Ha igaz rád ez a hat állítás, akkor sajnos mikromenedzser vagy | Laba üzleti iskola
Для отслеживания статуса заказа — авторизируйтесь
Введите код, который был выслан на почту Введите код с SMS, который был выслан на номер
Код действителен в течение 5 минут Код с sms действителен в течение 5 минут
Вы уверены, что хотите выйти?
Сеанс завершен
На главную
LABA Tartalomgyár

Keresés

content

Ha igaz rád ez a hat állítás, akkor sajnos mikromenedzser vagy

A kontrollból is megárt a sok!

cover-micromanager-1-61c1e8c17bd53140376209-621de54cbbc19231064160-min-648c26d6cbff9950009568.jpg

Az alkalmazottak háta mögött tornyosuló mikromenedzserek ritkán hagyják, hogy a beosztottaik önálló döntéseket hozzanak.  A mikromenedzsment tehát egy mondatban megfogalmazva nem más, mint egy túlzó kontrollt gyakorló vezetési stílus.

A Robert Half Talent Solutions munkaerő-közvetítő ügynökség felmérése szerint a szakemberek 59%-a dolgozott már mikromenedzserek alatt a pályafutása során. 55%-uk szerint ez hatással volt a produktivitásukra, 68%-uk pedig a motiváció csökkenéséről számolt be.

Mikor válik a részletek terén is figyelmes vezetőből mérgező mikromenedzser? Íme 6 jel, amelyre érdemes odafigyelni.

#1. Kontrolláljuk a csapatot, mert állandóan aggódunk

Néha érdemes része lenni a csapat vérkeringésének, ha bizonyos tagokból hiányzik a motiváció vagy a professzionalizmus. Azonban ha nem adunk lehetőséget arra, hogy az alkalmazottak bizonyítsák alkalmasságukat, akkor az ellenőrzések önkéntelenül is mikromenedzseléssé alakulhatnak. Kiváltképp akkor,  ha még az eredmények is azt igazolják, hogy tudják, mit csinálnak.

Kimberly B. Cummings vezetői tanácsadó és a Next Move, Best Move: Transitioning Into a Career You'll Love című könyv szerzője szerint ahhoz, hogy megértsük a különbséget az indokolt ellenőrzés és a túlzott kontroll között, fel kell tenni magunknak a következő kérdéseket:

  • Milyen kompetenciákkal rendelkezik a munkavállaló?
  • Időben teljesítette a feladatát?
  • Érti a saját szerepét és feladatait?
  • Képes lesz megoldani a feladatát, ha megfelelően fel van készítve?

A válaszok segítenek megérteni, hogy mikor akarunk jelen lenni csak azért, hogy magunkat megnyugtassuk, és mikor azért, mert valóban szükség van az ellenőrzésre.

Teendő: ne féljünk hibázni

  • A mikromenedzserek gyakran perfekcionisták, akik félnek attól, hogy vezetőként hibáznak. Ezt a félelmet a csapat érdekében el kell engedni.
  • Ne feledd: minden hiba egyben lehetőség a tanulásra.

#2. Meggyőződésünk, hogy csak a mi döntésünk lehet helyes

A mikromenedzser jellem másik jellemzője, hogy azt akarja, hogy az alkalmazottak ugyanúgy dolgozzanak, mint ő. Az ilyen vezető hajlamos azt hinni, hogy csak egy helyes út létezik, és ennek eredményeként ezzel elfojtja a csapat kreativitását és motivációját.

Angela Karachristos karrier coach szerint ha egy feladatot csak egyféleképpen lehet megoldani, azt előre meg kell határozni, és a vezetőnek visszajelzést kell adnia, hogy a kívánt színvonalra hozza a munkát.

Lehet ragaszkodni ahhoz, hogy a projektet a mi módszerünkkel hajtsák végre, de ez nem egy hatékony hosszú távú stratégia, ha azt szeretnénk, hogy a csapat eredményesen dolgozzon. Egyre több tisztázó kérdést teszünk majd fel és egyre közelebbről kezdjük majd követni a feladatok elosztását. Végül szükségét fogjuk érezni a fokozott ellenőrzésnek, és így az alkalmazottak értékes fejlődési lehetőségeket veszítenek el.

A mikromenedzsment rövid távon hozhat eredményeket, de összességében hátráltatni fogja a csapat fejlődését. Minél több teher esik a vezetőre, annál gyakrabban bújnak majd ki az alkalmazottak a felelősség alól, várva az új utasításokat.

Teendő: a csapat motiválása

  • Támogassuk a kreatív problémamegoldást, és jutalmazzunk a kreativitást. Az alkalmazottai több erőfeszítést tesznek majd, ha látják, hogy az ötleteiket észreveszik.
  • Bízzuk a kollégákra a munkafolyamatok kialakítását. A csapatunk akkor teljesít jobban, ha autonómnak érzi magát.

#3. Nem engedjük el időben a beosztottaink kezét

Ne feledjük, hogy a vezetési stílusnak alkalmazkodnia kell az alkalmazottak egyéni igényeihez, melyek idővel változhatnak. Egy új csapattagnak gyakori ellenőrzésre lehet szüksége, hogy gyorsan be tudjon kapcsolódni a munkába, de a próbaidő után ez felesleges lehet..

Gondoljuk át, hogy világos határidőket és elvárásokat szabtunk-e meg az alkalmazottak számára egy-egy feladat elvégzésére. Ellenkező esetben újra és újra fel fogjuk tenni a kérdést: „Mikor lesz kész a projekt?”, csak azért, mert eredetileg nem lett meghatározva a „mikor?” ebben a kérdésben.

Kérdezzük meg magunktól, hogy elmagyaráztuk-e, hogy miért adtuk ki ezt a feladatot, és hogy mit/hogyan/mikor kell elvégezni. Ha a válaszok világosak, akkor már nem lesz szükség az állandóan aggódó mikromenedzsmentre” – hangsúlyozza Gorick Ng, a Harvard Egyetem karrier-tanácsadója és a The Unspoken Rules: Secrets to Starting Your Career Off Right című könyv szerzője

Teendő: egy lépés hátra

Ha már delegáltuk a feladatokat a munkatársaknak, és egyértelműen meghatároztuk a határidőket, lépjünk néhány lépést hátra. Hagyjuk, hogy az emberek végezzék a dolgukat, és csak akkor foglalkozzunk a projekttel, ha ténylegesen be kell avatkoznunk.

Biztosítsuk a beosztottakat arról, hogy kérdéseikkel megkereshetnek. Fontos, hogy elhiggyük, hogy meg fognak keresni kérdéseikkel, ha valóban szükségük lesz a segítségre.

#4. Apróságokra figyelünk

Ahelyett, hogy a stratégiai feladatokra összpontosítanának, a vezetők gyakran találják magukat abban a helyzetben, hogy jelentéktelen és alacsony prioritású feladatokkal vannak túlterhelve. Ráadásul ez a vezetési stílus azt üzeni a csapatnak, hogy nem bíznak bennük. 

„A fiatalabb generáció jobban szeret függetlenül dolgozni és önállóan döntéseket hozni. Bizalom nélkül az alkalmazottak tehetetlennek érzik magukat, és kételkednek a vállalaton belüli szerepükben. Ennek következtében kevésbé elkötelezettek, frusztráltak lesznek és elveszítik a lojalitásukat” – mondja Sam Lowy, a Life Insurance Star vezérigazgatója.

A Health Promotion International című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kellő autonómiával rendelkező alkalmazottak elégedettebbek a munkájukkal, és kevésbé hajlamosak azon gondolkodni, hogy elhagyják a vállalatot.

Teendő: gondoljuk át a prioritásokat

Szánjunk időt arra, hogy vezetőként felmérjük céljainkat és prioritásainkat.

Vezessünk heti naptárat. Tekintsük át a határidő végén, és értékeljük, hogy mennyi idő ment el végül a célok elérésére. Jelöljük meg azokat a fennmaradó területeket, amelyekre a legtöbb erőforrást fordítjuk, és delegáljuk ki őket.

Kezdjük el úgy megtervezni a napunkat, hogy a legfontosabb hosszú távú feladatokra összpontosítsunk.

#5. Nincs kellő visszajelzés

Ha azon kapjuk magunkat, hogy olyan mondatokkal élünk a csapat felé, hogy „nincs időm fogni a kezeteket” vagy „oldjátok meg magatok”, akkor felmerül a gyanú, hogy komoly hiány van a visszajelzés terén. Igaz, ez a megközelítés ésszerűnek tűnhet, és a független munkavégzésre való ösztönzésként is értelmezhető, de valójában nem az. 

A Gallup tanulmánya szerint a munkavállalók 47%-a számol be arról, hogy a vezetője „évente párszor vagy ritkábban” ad visszajelzést. 19%-uk évente egyszer vagy egyáltalán nem kap visszajelzést.

A vezetők felelősek azért, hogy a csapat fejlődjön, de a kis feladatok áradatával való megbirkózás közben a mikromenedzsereknek egyszerűen nincs idejük az érdemi visszajelzésre. Viszont a rendszeres visszajelzés hiányában az alkalmazottak nem fognak tanulni, és ennek következtében ugyanazokat a hibákat fogják újra és újra elkövetni. 

Teendő: több segítség, kevesebb kritika

  • Szánjunk időt arra, hogy megkérdezzük az alkalmazottakat a céljaikról. Ezt követően bízzuk meg őket olyan feladatokkal, amelyek összhangban vannak a céljaikkal, és biztosítsuk az önálló munkavégzés lehetőségét.
  • Vezessünk be olyan rendszeres alkalmakat, amikor visszajelzést adunk a munkavállalóknak. Ezeket az alkalmakat nem lehet átütemezni, sem törölni a naptárból.

#6. Nincs delegálás

A mikromenedzser mantrája a következő: „ha azt szeretnéd, hogy valami jól legyen elvégezve, csináld magad”. Végül mindenki rájön, hogy egy nap csak 24 órából áll. Delegálás nélkül a vezetők elkerülhetetlenül olyan munkát is végeznek, amelyhez nem rendelkeznek megfelelő tudással. 

„Rövid távon a mikromenedzsment hozhat jó eredményeket, de idővel káros hatással van a csapatra, a vállalatra és saját magunkra. A vezetőnek nem lesz ideje elvégezni a fontos feladatokat, és ez az állapot visszaveti a munkavállalók fejlődését is, emellett pedig demoralizálja őket. A szervezet sebezhetővé válik, ha a csapat nem szokott hozzá, hogy a jelenlétünk nélkül működjön” – jegyzi meg Muriel Wilkins, teljesítmény-tanácsadó és az Own the Room: Discover Your Signature Voice to Master Your Leadership Presence című könyv szerzője.

Teendő: bizalomerősítés 

  • Legyünk türelmesek, ha egy alkalmazott hibázik. Tanulni fog belőle, és legközelebb nagyobb sikerrel jár majd.
  • Adjuk ki a feladatokat a csapatnak, ezzel kifejezve bizalmunkat és hitünket abban, hogy képesek elvégezni a munkát.
  • Adjunk lehetőséget az alkalmazottaknak, hogy megmutassák amit tudnak, majd fejezzük ki elismerésünket az erőfeszítéseikért.

Szeretne egy összefoglalót kapni a cikkekről?

Hetente egy levél a legjobb anyagokkal. Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről.
Köszönjük az előfizetést!