A Z generáció tagjainak (vagyis – bár a beosztás forrásonként változhat – az 1997 és 2012 között születettek) 67 százaléka szabadúszó vagy tervezi, hogy az lesz, és a korosztályból minden ötödik ember elégedetlen főállásával. Ez a nemzedék csalódott a 9-5-ig tartó munkavégzésben, mivel az nem feltétlenül jár együtt a pénzügyi stabilitással, cserébe a függetlenség és az életvitel feletti kontroll erősen csorbul. Ez a fő oka annak, hogy egyre többen kezdenek a munkájuk mellett különféle projektekbe (angol nevén side hustle-be).
Ez a tendencia azonban aggasztja a munkáltatókat és a HR-vezetőket, mivel a téma sok kérdést vet fel. Cikkünkben ezeket járjuk körbe, megvizsgáljuk, hogyan lehet etikusan viszonyulni munkáltatói és munkavállalói oldalról is a jelenséghez; hogyan lehet egyensúlyt teremteni a teljes munkaidős állás és a saját projekten való munka között; milyen negatív hatásai lehetnek az ambícióknak és a túlóráknak a karrierre és a teljesítményre.
Az értelmes munka legalább olyan fontos, mint a jövedelem
A Z generáció tagjai nem szívesen köteleződnek el egyetlen munka mellett. Számukra nagyon fontos érték az önmegvalósítás – emiatt sokan akár az egyetemi tanulmányaikat is felfüggesztik, hogy valós tapasztalatokat szerezzenek például startupoknál. Ezek a fiatalok gyakran nem is egy, hanem több innovatív projekten dolgoznak részint kíváncsiságból és tudásvágyból, részint nyughatatlanságból. Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint 2018. óta drámaian megnőtt az egyszerre több munkahelyen dolgozók száma, és 2022-ben elérte minden idők legmagasabb értékét.
A témában a Microsoft is elvégezte a maga kutatásait, mely szerint a megkérdezettek 48 százalékának volt több mellékprojektje is a főállású munkája mellett. A trendet mindenekelőtt azzal lehet magyarázni, hogy a fiatalabb generációk – a Z és a már hamarosan a munkaerőpiacra lépő, 2010 után született alfák – természetszerűen másként gondolkodnak, mint az idősebb generációk. Elvetik azt, hogy a főállású munka és az életen át tartó elkötelezettség lenne az élet rendje. Egyre nagyobb ugyanis bennük a vágy arra, hogy olyan munkát végezzenek, amelyet tényleg szeretnének, vagyis ami értelemmel tölti meg az életet.
Emellett a Z generáció tagjai a legmotiváltabbak a pénzkeresés terén. A Deloitte kutatása szerint a Z generáció válaszadóinak egyharmada a megélhetési költségek miatt aggódik leginkább, és nagyra értékeli a személyes gazdasági függetlenséget. Ezért a generáció egyik fő irányelve, hogy olyan projektekben kell részt venni, ami értelmes és jövedelmező. Így jött létre a side hustle fogalma. Ezek olyan projektek, amelyeket a munkavállalók a főállású munkájukkal párhuzamosan végeznek. Nagyon különböző, hogy ki miben találja meg önmagát és a számításait: drónnal készített fotók eladásától kezdve a weboldalak építésén, podcastok vagy kézműves bolt működtetésén át egészen a saját vállalkozás fokozatos kialakításáig széles a skála.
Ugyanakkor a dupla, sőt akár még több fókusz nagyon idő- és energiaigényes vállalkozás. Könnyű csak a személyes előnyöket – a jó bevételt és az izgalmas munkát – látni a dologban, de sok buktatót is rejteget ez a fajta életmód. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a mellékállás és a teljes munkaidős munka között? Az alábbiakban elemezzük azokat a problémás helyzeteket, amelyek egy kiegészítő vállalkozói tevékenységet folytató munkavállaló számára felmerülhetnek, és azt, hogy hogyan lehet ezeket leküzdeni.
#1: Szólni vagy nem szólni a mellékállásról?
Az első kérdés, ami rendszerint felmerül, hogy munkavállalóként be kell-e jelenteni a mellékállást, projektet. A magyar törvények szerint lehet teljes állás mellett is egyéb munkát vállalni; kifejezetten nincs kimondva, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie a mellékállást, ugyanakkor az explicit módon le van írva, hogy a munkavállaló köteles a munkáltatót tájékoztatni minden munkaviszonyt érintő kérdésről – márpedig egy mellékállás ebbe a kategóriába tartozik. (Lásd: A Munka Törvénykönyve. 6. Paragrafus (2) és (4) bekezdés.)
A törvényben ezen kívül van egy olyan fogalom is, hogy többes munkaviszony. Ilyen esetben is több munkáltatónál dolgozik a munkavállaló, de itt maguk a munkáltatók egyeznek meg egymással az alkalmazás feltételeiről, és ezekre külön szabályok érvényesek.
Ugyanakkor HR-oldalról megközelítve a kérdést: a HR fő feladata, hogy olyan személyt vegyen fel, aki nemcsak magasan képzett, hanem személyesen is motivált abban, hogy a vállalatnál dolgozzon, osztja a vállalati értékeket, kész a hosszú távú együttműködésre és a vállalat bevételeinek növelésére. A felvételi során – vagy akár később – két lehetőséged van munkavállalóként: vagy őszintén elmondod, hogy a főállású munkád mellett van(nak) mellékprojektjeid, vagy elhallgatod. Mindkét lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai.
1. lehetőség: Elmondod
Előnyök:
➕ Az őszinteség a kölcsönös bizalom alapja. Amennyiben a HR-vezető pozitívan értékeli, hogy becsületesen előálltál a témával, őszinteséged erősítheti a kapcsolatotokat.
➕ Ha felvesznek, akkor lehetőséged lesz arra, hogy a munkáltatóval közösen olyan szerződést hozzatok létre, amely mindkét fél számára reális feltételeket tartalmaz.
➕ A nyílt felvállalás lehetőséget ad arra, hogy optimálisan tervezd meg a teljes munkaidős munkád és a mellékprojektjeid ütemezését, a köztük való egyensúlyozást.
Hátrányok:
➖ Nagy a kockázata annak, hogy nem kapod meg a munkát, mert bár például az Egyesült Államokban már erős ez a trend, itthon még sok munkáltató elutasítja.
➖ Ha fel is vesznek, elképzelhető, hogy azt alacsonyabb fizetéssel teszik.
➖ A saját hasznát szem előtt tartva a munkáltató olyan együttműködési feltételeket határozhat meg, amelyek megnehezítik a külső projektjeiden való munkavégzést (különösen, ha hasonló területen tevékenykedsz a munkaidőn kívül is).
➖ A felettesed kiemelt figyelmet fog fordítani a munkahelyi hatékonyságodra.
➖ A munkáltató fejében megfordulhat, hogy nem vagy érdekelt a hosszú távú együttműködésben, ezért nem valószínű, hogy előléptetnek.
2. lehetőség. Nem mondod el
Előnyök:
➕ A magad ura lehetsz, a saját elveid mentén teheted a dolgod, és ügyes időzsonglőrködés mellett szabadon fejlődhetsz a főállásodban és a projektjeidben egyaránt.
➕ Nem érintenek a munkáltató előítéletei: nem ér megkülönböztetés a külső vállalásaid miatt.
➕ Stabilabb leszel gazdaságilag: a teljes munkaidős munkát alapjövedelemként és saját projekted finanszírozásának forrásaként használhatod. Amikor befut egyik vagy másik projekted, felmondhatsz — ha pedig elbocsátanak, akkor sem maradsz teljesen bevételek nélkül a többi vállalásodnak köszönhetően.
Hátrányok:
➖ A kiégést kockáztatod azzal, hogy egyszerre próbálsz helytállni több munkahelyen úgy, hogy ezek nincsenek összeegyeztetve, hiszen egyik helyen nem tudnak a másikról.
➖ Az azonnali és méltatlan elbocsátást kockáztatod, ha a munkáltatód rájön a rejtett projektekre, miközben a munkahelyi hatékonyságod nem az igazi.
➖ Súlyos károkat okozhat a hírnevednek az őszintétlenség, különösen, ha a projektjeid is ugyanabban a szakmában vannak.
➖ Ha szerződésszegést követsz el – például a vállalat ügyfeleit is bevonod a projektjeidbe, a vállalati erőforrásokat használod a saját vállalkozásodhoz és így tovább –, akkor nemcsak kirúghatnak, de akár pert is indíthatnak ellened.
#2. Zsonglőrködés az idővel és a feladatokkal
Ha egyszerre akarsz helytállni, sőt fejlődni egy teljes munkaidős állásban és egy vagy több mellékprojektben, egymás ellen feszülő erőkkel kell megküzdened. E két erő a napi túlórázás a teljes munkaidő fenntartása érdekében és a vágy, hogy a saját projektedre 100 százalékos figyelmet fordíts – bár ez utóbbi természetesen ebben a felállásban lehetetlen.
Ennek eredményeképpen néhány álmatlanul töltött hónap elveszítheted az energiádat, ami mind az állásodat, mind a projektjeidet veszélyezteti. Nézzük, miként érdemes megtervezni lépésről lépésre a saját projektünk fejlesztését úgy, hogy az ne ütközzön a főállású munkával!
1. Készíts projektstratégiát!
Először is határozd meg a vállalkozásod méretét! Arról álmodsz, hogy a projekt idővel globális küldetéssel rendelkező nagyvállalattá válik? Vagy egy kis, hangulatos ügynökséget – például jótékonysági szervezetet, ökoboltot – szeretnél létrehozni?
A projekt célja alapján dolgozz ki egy megfelelő ütemtervet, amely nem ütközik a főállású feladataiddal. Ingerültség és szorongás nélkül kezdj el dolgozni az ütemterven, és határozd meg a projekt elindításához szükséges kiemelt feladatokat és határidőket. Ne feledd: az ütemtervnek rugalmasnak kell lennie, mert a főállású munkádban nem biztos, hogy előre látni fogod a sürgős feladatokat.
2. Hozz létre pénzügyi tartalékot!
Képzeld el, hogy eljön a pillanat, amikor a legtöbb időt a saját projektedbe kell fektetned, és fel kell mondanod a főállásodat biztosító munkahelyeden! Nem fogsz azonnal befektetőket, ügyfeleket találni, megrendeléseket kapni. Ezért már a korai szakaszban dolgozz ki egy költségvetést, és kezdj el takarékoskodni!
3. Tekints a teljes munkaidős munkádra fejlődési lehetőségként!
A vállalat által biztosított képzések, tanfolyamok közül igyekezz azokon részt venni, amelyek segítik a későbbi munkádat, amikor már teljes figyelmeddel a projektjeidre fókuszálsz! A mindennapi munkádban is járj nyitott szemmel! Rengeteg hasznos készséget elsajátíthatsz, amelyet később a saját hasznodra tudsz fordítani.
4. Ne mondj fel túl korán!
Tegyük fel, hogy a teljes munkaidős munkád ugyanolyan értékes számodra, mint a mellékes projekted! Több mint két éve dolgozol, felelősségteljes pozíciót töltesz be, a főnökeid elégedettek a teljesítményeddel, és nyitottak irányodba. Ha a főállásod veszélyeztetése nélkül sikerült a személyes vállalkozásodat az indulási szakaszig felépítened, sőt, akár már több ügyfelet is megnyertél, akkor kockázat nélkül kezdhetsz tárgyalásokat a főnököddel.
Beszéljétek meg annak a lehetőségét, hogy teljes munkaidő helyett csak részmunkaidőben maradsz, hogy nagyobb figyelmet fordíthass a vállallkozásodra! Mivel már bebizonyítottad, hogy képes vagy több szerep között egyensúlyozni, feltehetően nyitott fülekre találsz. Még az is lehet, hogy a cég alapítója be akar majd fektetni a projektedbe, és partnered lesz, vagy az ügyfeleddé válik!
#3. Amikor már muszáj lépni...
A projekted készen áll arra, hogy teljes gázzal elindulhasson, van elég megtakarításod a személyes pénzügyi függetlenséged fenntartásához, és nem szeretnél már teljes munkaidőben dolgozni. Hogyan mondhatsz fel korrekt módon? Íme három kulcsfontosságú tipp:
Szánd rá az időt!
Időben értesítsd a vezetődet, amikor már elérkezettnek látod az időt, és vázold fel a kilépésedhez kapcsolódó fontos lépéseket, például a feladatok átadását. Ez ugyan további erőfeszítéseket és időt igényelhet, de ne feledd: jelentős részben a vállalat adott lehetőséget arra, hogy most itt tarts, és egyébként sem érdemes felégetni a hidakat.
Ne csábítsd el a kollégáidat!
Bár mindenki szeret olyan emberekkel dolgozni, akik már bizonyítottak, mégsem okos ötlet a kollégáidat átcsábítani az alakuló cégedbe. Ez még akár jogi lépéseket is maga után vonhat!
Ne vidd el az üzleti titkokat!
Ha továbbra is ugyanabban az iparágban maradsz, csábító lehet a tudásodat a magad hasznára fordítani. Ez egy bizonyos pontig rendben is van, de nem vonatkozik az olyan szenzitív dolgokra, mint az üzleti modell, a profitstratégia, az ügyfélkör vagy a piacra vonatkozó bennfentes információk.
Ha mégis megléped, és a vállalat erről tudomást szerez, védekező lépésektre számíthatsz a részülről a rossz kritikáktól kezdve a pereskedésig. Ezért fontos, hogy szigorúan tartsd be az együttműködés kezdetén aláírt munkaszerződés feltételeit, és kerüld el a lehetséges konfliktusokat.
