LABA Tartalomgyár

10+1 üzleti kudarc

És a leckék, amiket tanulhatunk belőlük

830-x-350-100-1-6149e81922698221243649.jpg

Rossz időzítés, a célközönség igényeinek figyelmen kívül hagyása, gyenge pénzügyi tervezés, rossz mérnöki munka – számos ponton elbukhat egy üzleti elképzelés vagy az ez alapján elkészült termék. Összeszedtünk tíz ilyen esetet, hogy tanulhassunk a nagyok hibáiból.

#1. Qwikster

A Netflix kis híján belebukott 2011-ben a Qwikster névre keresztelt DVD üzletágának kiszervezésébe: néhány hónapon belül 600 ezer előfizetőt vesztettek az USA-ban, a cég részvényeinek ára pedig a felére zuhant. Az 1997-ben alapított cég ugyanis csak 2007 óta utazik streaming szolgáltatásban, azelőtt postán küldték ügyfeleiknek a filmeket. Hamar világossá vált, hogy a streaming szolgáltatás sokkal fényesebb jövő elé néz, így 2011-ben a cég vezetése úgy döntött, kettéválasztják a Netflixet. Ezzel azonban mélyen belenyúltak előfizetőik zsebébe: korábban 10 dolláros havidíjért mindkét szolgáltatást használhatták, az átszervezés után azonban a két cégnél két külön előfizetést kellett volna fenntartaniuk, összesen 24 dollárért. Látva az ügyfelek és a befektetők felháborodását, Reed Hastings, a cég egyik alapítója visszavonulót fújt: egy hónappal a szétválás bejelentése után és még a Qwikster elindítása előtt beszántották a céget, és ezzel együtt a DVD kölcsönzési üzletágat.

#2. Cyberpunk 2077

Irreális elvárások és hatalmas hírverés előzte meg a Cyberpunk 2077 című számítógépes játékot: még meg sem jelent, de az E3 nevű nemzetközi játékexpon már több mint száz díjat kapott 2018-ban. A gamerek imádták a cég korábbi termékét, a Witcher 3-at, ezzel a lengyel CDProject cég nevet szerzett magának a videójátékfejlesztő stúdiók között. A rajongók elvárásait pedig folyamatosan fűtötték: Keanu Reeves főszerepet kapott a játékban és a promócióban is, és Elon Musk is tweetelt róluk, ami hatalmas reklámértékkel bír. A játék 2020 áprilisára tervezett megjelenését végül több lépésben decemberre halasztották, de vesztükre nem tudtak megfelelni a játékosok feltornázott elvárásainak. A világ legjobb, legigényesebb és legkomplexebb játékát ígérték nekik, ehelyett egy olyat kaptak, ami sokak szerint Xboxon és PS4-en egyenesen játszhatatlan, annyi bug maradt benne. A cég tőzsdei árfolyama kevesebb, mint felére esett vissza, az idei első negyedéves eredményük pedig 60 százalékkal maradt a várt szint alatt. A menedzsment és a fejlesztők egymásra mutogatnak: előbbi nem merte vállalni, hogy negyedszerre is elhalasztja a bemutatót, a fejlesztőknek pedig az idén kiadott javításokkal sem sikerült a hibák többségét javítaniuk.

#3. McDonald’s Arch Deluxe

Közel 200 millió dolláros promóciós költségvetést tett új hamburgere, az Arch Deluxe mögé a McDonald’s 1996-ban, mégis óriási melléfogás lett. A cég ezzel a „felnőttes ízű” burgerrel akarta megszólítani a szofisztikáltabb, minőségre igényesebb fogyasztókat. A cél kitűzésekor azonban elfelejtették, hogy a felnőttek, akik igényes gasztroélményre vágynak, nem fognak ezért a McDonald’s-ba menni. Eleve nem az ízélmény, hanem a kényelem miatt választják sokan a McDonald’s-ot. Érdemes megjegyezni, hogy a piackutatások során magát a kézműves burgerekre való igényt alaposan és helyesen mérte fel a cég: valóban van igény „felnőtt hamburgerekre”, csak épp nem a McDonald’s-ból.

#4. Samsung Galaxy Note 7

Csaknem kétmilliárd dolláros bukás volt a Samsungnak a robbanó telefon néven elhíresült Note 7, bár a koreai gyártó más üzletágainak kijelző és memóriachipek eladásával ellensúlyozta 2016-os eredményeit, így is fájó pont volt a már leszállított 2,5 millió telefon cseréje. Az augusztusi készülékbemutató után már két héttel megjelentek a hírek, hogy a készülék akkumulátora túlhevül, ez pedig a telefon kigyulladásához vezet. Az androidos telefonok piacán vezető Samsung új terméke versenyben lehetett volna az Apple iPhone 7-tel, így azonban óriási arcvesztés lett belőle. A telefonok forgalmazását leállították, a készülékeket még kikapcsolt állapotban sem engedték fel a repülőgépekre, a gyártó kénytelen volt visszahívni és cserélni a már eladott telefonokat, ám a cserekészülékek is hajlamosak voltak kigyulladni; végül októberben jelentették be, hogy teljesen leállnak a gyártással. A Samsung 2017 elején hozta nyilvánosságra a vizsgálatának eredményét, miszerint tervezési és gyártási hiba okozta a széria vesztét.

#5. Google Glass

Szintén nem találkozott a fogyasztói igényekkel a Google okosszemüvege: a fogyasztók nagy része még nem volt felkészülve egy ilyen eszköz használatára, és nincs is rá igénye, ráadásul kényelmetlennek és drágának tartották. Mások szerint inkább az volt a gond, hogy a még félkész termék túl nagy hírverést kapott. A 2013-ban megjelent Google Glass egy számítógéppel, kamerával és kis kijelzővel felszerelt szemüveg volt, mely azonban komoly jogi aggályokat is felvetett: több vendéglátóhelyről is kitiltották, a szemüveg ugyanis lehetővé teszi, hogy viselője észrevétlenül videófelvételt készítsen. Bár ez már nem kapott akkora médianyilvánosságot, de 2015-ben a Google kiadta a Glass céges verzióját, melyet már speciális ipari felhasználásra terveztek. Ezzel valós időben jeleníthetőek meg információk a csomagolási, összeszerelési vagy épp karbantartási munkák közben.

#6. Microsoft Zune

A rossz időzítés, a gyenge marketing és az innováció hiánya okozta, hogy a Microsoft MP3 lejátszójának, a Zune-nak mindössze egy rövid, de dicstelen pályafutás jutott. A Microsoft ezen a területen csak loholt az Apple után, de megközelíteni nem tudta: a Zune 2006-ban, öt évvel az iPod után jelent meg, míg a Zune HD két évvel késett a vetélytárs iPod Touch mögött. Ez idő alatt pedig az iPod a hordozható médialejátszás szinonimájává vált, hozzá képest semmi újdonságot nem tudott mutatni a Zune. A marketingkampány még jó lehetőség lett volna, hogy megkülönböztessék terméküket a konkurenciától és ezt széles körben megismertessék a zenehallgatókkal, ám ezt is elszalasztották, 2011-ben álltak le végleg a gyártásával.

#7. Google+

Hasonló hibának esett áldozatul a Google+, a techóriás közösségi szolgáltatása, mely hat évvel a Facebook 2005-ös elindulása után látott napvilágot. Igazán azonban nem tudta megkülönböztetni magát a versenytárstól, ráadásul a felhasználók a Facebook kézenfekvő megoldásaival összehasonlítva körülményesnek érezték a Google megoldásait, „pluszegyezéseit”. Valójában sosem kezdték el tömegek használni a Google+-t, egyszerűen későn érkezett erre a piacra. Végül azonban nem az érdektelenség, hanem egy adatszivárgás vetett véget a dicstelen pályafutásának 2019-ben, amikor mintegy félmillió felhasználó adataihoz férhettek hozzá illetéktelenek.

Ajánlott cikk:

bez-imeni-3-61409c13c4987900870194.png

„A legtöbb esetben gólpasszokat adunk”

Olvass tovább

#8. Cheetos-ízű ajakápoló

Ismeretlen vizekre evezni egy cég életében is kockázatos lépés, nem véletlen, hogy ilyen szituációkból születik a legtöbb bukás. A brand elhibázott túlterjeszkedésének áldozata volt a Cheetos-ízű ajakír: alkotói bizonyára úgy gondolták, hogy külön mindkettőt szeretik a vásárlók, miért ne vegyíthetnék őket. A Cheetos kemény leckét kapott abból, hogy mennyire nem könnyű az egyik legjövedelmezőbb iparág, a szépségipar tortájából egy szeletet kihasítani. Több cég is előállt akkoriban a saját márkás ajakápolóival (gyümölcsös vagy épp kólás ízben), feltehetően erre a vonatra szeretett volna felszállni a Cheetos is. Arra számítottak, hogy akik szeretik a chipsüket, és megnyalják utána az ujjukat, majd megveszik a sajtízű ajakápolót is. A termék 2005-ös bevezetése után hamar kénytelenek voltak belátni, hogy ez nem így van, és leálltak a gyártásával.

#9. Ford Edsel

Az Edsel név a kereskedelmi kudarc szinonimájává vált, így a mi összeállításunkból sem maradhatott ki. Az 1957-ben bemutatott autómodell fejlesztésére 400 millió dollárt költött a Ford, ám a Henry Ford fiatalon elhunyt fiáról elnevezett, amerikai füllel furcsán csengő Edsel egyáltalán nem találkozott a kisebb, gazdaságosabb autót kereső amerikaiak ízlésével: az országon végigsöprő gazdasági válság az autóvásárlókat is takarékosságra ösztönözte. Hiábavaló volt a nagyszabású és agresszív marketingkampány is, pedig még Frank Sinatra, Bing Cosby és Louis Armstrong is fellépett az Edselt bemutató showműsorban. Talán még rontott is a helyzeten a várakozások fokozása, hiszen a vásárlóknak egy forradalmian új luxusautót ígértek, míg szerintük az Edsellel csak egy az átlagnál díszesebb Fordot kaptak. Ráadásul a minőségre is sok panasz érkezett: az Edselt ugyanazokon a gyártósorokon rakták össze, ahol a többi Fordot és Mercuryt, sokszor maguk a szerelők sem tudták, milyen autón dolgoznak épp, és egységes minőségellenőrzést sem végeztek. A gyártó évi 250 ezer darab eladásával számolt, ehhez képest két év alatt 100 ezer autó talált gazdára, mielőtt végleg leálltak a gyártásával.

#10. DeLorean

A Vissza a jövőbe trilógia legendává tette a DeLoreant, ám maga az autó gyártása és értékesítése csúfos kudarcba fulladt. A jövő sportautójának álmodta meg John Z. DeLorean, aki a 70-es éveket nagyrészt az autó promótálásával töltötte, hogy összeszedje a gyár megépítéséhez a befektetőket. Az első autók 1981-ben gördültek le a gyárak szalagjairól az észak-írországi Belfast egyik külvárosában, Dunmurryben. Évente 12 ezer darab autó eladását tervezték, elsősorban az amerikai piacra, ám a gyártást már 1982-ben le kellett állítani, mindössze 9000 darab készült el. Az elsődleges célközönségnek számító amerikai autópiac a ’30-as évek óta a legnagyobb válságon ment keresztül, így akadoztak az eladások. Továbbá az autó egyik különlegessége – a jellegzetes sirályszárny ajtókon túl –, hogy karosszériáját minőségi rozsdamentes acélötvözetből készült lemezek borítják, ami kifejezetten költségessé tette a gyártást, DeLoreannak pedig elfogytak a forrásai, és néhány órával a gyár bezárása után még drogkereskedelemért is letartóztatták.

+1 Chevy Nova

A szinte minden üzleti előadáson elhangzó városi legenda szerint a Chevy Nova nevű autója csúfos bukást szenvedett a latin-amerikai piacon, hiszen neve spanyolul annyit tesz: “nem megy”. Bár ez nem történt meg, fontos leckét tanít: alaposan meg kell fontolnunk, milyen néven viszünk egy terméket a nemzetközi piacra: A gyermekeknek szánt, köhögés elleni krém gyártója a Vicks például német nyelvterületen Wicknek nevezi magát, elkerülve, hogy a helyi kiejtési szabályok alkalmazásával a cég neve szexuális tartalmat kapjon.

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.