Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale Laba Summer Sale
smile
2 kurzus, most 1 áráért!*
LABA Tartalomgyár

10+1 üzleti kudarc

És a leckék, amiket tanulhatunk belőlük

830-x-350-100-1-6149e81922698221243649.jpg

Rossz időzítés, a célközönség igényeinek figyelmen kívül hagyása, gyenge pénzügyi tervezés, rossz mérnöki munka – számos ponton elbukhat egy üzleti elképzelés vagy az ez alapján elkészült termék. Összeszedtünk tíz ilyen esetet, hogy tanulhassunk a nagyok hibáiból.

#1. Qwikster

A Netflix kis híján belebukott 2011-ben a Qwikster névre keresztelt DVD üzletágának kiszervezésébe: néhány hónapon belül 600 ezer előfizetőt vesztettek az USA-ban, a cég részvényeinek ára pedig a felére zuhant. Az 1997-ben alapított cég ugyanis csak 2007 óta utazik streaming szolgáltatásban, azelőtt postán küldték ügyfeleiknek a filmeket. Hamar világossá vált, hogy a streaming szolgáltatás sokkal fényesebb jövő elé néz, így 2011-ben a cég vezetése úgy döntött, kettéválasztják a Netflixet. Ezzel azonban mélyen belenyúltak előfizetőik zsebébe: korábban 10 dolláros havidíjért mindkét szolgáltatást használhatták, az átszervezés után azonban a két cégnél két külön előfizetést kellett volna fenntartaniuk, összesen 24 dollárért. Látva az ügyfelek és a befektetők felháborodását, Reed Hastings, a cég egyik alapítója visszavonulót fújt: egy hónappal a szétválás bejelentése után és még a Qwikster elindítása előtt beszántották a céget, és ezzel együtt a DVD kölcsönzési üzletágat.

#2. Cyberpunk 2077

Irreális elvárások és hatalmas hírverés előzte meg a Cyberpunk 2077 című számítógépes játékot: még meg sem jelent, de az E3 nevű nemzetközi játékexpon már több mint száz díjat kapott 2018-ban. A gamerek imádták a cég korábbi termékét, a Witcher 3-at, ezzel a lengyel CDProject cég nevet szerzett magának a videójátékfejlesztő stúdiók között. A rajongók elvárásait pedig folyamatosan fűtötték: Keanu Reeves főszerepet kapott a játékban és a promócióban is, és Elon Musk is tweetelt róluk, ami hatalmas reklámértékkel bír. A játék 2020 áprilisára tervezett megjelenését végül több lépésben decemberre halasztották, de vesztükre nem tudtak megfelelni a játékosok feltornázott elvárásainak. A világ legjobb, legigényesebb és legkomplexebb játékát ígérték nekik, ehelyett egy olyat kaptak, ami sokak szerint Xboxon és PS4-en egyenesen játszhatatlan, annyi bug maradt benne. A cég tőzsdei árfolyama kevesebb, mint felére esett vissza, az idei első negyedéves eredményük pedig 60 százalékkal maradt a várt szint alatt. A menedzsment és a fejlesztők egymásra mutogatnak: előbbi nem merte vállalni, hogy negyedszerre is elhalasztja a bemutatót, a fejlesztőknek pedig az idén kiadott javításokkal sem sikerült a hibák többségét javítaniuk.

#3. McDonald’s Arch Deluxe

Közel 200 millió dolláros promóciós költségvetést tett új hamburgere, az Arch Deluxe mögé a McDonald’s 1996-ban, mégis óriási melléfogás lett. A cég ezzel a „felnőttes ízű” burgerrel akarta megszólítani a szofisztikáltabb, minőségre igényesebb fogyasztókat. A cél kitűzésekor azonban elfelejtették, hogy a felnőttek, akik igényes gasztroélményre vágynak, nem fognak ezért a McDonald’s-ba menni. Eleve nem az ízélmény, hanem a kényelem miatt választják sokan a McDonald’s-ot. Érdemes megjegyezni, hogy a piackutatások során magát a kézműves burgerekre való igényt alaposan és helyesen mérte fel a cég: valóban van igény „felnőtt hamburgerekre”, csak épp nem a McDonald’s-ból.

#4. Samsung Galaxy Note 7

Csaknem kétmilliárd dolláros bukás volt a Samsungnak a robbanó telefon néven elhíresült Note 7, bár a koreai gyártó más üzletágainak kijelző és memóriachipek eladásával ellensúlyozta 2016-os eredményeit, így is fájó pont volt a már leszállított 2,5 millió telefon cseréje. Az augusztusi készülékbemutató után már két héttel megjelentek a hírek, hogy a készülék akkumulátora túlhevül, ez pedig a telefon kigyulladásához vezet. Az androidos telefonok piacán vezető Samsung új terméke versenyben lehetett volna az Apple iPhone 7-tel, így azonban óriási arcvesztés lett belőle. A telefonok forgalmazását leállították, a készülékeket még kikapcsolt állapotban sem engedték fel a repülőgépekre, a gyártó kénytelen volt visszahívni és cserélni a már eladott telefonokat, ám a cserekészülékek is hajlamosak voltak kigyulladni; végül októberben jelentették be, hogy teljesen leállnak a gyártással. A Samsung 2017 elején hozta nyilvánosságra a vizsgálatának eredményét, miszerint tervezési és gyártási hiba okozta a széria vesztét.

#5. Google Glass

Szintén nem találkozott a fogyasztói igényekkel a Google okosszemüvege: a fogyasztók nagy része még nem volt felkészülve egy ilyen eszköz használatára, és nincs is rá igénye, ráadásul kényelmetlennek és drágának tartották. Mások szerint inkább az volt a gond, hogy a még félkész termék túl nagy hírverést kapott. A 2013-ban megjelent Google Glass egy számítógéppel, kamerával és kis kijelzővel felszerelt szemüveg volt, mely azonban komoly jogi aggályokat is felvetett: több vendéglátóhelyről is kitiltották, a szemüveg ugyanis lehetővé teszi, hogy viselője észrevétlenül videófelvételt készítsen. Bár ez már nem kapott akkora médianyilvánosságot, de 2015-ben a Google kiadta a Glass céges verzióját, melyet már speciális ipari felhasználásra terveztek. Ezzel valós időben jeleníthetőek meg információk a csomagolási, összeszerelési vagy épp karbantartási munkák közben.

#6. Microsoft Zune

A rossz időzítés, a gyenge marketing és az innováció hiánya okozta, hogy a Microsoft MP3 lejátszójának, a Zune-nak mindössze egy rövid, de dicstelen pályafutás jutott. A Microsoft ezen a területen csak loholt az Apple után, de megközelíteni nem tudta: a Zune 2006-ban, öt évvel az iPod után jelent meg, míg a Zune HD két évvel késett a vetélytárs iPod Touch mögött. Ez idő alatt pedig az iPod a hordozható médialejátszás szinonimájává vált, hozzá képest semmi újdonságot nem tudott mutatni a Zune. A marketingkampány még jó lehetőség lett volna, hogy megkülönböztessék terméküket a konkurenciától és ezt széles körben megismertessék a zenehallgatókkal, ám ezt is elszalasztották, 2011-ben álltak le végleg a gyártásával.

#7. Google+

Hasonló hibának esett áldozatul a Google+, a techóriás közösségi szolgáltatása, mely hat évvel a Facebook 2005-ös elindulása után látott napvilágot. Igazán azonban nem tudta megkülönböztetni magát a versenytárstól, ráadásul a felhasználók a Facebook kézenfekvő megoldásaival összehasonlítva körülményesnek érezték a Google megoldásait, „pluszegyezéseit”. Valójában sosem kezdték el tömegek használni a Google+-t, egyszerűen későn érkezett erre a piacra. Végül azonban nem az érdektelenség, hanem egy adatszivárgás vetett véget a dicstelen pályafutásának 2019-ben, amikor mintegy félmillió felhasználó adataihoz férhettek hozzá illetéktelenek.

#8. Cheetos-ízű ajakápoló

Ismeretlen vizekre evezni egy cég életében is kockázatos lépés, nem véletlen, hogy ilyen szituációkból születik a legtöbb bukás. A brand elhibázott túlterjeszkedésének áldozata volt a Cheetos-ízű ajakír: alkotói bizonyára úgy gondolták, hogy külön mindkettőt szeretik a vásárlók, miért ne vegyíthetnék őket. A Cheetos kemény leckét kapott abból, hogy mennyire nem könnyű az egyik legjövedelmezőbb iparág, a szépségipar tortájából egy szeletet kihasítani. Több cég is előállt akkoriban a saját márkás ajakápolóival (gyümölcsös vagy épp kólás ízben), feltehetően erre a vonatra szeretett volna felszállni a Cheetos is. Arra számítottak, hogy akik szeretik a chipsüket, és megnyalják utána az ujjukat, majd megveszik a sajtízű ajakápolót is. A termék 2005-ös bevezetése után hamar kénytelenek voltak belátni, hogy ez nem így van, és leálltak a gyártásával.

#9. Ford Edsel

Az Edsel név a kereskedelmi kudarc szinonimájává vált, így a mi összeállításunkból sem maradhatott ki. Az 1957-ben bemutatott autómodell fejlesztésére 400 millió dollárt költött a Ford, ám a Henry Ford fiatalon elhunyt fiáról elnevezett, amerikai füllel furcsán csengő Edsel egyáltalán nem találkozott a kisebb, gazdaságosabb autót kereső amerikaiak ízlésével: az országon végigsöprő gazdasági válság az autóvásárlókat is takarékosságra ösztönözte. Hiábavaló volt a nagyszabású és agresszív marketingkampány is, pedig még Frank Sinatra, Bing Cosby és Louis Armstrong is fellépett az Edselt bemutató showműsorban. Talán még rontott is a helyzeten a várakozások fokozása, hiszen a vásárlóknak egy forradalmian új luxusautót ígértek, míg szerintük az Edsellel csak egy az átlagnál díszesebb Fordot kaptak. Ráadásul a minőségre is sok panasz érkezett: az Edselt ugyanazokon a gyártósorokon rakták össze, ahol a többi Fordot és Mercuryt, sokszor maguk a szerelők sem tudták, milyen autón dolgoznak épp, és egységes minőségellenőrzést sem végeztek. A gyártó évi 250 ezer darab eladásával számolt, ehhez képest két év alatt 100 ezer autó talált gazdára, mielőtt végleg leálltak a gyártásával.

#10. DeLorean

A Vissza a jövőbe trilógia legendává tette a DeLoreant, ám maga az autó gyártása és értékesítése csúfos kudarcba fulladt. A jövő sportautójának álmodta meg John Z. DeLorean, aki a 70-es éveket nagyrészt az autó promótálásával töltötte, hogy összeszedje a gyár megépítéséhez a befektetőket. Az első autók 1981-ben gördültek le a gyárak szalagjairól az észak-írországi Belfast egyik külvárosában, Dunmurryben. Évente 12 ezer darab autó eladását tervezték, elsősorban az amerikai piacra, ám a gyártást már 1982-ben le kellett állítani, mindössze 9000 darab készült el. Az elsődleges célközönségnek számító amerikai autópiac a ’30-as évek óta a legnagyobb válságon ment keresztül, így akadoztak az eladások. Továbbá az autó egyik különlegessége – a jellegzetes sirályszárny ajtókon túl –, hogy karosszériáját minőségi rozsdamentes acélötvözetből készült lemezek borítják, ami kifejezetten költségessé tette a gyártást, DeLoreannak pedig elfogytak a forrásai, és néhány órával a gyár bezárása után még drogkereskedelemért is letartóztatták.

+1 Chevy Nova

A szinte minden üzleti előadáson elhangzó városi legenda szerint a Chevy Nova nevű autója csúfos bukást szenvedett a latin-amerikai piacon, hiszen neve spanyolul annyit tesz: “nem megy”. Bár ez nem történt meg, fontos leckét tanít: alaposan meg kell fontolnunk, milyen néven viszünk egy terméket a nemzetközi piacra: A gyermekeknek szánt, köhögés elleni krém gyártója a Vicks például német nyelvterületen Wicknek nevezi magát, elkerülve, hogy a helyi kiejtési szabályok alkalmazásával a cég neve szexuális tartalmat kapjon.

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.