Egy korábbi podcastban Nagy Péter, a Régiók Európai Bizottságának (Európai Unió) üzleti elemzője már kifejtette, hogyan dolgozik egy üzleti elemző, mit és mikor vizsgálnak, és tulajdonképpen mi is a feladatuk a cégek életében. Cikkünkben most arra hozunk néhány konkrét példát, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az üzleti analízis elkészítéséhez.
Maga az üzleti elemzés egy folyamat, amely során statisztikai módszereket és technológiákat egyaránt alkalmazunk az adatok elemzésére. Háromféle módszertan létezik:
- a leíró elemzés, amikor is azt nézzük át, mi történt eddig,
- a prediktív analitika, amely során azt vizsgáljuk, mi történhet velünk, és végül
- az előrejelzés, ahol a távlati célokat fogalmazzuk meg.
Számos technika létezik az analízisek elkészítésére, nézzük most az üzleti elemzők által leggyakrabban használt öt eszközt:
SWOT
Strength, Weakness, Opportunities, Threats = Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek
A SWOT-analízis során egy koordináta-rendszerhez hasonlóan négy kategória szerint vizsgáljuk meg a cég helyzetét.
Míg az erősségek és gyengeségek belső tényezők, addig a lehetőségek és veszélyek külső forrásból erednek. Erősség lehet a tapasztalt szakembergárda vagy a megbízható technológia, míg a gyengeségek közé sorolható mondjuk a nagy fluktuáció vagy a nem hatékony gyártási folyamat. A lehetőségeknél magát a piacot kell megvizsgálnunk: vannak-e bevonható források, új piaci területek, várható-e keresletnövekedés. Néha a gyengeségek és a veszélyek kicsit összemosódnak az elemzés készítésekor: figyeljünk rá, hogy utóbbinál csak a rajtunk kívül álló tényezőket soroljuk fel, mint például a politikai helyzet, gazdasági válság, éghajlati változások vagy társadalmi tényezők. Az alaposan végiggondolt SWOT-analízis segít átlátni cégünk jelenlegi helyzetét és kijelölni a további célokat.
MOST
Mission, Objectives, Strategies, Tactics = Küldetés, célok, stratégiák, taktikák
A MOST-elemzés egy felülről induló vizsgálat, ahol először a jövőképet határozzuk meg (hová szeretnénk eljutni), majd az ehhez szükséges lépéseket vesszük sorra. Ha biztosak akarunk lenni benne, hogy minden döntésünket a távlati céljainknak megfelelően hozzuk meg, a MOST a legmegfelelőbb technika. Ha végigcsináljuk az alábbi lépéseket, biztosak lehetünk benne, hogy a hosszú távú célokat konkrét cselekvésekké tudjuk lefordítani.
Fordítsuk le a fentieket egy konkrét példára, mondjuk egy kávézó esetében:
1. Küldetés: A legjobb kávézóvá válni a városban
A cél nagy és nemes, de ha csak ennyit mondunk, akkor sem mi, sem a kollégáink nem tudják, pontosan mit és hogyan kellene tenni annak érdekében, hogy a terv meg is valósuljon.
2. Cél: Havi 10%-kal megnövelni a vendégeink számát
Ez már egy fokkal konkrétabb cél. Kézzelfogható, számszerű, mérhető, ellenőrizhető. Innen már tovább tudunk lépni a konkrét cselekvési tervekhez.
3. Stratégia: Átcsábítani a vendégeket a konkurenciától
Ha a stratégiánk a vendégek átcsábítása, akkor kidolgozhatunk egy kedvezményrendszert, vagy bevethetünk új hirdetési felületeket, kampányokat.
4. Taktika: A feladatok kiosztása
Dolgozzuk ki a kedvezményrendszert, határozzuk meg a célcsoportokat és a kommunikációs irányokat, írjuk meg a hirdetések szövegeit, készítsük el a kreatívokat stb. Ennél a pontnál bontjuk le a távlati céljainkat napi feladatokra és felelősökre.
PESTLE
Political, Economical, Social, Technological, Legal, Environmental = Politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezők
Bármilyen elemzésnél alapvető, hogy ne csak a saját helyzetünket, de a környezetünket is vizsgáljuk. Már a SWOT-analízisnek is része, hogy a külső lehetőségeket és veszélyeket vizsgáljuk, ennél egy fokkal részletesebben tér ki erre a területre a PESTLE-elemzés.
A Hat kalap módszer (Six Thinking Hats)
A párhuzamos gondolkodáson alapuló Hat gondolkodó kalap módszert Edward de Bono máltai pszichológus fejlesztette ki mint kommunikációs technikát a viták elkerülésére. Azonban tökéletesen alkalmas egy-egy üzleti döntés alapos vizsgálatára is. A hat különböző színű kalap az emberi agy hat tevékenységét szimbolizálja: tények, érzelmek, előnyök, ellenvetések, kreativitás, folyamatok.
A csapatmunka során gyakran azért mennek félre a dolgok, mert nem vizsgálunk meg minden nézőpontot. A Hat kalap módszerrel egy-egy kérdést többféle gondolkodásmód szerint is megvizsgálunk, így új perspektívák is feltárulhatnak.
A kalapok színek szerint:
# Fehér kalap: tények
Amikor a fehér kalap kerül a fejünkre, csak a kőkemény adatokra és a logikára támaszkodjunk. Objektíven nézzük végig a rendelkezésre álló adatokat, nem kellenek ötletek, aggályok, nem kellenek vélemények, csak a puszta tények.
# Piros kalap: érzések
A piros kalapnál az érzések kerülnek fókuszba. Milyen megérzéseink vannak? Mitől félünk? Ez lesz az a pont, amikor elmondhatjuk például, hogy „rendkívül megnyugtat minket a projekt kiszámíthatósága” vagy „kiráz a hideg az új logótól”. Fontos, hogy az érzéseinket nem kell megindokolni.
# Fekete kalap: ellenvetések
A fekete kalapban játszhatjuk az ördög ügyvédjét. Itt aztán jöhet minden ellenérv, aggály, buktató. A legtöbb megbeszélésen ezek egyébként is elhangzanak, azonban a módszer sajátossága, hogy a csoport minden tagjának el kell mondani az ellenvetéseit, még a projekt legnagyobb támogatójának is. Így lehetünk biztosak benne, hogy tényleg minden buktatóra gondoltunk még azelőtt, hogy pénzt, időt és energiát fordítunk a projektre.
# Sárga kalap: előnyök
A sárga a pozitív gondolatok kalapja. Az előbbiekkel ellentétben itt mindenkinek az előnyökre kell fókuszálnia, azoknak is, akik egyébként a projekt legnagyobb ellenzői. Fontos viszont, hogy ezek az előnyök tényeken és tapasztalatokon alapuljanak.
# Zöld kalap: kreativitás
A zöld kalapban áttörhetjük a korlátokat, új utakat kereshetünk ott, ahol más nem tenné, újfajta megoldásokat találhatunk. A zöld kalap idején nincs jó vagy rossz ötlet, csak ötlet van, amelyeket aztán a megfelelő színek mentén majd tovább elemzünk, hogy eldőljön, jó irányba visznek-e minket.
# Kék kalap: folyamat
A különböző szerepek és ötletrohamok után a kék kalap visz minket vissza a valósághoz. Ennél a pontnál a megszületett javaslatokat átfordítjuk konkrét feladatokra, tervekre, hogy aztán meg is valósuljanak.
Egy-egy megbeszélés során természetesen a kalapok sorrendje változó, a lényeg, hogy mindegyik szín kapjon időt és teret. Az is fontos, hogy mindenkin mindig azonos kalap legyen, vagyis nem a fekete vitatkozik a sárgával, hanem egyszerre egy időben minden résztvevő ugyanarról gondolkodik. Ha bármikor úgy gondoljuk az üzleti elemzés során, hogy újfajta gondolkodásra, új nézőpontra lenne szükségünk, alkalmazzuk bátran a Hat kalap módszert.
CATWOE
Customers, Actors, Transformation, Worldview, Owner, Environmental constraints = Ügyfelek, szereplők, átalakulás, világkép, tulajdonos, környezeti korlátok
Az üzleti döntések nem csak minket érintenek, minden változás hatással van a cégre, az ügyfelekre, a befektetőkre stb. Ezt az elemzési módszert mindig a projekt elején alkalmazzuk, meghatározva a szereplőket és a megfelelő kérdéseket. Ha ezekre meglesz a válaszunk, akkor továbbléphetünk a megvalósítás felé.
Tegyük fel, hogy egy új bevásárlóközpontot szeretnénk építeni. A fenti elemzéssel átláthatjuk, hogy pontosan milyen hatása lesz a projektnek a cégre, a leendő vásárlókra és a környező lakosságra. Kik fognak majd itt vásárolni (ügyfelek)? Kik építik majd, kik fogják bérelni az üzlethelyiségeket (szereplők)? Hogyan kell átszerveznünk a munkafolyamatainkat (átalakulás)? Hűek maradunk-e az eredeti céljainkhoz (világkép)? Milyen extra felelősséggel és feladatokkal jár a beruházás (tulajdonos)? Mit szólnak az itt lakók az építkezéshez (környezet)?
A legfontosabbat a végére hagytuk: az üzleti elemzésben nincs egyetlen helyes technika. Meg kell találnunk a számunkra legmegfelelőbbet, akár kombinálni többféle módszert. Ha több szempontból közelítünk meg egy-egy problémát, úgy megtalálhatjuk azt a megoldást, amely a legtöbb előnyt jelenti majd a cég számára.
***
Az Üzleti elemzés kezdőknek kurzusunk a PMI által akkreditált, az elvégzésével 15 (PMI) PDU pontot szerezhetsz.
Kapcsolódó kurzusok:
