LABA Tartalomgyár

A pénz rövid története: a 6000 éves út a cserekereskedelemtől a Bitcoinig

Kik verték az első érméket? Mennyi ideig lehet használni egy bankjegyet? És lehet a Bitcoin a jövő aranya? Tartalomajánlóval kiegészített magyarázónk következik.

cover-bitcoin-6089593bb53e0562009189-62432bc5558e4264138110.jpg

Ma már világszerte 100 milliónál is több ember használ kriptovalutát. Történelme során, az emberiség mindig is próbálta leegyszerűsíteni a kereskedelem és az árucsere folyamatát – és úgy tűnik, hogy mára végre elérte célját, hiszen már többféle eszközzel is vásárolhatunk úgy, hogy közben el sem hagyjuk otthonunkat, sőt, pénzt sem kell a kezünkbe vennünk. Ahhoz azonban 6000 évnyi fejlődés kellett a pénzeszközök terén, hogy eljussunk a kagylóktól az elektronikus fizetésen át a kriptovalutákig. 

Ebben a cikkben a pénz fejlődésének főbb szakaszait vizsgáljuk, azok közül is a négy legfontosabbat. 

Mitől lesz a pénz érték?

A pénz annak az értékmérője, hogy mennyit ér az adott áru vagy szolgáltatás, melyet cserébe kapunk. Magának a pénznek önmagában nincs valódi értéke: lehet akár kagyló, vagy papírpénz is. De az emberek a kényelem érdekében megegyeztek, hogy a pénznek valamilyen értéket adnak. 

Az emberiség a pénz jelentőségét a betöltött funkciók alapján határozza meg. Ezekből három van: csereeszköz, elszámolási egység és értékőrzés. 

Hat tulajdonság, mellyel rendelkeznie kell a pénznek:  

A pénz formája azonban a történelem során folyamatosan változott. Tekintsük át fejlődési szakaszait!

#1. A barter 

Az áruk vagy szolgáltatások közvetlen cseréjének rendszere, amely azonnal és további pénzeszközök bevonása nélkül zajlik. Nem más ez, mint a pénz előfutára.

Történelem: A cserekereskedelem legalább az i.e. VI. évezred óta ismert: a mezopotámiai törzseknél már biztos megjelent, majd a föníciaiak vették át, és a babilóniaiak fejlesztették tovább ezt a rendszert, ami a világ néhány pontján a mai napig virágzik

A középkorban az európaiak már az egész világot körbeutazták és szőrméket és más kézműves termékeket cseréltek el egzotikus árukra, például selyemre és parfümökre. Amerika felfedezésével az „új világgal” is elindult a cserekereskedelem – a gyarmatosítók muskétagolyókért cserébe állatbőrt és búzát „vásároltak“ a helyiektől. 

A XVIII. századra azonban a kereskedelmi kapcsolatok egyre bonyolultabbá váltak,  egyre több áru jelent meg, így a franciaországi kiskereskedők fokozatosan felhagytak a barterrendszerrel. Európában elsőként álltak át a rögzített árakra, ami megkímélte a vásárlókat a cserekereskedelemmel járó felesleges bonyodalmaktól. 

A közvetlen csere azonban még a pénz megjelenésével sem szűnt meg teljesen – a pénzügyi válságok idején a „fejlett világban” is vissza-visszatért. Ez volt a helyzet az Egyesült Államokban az 1930-as évek nagy gazdasági világválságának idején, a Szovjetunióban az 1980-as évek végén, vagy éppen Venezuelában a 2010-es években.   

A barter legfőbb előnye, hogy nem igényel pénzt. Ennek megfelelően se árfolyam-ingadozás, se a hiperinfláció sem befolyásolja azt – például 1 kg rizsért 1 kg búzát lehet kapni, függetlenül a két termék piaci árától.  

Ugyanezen okból kifolyólag a cserekereskedelem azok számára a legmegfelelőbb, akiknek valamiért nem jó opció a készpénzben tartott vagyon. Hiszen súlyos infláció esetén gyorsan veszíthet az értékéből, míg a sót mindig el lehetett cserélni más termékekre. 

Azonban számos oka van annak, hogy a cserekereskedelem miért nem előnyös a modern társadalom részére. Íme a rendszer 4 fő hátránya: 

#2. Aranyérmék

A cserekereskedelem létezésével párhuzamosan az emberek az i.e. VII. században elkezdtek érméket használni.

Történelem: Az első érméket Lüdia államában verték, a mai Törökország területén. Ezek az érmék elektrumból, az arany és az ezüst természetben előforduló ötvözetéből készültek.

Lüdiából ez a pénz eljutott az ókori Görögországba is, onnan pedig az egész Mediterráneumba. Az emberiség így lépett át fokozatosan a pénzhasználat korszakába.

Az ókori Róma pénzérméi 95% aranyból készültek, így értéküket a rómaiak szó szerint a kezünkben érezhették. Érdekes, hogy a nemesfém aránya az érmében a Római Birodalom gazdasági helyzetétől függően változott: a Római Birodalom összeomlása idején az érmék csupán 2%-ban tartalmaztak aranyat. 

A középkori Európában a pénz nem volt más, mint maga az aranyérme, mivel akkoriban ez a fém volt a legértékesebb. Lényegében már egy csereeszközzé vált, új formában.   

Íme néhány ok, amiért egészen az 1930-as évekig használták az aranytartalmú érméket: 

Az aranytartalmú érmék használata a huszadik század első felében szűnt meg: ekkorra a fém ára meghaladta az érme névértékét. 

A 10 dolláros névértékű Amerikai Sas aranyérme például 1600 dollárt ér. Ráadásul a piacgazdaság és az infláció növekedésével nagy címletekre volt szükség, viszont nem bizonyult célszerűnek 100 dolláros aranyérméket gyártani. 

#3. Bankjegyek

A bankjegyek a pénz evolúciójának logikus folytatását jelentették – nagy címleteket lehetett belőlük készíteni, könnyen nyomtathatók voltak, de az aranyérmékkel ellentétben semmilyen értékkel nem rendelkeztek. 

Történelem: az első bankjegyek Kínában jelentek meg az i.e. VIII. században. Meglepő, de Európában csak a XVII. században kezdték el használni őket. 

Eredetileg a bankjegyek természetüknél fogva váltót jelentettek – egy ígéretet, hogy az okmány felmutatásával egy bizonyos mennyiségű nemesfémet kifizetnek valakinek. Ez egészen a XVII. századig így volt, amikor néhány európai ország – Svédországgal az élen – úgy döntött, hogy nemzeti bankjegyeket bocsát ki. Ugyanakkor a papírpénz az aranyérmékkel párhuzamosan is létezett.

A XVII-XVIII. század folyamán további 4 ország kezdett saját bankjegyeket nyomtatni: Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia és Norvégia. 

A papírpénz az előnyei miatt vált népszerűvé a lakosság körében:

Mindezek mellett, mint minden más csereeszköznek, a papírpénznek is megvannak a maga hátrányai:

#4. Digitális pénz 

Az 1990-es években a technológia gyors fejlődése a pénzügyek forradalmához vezetett. Az internet megjelenése teljesen megváltoztatta a pénz evolúciós útját – a papírpénz után jött a digitális pénz. 

Történelem: Az 1990-es években két különböző vállalat létezett, amelyek a confinity.com és az x.com nevet viselték. Mindkettő az interneten történő pénzfelhasználás ötletén dolgozott.

Egy ponton úgy döntöttek, hogy egyesülnek – így született meg a PayPal, az online fizetési óriás. Az x.com akkori tulajdonosa Elon Musk volt. 

A PayPal örökre megváltoztatta a világot. Az, hogy magánszemélyek az egyik számítógépről a másikra másodpercek alatt tudtak pénzt utalni, a pénz történetének az egyik legjelentősebb előrelépése volt.

2009-ben pedig újabb forradalom történik az online fizetések világában – egy titokzatos fejlesztő, akit Satoshi Nakamoto álnéven ismernek, létrehozza az első kriptovalutát, a Bitcoint. 

A Bitcoin aztán hivatalosan bejelentett alkalmazottak, marketing és befektetők nélkül vált a Bitcoin a világ legnagyobb digitális valutájává. Miért alakulhatott ez így?

2022. március végén 1 Bitcoin közel 15 millió forintot ért. A kriptovaluta iránti hatalmas érdeklődés növekedése ellenére ennek is, mint az elektronikus pénz bármely más formájának, megvannak a maga hátrányai:

További érdekes anyagok a pénzről, kriptovalutáról, inflációról és sok más, ezzel kapcsolatos témáról:

#1. A Bitcoin a jövő aranya?

A Plot11 díjnyertes dokumentumfilmje arról a pénz történetéről és arról, hogy lehet-e a kriptovaluta a jövő aranya. 

#2. „A pénz típusai és funkciói“ magyarázó videó

A videó címe önmagáért beszél – a szerző néhány percben röviden elmagyarázza a pénz lényegét, formáit és funkcióit.

#3. Mitől lesz értéke egy egydollárosnak?

Összefoglaló arról, hogy egy központi bank hogyan tudja egyensúlyban tartani egy pénz értékét, elkerülve az inflációt és a deflációt.

Oldalunk sütiket (cookie-kat) használ a weboldal megfelelő működtetése, elemzése és használatának megkönnyítése érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el az Adatkezelési szabályzatunkat és Adatkezelési tájékoztatónkat.