„Ne vedd sértésnek, de...”: 10 ártatlan mondat, amit nem szabadna a kollégáidnak mondanod | Laba üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

„Ne vedd sértésnek, de...”: 10 ártatlan mondat, amit nem szabadna a kollégáidnak mondanod

Vedd észre, ha manipulálod a kollégáidat, és minél előbb hagyj fel ezzel a szokással!

untitled-1-62c807c8cb877437570743-min-64c9134013657295725338.jpg

Valószínűleg mindannyian éreztük már azt, hogy valaki manipulálni próbált minket a munkahelyünkön. De belegondoltál már abba, hogy van, amikor pont te lehetsz a manipulátor, és a másik fél az áldozat? Összegyűjtöttünk 10 olyan kifejezést, amit többnyire fekete öves manipulátorok használnak, ezért jobb, ha inkább elfelejted őket! Mutatunk továbbá helyettük néhány olyan alternatívát, amik segítségével konstruktívabb párbeszédet folytathatsz a kollégáiddal, beosztottaiddal.

#1. „Mindannyian úgy gondoljuk, hogy...”

Sarah Johnston karrier-tanácsadó és a Job Search Journey álláskeresési szolgáltatás alapítója szerint a manipuláció az egyik legnagyobb hiba, amit egy vezető elkövethet. 

Az olyan mondatok, mint a „Mindenki úgy gondolja” vagy „Nem én vagyok az egyetlen, aki úgy gondolja” extra súlyt adhatnak a szavainknak, és a munkatársak támogatásának illúzióját kelthetik. De fennáll a veszélye annak, hogy egy ilyen üzenet konfrontációhoz vezethet a munkavállaló és a csapat többi tagja között. Továbbá úgy is felfogható egy ilyen megállapítás, mint egy kísérlet arra, hogy valaki egy homályos, általános vélemény mögé rejtse a saját véleményét.

Johnston megjegyzi: az a személy, akinek az álláspontja nem egyezik azzal a bizonyos „többséggel”, gyakran érezheti saját magát passzív-agresszívnek vagy tehetetlennek, ami szintén ronthatja a csapatban uralkodó légkört.

Ezt mondd helyette! Mindig beszélj a saját nevedben, és így tedd hozzá a mondandódhoz mások konkrét véleményét és gondolatait. Csak abban az esetben szólalj fel mindenki nevében, ha a munkatársaid valóban egységesek a véleményükben, és megkértek arra, hogy képviseld őket.

#2. „Van egy perced?”

Egy ilyen mondat udvarias kérésnek tűnhet, amivel magadra irányíthatod a kollégád figyelmét. De csak első pillantásra. Ha valakit elvonszolsz a munkájától, és előre nem részletezed, hogy miért, akkor az az illető valószínűleg bosszús lesz. Egy ilyen mondattal arra kényszeríted a kollégádat, hogy udvariasságból tegye félre a dolgait, és azonnal mondjon neked igent – jegyzi meg Gorik Ng, a Harvard Egyetem karrier-tanácsadója és a The Unspoken Rules: Secrets to Starting Your Career Off Right (A kimondatlan törvények: így indítsd jól a karriered) című könyv szerzője.

Az ilyen kérdésre adott igenlő válasszal az illető többnyire beleegyezik abba, hogy segít – de a beszélgetés aztán szinte soha nem fér bele az ígért egy percbe. Tehát igazából téged az nem érdekel, hogy a kollégának van-e erre a beszélgetésre ideje – csak az, hogy most azonnal tud-e segíteni. 

Ezt mondd helyette! Goric azt tanácsolja, hogy az ilyen manipulatív kifejezést cseréld le konkrét segítségkérésre, hogy az illető felmérhesse erőforrásait, és objektív választ adhasson. 

Például: „Próbálom megérteni, hogy mit jelent ez a szöveg. Van időd, hogy ezt elmagyarázd nekem? Ha nem most, esetleg később? Ha te nem tudsz segíteni, meg tudod mondani, kihez érdemes fordulnom?”

#3. „Én nem mondom azt, hogy ezt kell tenned, de...”

Laura Gallagher pszichológus ezt a fajta technikát klasszikus értékesítői trükknek nevezi: rávenni az illetőt valamilyen cselekedetre úgy, hogy azt mondod, te igazából nem kéred ezt tőle. Gallagher szerint, valójában az agy ezekben az esetekben nem dolgozza fel a mondat negatív részét, és végül csak azt a részt halljuk, hogy „ezt meg kell tenned”.

Gallagher ezt a taktikát manipulatívnak nevezi, mert nyomást gyakorol a másikra – még akkor is, ha nem követi a tanácsodat. A másik személy függő helyzetbe kerül, ki lett vonva a független döntéshozatalból – miközben a manipulátornak nem kell felelősséget vállalnia a szavaiért. Hasonló elven működik az „Azt csinálsz, amit akarsz, de...” mondat is.

Ezt mondd helyette! Ha nem vagy hajlandó felelősséget vállalni a saját tanácsaidért, egyszerűen oszd meg a véleményedet az illetővel anélkül, hogy hozzátennéd, szerinted mit kellene csinálnia.

#4. „Ne töltsd el vele az egész éjszakát!”

Első pillantásra úgy tűnik, hogy ez nem más, mint gondoskodás egy kollégáról. Gyakran előfordul azonban, hogy a munkavállalótól ilyen helyzetekben is elvárják, hogy eredményeket produkáljon. Különösen gúnyosan hangzik, ha a feladat a nap végén érkezik, nagyon szoros határidővel: „Holnap reggel 8-ra szükségem lesz rá.”

Az ilyen megközelítés a menedzser szakmaiatlanságáról árulkodik. Ennek több oka is lehet:

  • nem tudja felmérni a feladat elvégzéséhez szükséges munka mennyiségét,
  • nem tudja megfelelően megfogalmazni a célokat,
  • nem jó a fontossági sorrend felállításában, és nem jó az időgazdálkodásban.

Ezt mondd helyette! Ne feltételezd, hogy tudod, mennyi ideig fog tartani a feladat, ehelyett állíts össze egy világos tervet, és ebben írd le, hogy mi a feladat, és miért kell elvégezni. Ha a munka tényleg nem várhat holnapig, egyeztesd az erőbefektetés mértékével kapcsolatos elvárásaidat a munkatársaiddal.

#5. „Nem értesz egyet?” vagy „Nem jobb ez így?”

Az ilyen mondatok arra kényszerítik az embert, hogy valamibe beleegyezzen. Amikor egy vezető ilyesmit mond, kellemetlen helyzetbe hozza a munkavállalót: a beszélgetőpartner vagy a saját véleménye ellenére kénytelen egyetérteni, vagy tiltakozását kell kifejeznie a vezető szavai ellen.

Ezt mondd helyette! Tegyél fel nyílt végű kérdéseket, mint például: „Te ezt hogy látod?” vagy „Szerinted hogyan működhetne ez jobban?”

#6.  „Nem így értettem.”

Ez a passzív-agresszív kifejezés leggyakrabban akkor jön elő, amikor kritizálni akarunk egy kollégát, miközben a barátságosság látszatát is meg akarjuk őrizni. Ryan Howes, a Kaliforniai Egyetem klinikai pszichológusa szerint azonban a tényleges üzenet a következő: „Nem úgy értettem, hogy nem teljesítesz jól – csak kimondtam.”

Ezt mondd helyette! Tisztázzuk, hogy szavainkat esetleg nem értették-e félre – de kerüljük el, hogy fölényesen viselkedjünk beszélgetőpartnerünkkel („Félreértettél”). 

Mindig kommunikálj egyértelműen, és emlékezz arra, hogy a szavaidnak súlya van, és kárt is okozhatnak. Lehet, hogy beszélgetőpartnered – az ő felfogásával és hátterével – egyszerűen nem úgy érti majd az általad közvetíteni kívánt üzenetet, ahogyan te elképzelted. 

#7. „Nyilvánvaló, hogy...” 

A látszólag semleges hangnem ellenére az ilyen mondatok ellenségességet sugároznak: „Miért nem tudtad? Rá kellett volna jönnöd.” 

Ezt mondd helyette! Ha valamilyen alapvető tudást kell ellenőrizni, vagy tisztázni kell egy kérdést, mondd azt, hogy „Lehet, hogy még nem tudsz arról, hogy...”

#8. „Ne vedd sértésnek, de...”

Laura Gallagher rámutat, hogy ez nem csupán egy lekezelő kifejezés, amely a tisztelet hiányát jelzi, hanem nagyon is valós passzív agresszió. Az emberek akkor viselkednek így, ha nem tudják eldönteni, hogy mit akarnak valójában, ha félnek őszintén beszélni, vagy ha nem bíznak a másikban.

Mary Abbajay, a Careerstone Group tanácsadó cég elnöke saját tapasztalatát hozza fel példaként, amikor ilyen hozzáállás miatt utasított vissza egy megbízást. A vállalat meghívta őt egy csapatépítő gyakorlatra. A csapat vezetője, akivel Marynek együtt kellett dolgoznia, azt mondta: „Remélem, nem veszed sértésnek, de én már többet felejtettem, mint amennyit te itt valaha megtaníthatsz.” Valójában az udvariasság köntösébe bújtatva az igazgató ezzel azt mondta neki, hogy: „Nem tisztellek téged, és nem tartalak elég kompetensnek.” 

Ezt mondd helyette! Légy egyenes és tárgyilagos: „Szeretnék őszinte visszajelzést adni neked erről és erről.”

#9. „Erre most nincs időm.”

A munkahelyi mentális jóllét a csapaton belüli egészséges kapcsolatokról szól, ahol a munkavállalók szabadon beszélhetnek, megoszthatják egymással a rossz híreket is, és segítséget is kérhetnek. Ha valakinek soha nincs ideje arra, hogy válaszoljon egy kolléga kérdéseire, az azt jelzi, hogy a csapat igényei nem élveznek elsőbbséget.

Mary Abbajay rámutat, hogy az a munkavállaló, akit elutasítasz, máskor nem szívesen fog visszajönni segítségért, még kritikus helyzetben sem. Ráadásul azzal, hogy nem akar majd felbosszantani vagy elvonni a figyelmed a munkától, az illető egyszerűen a szükséges információ nélkül marad – és te sem kapod meg a tőle elvárt eredményeket. Egyes vezetők ezt a taktikát arra használják, hogy felmentsék magukat az esetleges botlások utáni felelősségvállalástól. 

Ezt tedd helyette! Határozz meg egy időkeretet, és válassz ki egy időpontot a naptáradban, amikor foglalkozhatsz a kolléga problémájával – vagy irányítsd át valaki olyanhoz, aki meg tudja oldani a problémát helyetted.

#10. „X azt akarja mondani, hogy...”

Amikor a kollégák megpróbálják átfogalmazni, amit az imént mondtál, az leértékeli a szavaidat, és gyengíti a státuszodat.

Ezt mondd helyette! Abbajay azt tanácsolja, hogy ahelyett, hogy átfogalmaznád valakinek a rosszul előadott gondolatát, kérd meg magát a felszólalót, hogy magyarázza el világosabban, mire gondolt.

Szeretne egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!