Először ő is a Photoshopot erőltette a munkahelyén, mára azonban először a Canvához nyúl, akár céges Facebook-posztot, akár családi képeslapot kell készíteni — mondja interjúnkban Árvai Barbara Canva-szakember, szabadúszó marketinges és grafikus.
A profi grafikusok egy része hajlamos elbagatellizálni a Canvát, erről mit gondolsz?
Részben megértem, részben nem. Kicsit veszélyben érzik magukat a grafikusok, mert korábban bármilyen kis dologhoz már grafikust kellett az embernek keresnie, programismeret híján. Anno én is pont azért kezdtem el grafikusnak tanulni és ezzel foglalkozni, mert olyan dolgokkal is a grafikusokat kellett zaklatni, hogy mondjuk egy logót vegyenek két milliméterrel kisebbre.
Viszont mostanra már a Canvával az emberek olyan dolgokat is el tudnak készíteni egyszerűen, amit a grafikusok egyébként hosszú évekig tanulnak. Ad ugyanis egy olyan eszközt, amihez nem kell különösebb szaktudás és nem kell évekig gyakorolni.
Ha a Canvát ilyen egyszerű használni, akkor mi szükség van hozzá képzésre?
Aki sokszor használt már grafikai programokat vagy olyan oldalakat, ahol képeket tud szerkeszteni, az, ha napi szinten foglalkozik a Canvával, egy idő után kiismeri. Viszont, aki abszolút a nulláról kezdi, még soha sem szerkesztett képet, nem dolgozott ilyen eszközökkel, annak nem árt, ha részt vesz egy alapozó képzésen.
Ott ugyanis megtanítják neki, mit hol talál a programban, milyen lehetőségek vannak benne, és nem kell hónapokat abba belefektetnie, hogy mindent egyesével magának találjon meg, hanem valaki, aki már ezt kitapasztalta, az megmutatja neki. Emellett napról napra újítanak a rendszeren, behoznak új eszközöket, ezeket is sokkal könnyebb lesz másoknak is használni, ha valaki már kipróbálta és elmondja a tapasztalatait.
Ezek szerint az első Canva-kurzusodhoz képest sokat kellett változtatnod az anyagon a márciusban induló másodikra?
Az előző, novemberben véget ért képzés után abban maradtunk, hogy március elején fogom frissíteni az anyagokat mert addig is sokat változhat a szoftver. A szeptemberi anyagot még a nyáron készítettem, és mire eljutottunk már az órákig, már láttam, hogy egy csomó minden addigra megváltozott. Például változtak az előfizetési csomagok. Megszüntették azt, hogy a magánszemélyként használt ingyenes fiókodba meghívhass másokat, helyette már elő kell fizetni a csapatoknak kitalált csomagra. Olyasmi ez, mint a Netflixnél a jelszómegosztás tiltása.
A kurzuson melyik a fontosabb, a technikai használat vagy az esztétika? Csak mert nem túl esztétikus grafikai megjelenésekkel a pixeles képektől a sima giccsen át a hosszú ékezetet nem támogató betűkig az ember sok helyen találkozik. Feladatod-e, hogy szépérzéket is adj az embereknek?
Annyit tehetek, hogy alapvető grafikai szabályokat elmondok, amelyekre fontos odafigyelni. Ezek sokszor el is hangoznak a kurzus alatt, szóval általában át is megy, hogy például a margóra oda kell figyelni vagy egyszerre csak kétféle betűtípust használjunk.
Emellett azzal is igyekszem az esztétikai szempontokat is átadni, hogy hozok rossz példákat is, például olyan plakátokat, amiket említettél. Itt a résztvevőket megkérdezem, szerintük mi vele a gond, illetve volt olyan házi feladat, ahol felraktam egy plakátot, ami szerintem nem esztétikus és újra kellett alkotni azok alapján, amiket tanultunk. Ezekből ugyanis rengeteget lehet tanulni. Ha tudja az ember azt a tíz dolgot, amire figyelnie kell, akkor, ha nem is nagyon rendelkezik esztétikai érzékkel, már tud ezek mentén dolgozni.
Ez is fontos része a kurzusnak. Úgy gondolom, az esztétikai érzék egy grafikus készségeinek úgy a 70 százalékát teszik ki, míg 30 százaléka a technikai tudás, amit viszonylag egyszerűen meg lehet tanulni. Bizonyos szinten az esztétikai érzéket is lehet, de az mégis csak egy érzék.
Néhány ronda plakát el is tud csúfítani egy utcát. Milyen mértékben van a grafikusoknak felelőssége mondjuk egy utcaképért?
Ez egy szubjektív terület, aki kiad egy munkát a kezéből, az azt valószínűleg szépnek gondolja, így vállalja is érte a felelősséget, hogy azzal nem fog semmit elcsúfítani. De mellette azért valaki azt az anyagot megrendeli, a grafikust kiválasztja, majd jóváhagyják, kinyomtatják.
Vagyis mire az utcán látunk egy csúnya plakátot, addigra már több embernek sem volt jó az esztétikai érzéke.
Persze előfordul, hogy nem akarnak csúszni azzal, hogy újra elkészíttetik vagy pedig ezen szeretnének spórolni. De tényleg elképzelhető, hogy egyszerűen pont olyan emberek együttese jött össze, akik azt gondolják szépnek. Illetve akár az is előfordulhat, hogy direkt csúnya plakátot raknak ki, hiszen egy rossz plakát is lehet figyelemfelkeltő.
Mi volt az első dolog, amire a Canvát használtad?
Amikor a DreamJobs toborzócéghez kerültem marketingesként, ott találkoztam először a szoftverrel. Azelőtt mindent Adobe Illustratorban, Photoshopban és InDesignban készítettem el. Először én erőltettem ott is, hogy majd mindent megcsinálok ezekben a programokban, de azt mondták, a Canvában fent vannak az arculati elemek és a korábbi posztok grafikái és dolgozzak azokkal, hogy egységes legyen. Szóval bejegyzések és hírlevelek grafikáját készítettem benne először és előbb-utóbb rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb ott megcsinálni.
Azóta párhuzamosan használod ezeket a szoftvereket?
Most már nagyon keveset használom a többi grafikai programot. Főleg olyan esetben szoktam, amikor valami nyomdai anyagot készítek, mert ebben a Canva még nem annyira jó, bár folyamatosan fejlesztenek ezen is. A nyomdai anyagok leadásához kifutó, vágójel kell, nyomdai jelek és ehhez hasonlók. Ezeket a Canva elvileg meg tudja oldani, de a végeredmény nem annyira kompatibilis a nyomdákkal.
Volt olyan, ahol a levél alján pirossal szerepelt, hogy „Canvában készített anyagokat nem áll módunkban elfogadni”. Tehát a nyomdák valahol még egy kicsit tiltakoznak a Canva ellen. De már be lehet állítani azt, hogy valamit nyomdai anyagként kezeljen, ilyenkor pedig tesz rá kifutót is. Viszont vektoros anyagokat még nem tud létrehozni, az Illustratornak pedig pont ez az előnye.
Hosszabb anyagokat sem igazán lehet Canvában tördelni.
Ha pár oldalas anyagról van szó, akkor meg lehet oldani, de minden szövegrészt és hasábot külön kell beszúrni szövegdobozként. Szóval nem erre való. De aki napi szinten kreatív anyagokat készít, ahhoz egyszerűen és gyorsan használható.
Akkor ez a határ, ameddig használható a rendszer?
A leginkább összetett dolgok, amelyeket Canvában terveztem, azok e-könyvek voltak, 10-15 oldalas PDF formájában, azt még tudta kezelni. Vannak ehhez is sablonok, szépen el lehet készíteni és a letöltött PDF-et utána fel tudjuk tölteni ahová kell. Tehát a határ szerintem ezeknél a nyomdai anyagoknál húzódik. Emellett persze a Photoshopban is vannak például olyan funkciók, amelyeket nem tud a Canva.
Más nyomdai anyagokra, a névjegykártyáktól a plakátokig viszont kifejezetten vannak is sablonok. A környezetedben ezeket szokták használni?
Persze. A nyomtatás nagyban függ attól, hogy milyen nyomdai eljárással készül. Egy 10 ezer példányban legyártandó szórólapot én már vagy nem Canvában készítenék el, vagy igen, de utána áttenném Illustratorba, hogy ott végezzem el rajta a nyomdai dolgokat, mielőtt elküldöm a nyomdának. De egy névjegykártyát, ha beviszünk egy nyomdába PDF-formátumban, azt gond nélkül ki tudják nyomtatni.
Privát dolgokra is használod a Canvát?
Igen, mostanában ajándékok mellé mindig beteszek valamilyen Canvában készült grafikai anyagot is.
Például a húgomnak készítettem már babamegőrző utalványt, karácsonyi ajándékba naptárat, illetve személyes képeslapot.
Eleinte csak a dreamjobsos vállalati dolgokhoz használtam a rendszert, céges fiókkal, de ma már mindenhez, amihez lehet. Először mindig a Canvához nyúlok, és ha esetleg valamit nagyon nem tudok ott elkészíteni, akkor megyek csak át másik programba.
Nagyobb vállalatok is használhatják a rendszert?
Szerintem simán. Nem is kötném cégmérethez, inkább ahhoz, milyen grafikai anyagokat készítenek. Nyilván nem jó azoknak, akik könyveket adnak ki, de akiknek például a közösségi médiás jelenléthez kell egy program, ahhoz tökéletes. Szerintem ez is egyébként a leggyakoribb felhasználási célja. Hiszen rengeteg embert posztol napi szinten és ennek csak egy töredéke grafikus vagy van pénze grafikust megbízni.
Jó, hogy ezt említetted, a grafikusokon kívül kik használják még jellemzően?
Szerintem főként marketingesek és HR-esek. Utóbbiak belső kommunikációs anyagokhoz — például karácsonyi meghívót készítenek benne a kollégáknak, az irodai faliújságra kitesznek valamit, esetleg álláshirdetésekről szóló posztokhoz és így tovább. Mellettük szerintem gyakran használják még a rendszert kisvállalkozók is. Illetve olyan egyéni vállalkozók, akik saját magukat szeretnék hirdetni, de nem akarnak grafikust és marketingest megfizetni, hanem saját maguknak elkészítik a kreatívokat.
A Canva sablonjai azért egészen más minőséget képviselnek, mint a sokszor látott Office-sablonok. De így is felmerül a kérdés, hogy ezek mennyire gyakran frissülnek, mennyire gyakran változnak, nem lesznek ezek is túlhasználva?
Én egyébként látok már sok olyan grafikát, amin látszik, hogy melyik sablonnal készült, de nekem ezek valószínűleg azért tűnnek fel, mert a Canvában is gyakran látom a sablonokat.
Ugyanakkor, ha valaki egy kicsit több energiát fektet a tervezésbe és miután kiválaszt egy sablont, annak módosítja a színeit, lecseréli a betűtípusokat és másik képet rak bele, akkor már nem lesz feltűnő.
A nagyon látványosan ugyanolyanok inkább a megúszós esetek, amikor két perc alatt végezni is akartak az egésszel. Vagyis kiválasztották az első sablont, beírták a szövegüket és ennyi. Fontos hozzátenni, hogy a gyakrabban látható sablonok valószínűleg az ingyenes verzióban elérhető változatok, ha elő is fizetünk, már lényegesen több sablonból lehet választani.
Kapcsolódó kurzusok:
A saját cégem arculati elemeit mennyire tudom jól beleilleszteni ezekbe a sablonokba, akár a fizetős verzióban?
Erre a fizetős csomagokban lehetőség van az Arculat részen, ahová fel lehet tölteni logókat, betűtípusokat, a márka színeit, képeket, ikonokat, illusztrációkat, és ezeket a szerkesztés közben egy kattintással el lehet érni. Ráadásul még több márkának az arculatát is fel lehet tenni. Ha valaki valaki mondjuk marketingesként több cégnek is dolgozik, akkor fel tud tölteni akár öt arculati csomagot is.
A minap láttam egy posztot, ahol egy grafikus — aki az említett megélhetését is félti értelemszerűen — nem ajánlja, hogy a Canvában tervezzünk logót is, mert az ehhez kínált sablonokat is sokan használhatják és le sem tudjuk védetni.
Ezt a posztot szerintem én is láttam a napokban. Olyan szempontból igaza van, hogy ezek egy kaptafára készülő sablonok. Ha beírom azt, hogy kozmetikus vagyok, akkor ugyanazt a harminc sablont dobja fel mindenkinek logóra. Ha nem változtatunk rajta semmit és úgy, ahogy van, használjuk, csak a nevünket írjuk át, akkor tényleg szembejöhet velünk bárhol. Viszont szerintem úgy ezeket is lehet használni, hogy kicseréljük benne mondjuk az ikont, vagy a betűtípust is megváltoztatjuk. Tehát csupán inspirációnak használjuk magát a sablont, hogy hova rakjuk a szöveget, és hova az ikont.
Ebben segítenek szerintem a logósablonok is. És ha már változtunk rajta, akkor valamennyire egyedi is lesz. Azért bizonyos szektorokban így is, úgy is hasonlóak lesznek a logók. Ahhoz, hogy ráismerjen a többség, hogy ez egy kozmetika, egy bizonyos stílusban kell elkészíteni a logód. Magyarul egy grafikus sem nagyon tud nagyon igazán formabontó megoldásokat választani. Ha valaki szeretne áldozni egy teljesen egyedi logóra, nyilván meg is fogja tenni, de aki nem akar vagy nem tud, az itt is meg tudja csinálni, akár ingyen is.
„Bye-bye ppt!” — szerepel a kurzus ajánlójában. Tényleg ki lehet váltani a PowerPointot a Canvával? Vetíteni is tud?
Ugyanúgy elkészíthető benne egy prezentáció, hiszen az lényegében egymás után levetített grafikákat jelent. Vannak is prezentációs sablonok és PPT-formátumban is le lehet tölteni, de magában a Canvában is el lehet indítani a vetítést, illetve ugyanúgy be lehet írni alá jegyzeteket is. Szóval ki is váltható vele a PowerPoint, és ez egy sokkal jobban kezelhető rendszer, de közben mindent tud, amire szükség van, például diagramokat is lehet benne készíteni.
