakori, hogy nem figyelünk eléggé a margók használatára. Valamiért ez nincs benne az emberek fejében, hogy nem készítünk faltól-falig szövegeket, mert nem esztétikus és nehezen olvasható. Használjunk margót, és tervezzünk szép szellős szövegeket (térközökkel, sorközökkel), így amellett, hogy máris letisztultabb lesz az anyagunk, könnyebben tudjuk irányítani az olvasók figyelmét. Segítjük az olvasást, és kellemesebb lesz ránézni az anyagra. Ha túl zsúfolt, zavaros egy terv, az nem tűnik profi munkának, és őszintén, mi sem szívesen dolgoznánk valakivel, akinek már a kommunikációja is zavaros.
# Következetlenség
Olyannal is gyakran találkozom, hogy valaki szép és ízléses anyagokat készít, de minden egyes tartalomhoz teljesen más sablonokat és színeket használ. Ez leginkább akkor probléma, ha valamilyen terméket vagy szolgáltatást akarunk reklámozni, mert nem lesz benne következetesség. Hiába lesz rajta a logónk minden tartalmon, ha mindig teljesen más sablonokat/formákat/betűket használunk, akkor nem lesz meg az egység. Eleve az sem mindegy, hogy pénzügyi területen dolgozunk, pelenkákat forgalmazunk, vagy – a kontraszt kedvéért – egy cirkuszt igazgatunk. Mindhárom esetben másképp fogunk kommunikálni, és mindegyikre remek példák vannak a Canvában, de ezeket nem biztos, hogy érdemes is keverni.
# Túl sok szín vagy betű
A túl sok szín alkalmazása is gyakori hiba. Sok esetben akarjuk azzal kiemelni a mondandónkat, hogy többféle színt használunk, de ez néha olyan színkavalkádot eredményez, amitől az egész komolytalanná válik. Ugyanez igaz a betűtípusokra is. A legtöbben megdöbbennek, amikor azt mondom, hogy 2 maximum 3 betűtípus bőven elég egy anyagon belül. Mindig akadnak, akik kivételeket is találnak, de a legtöbb anyag esetében már 2 betűtípussal roppant jól lehet dolgozni. Hiszen ezeknek is vannak különféle verziói, így a félkövér vagy dőlt változatokkal is sokat tudunk játszani. Emellett az is egy eszköz, ha valamit csak kapitálissal írunk ki. Bőven elég, ha ezeket variáljuk különböző méretekben és elhelyezéssel, semmi szükség 5 különböző betűtípusra. A célunk az, hogy ütős vizuális anyagokat készítsünk, és ezek az apró elemek mind ezt fogják segíteni.