Az agilis projektmenedzsment területén dolgozó szakemberekre, azon belül az agile coachokra nagy a kereslet a munkaerőpiacon, és várhatóan ez a trend a jövőben is folytatódni fog: a 2020-as Világgazdasági Fórum a jövő foglalkozásait bemutató kiadványában például a termékfejlesztés kategóriában az agile coach a harmadik helyen végzett. Természetesen ezen a listán (mint sok hasonlón) helyet kapott többek között a szintén agilis területen dolgozó scrum master is, de ebben a cikkben most az agilis szakemberek csoportján belül az agilis coachokra fogunk koncentrálni.
Na de ki is pontosan az az agilis coach?
Az agilis coach felel az agilis folyamatok létrehozásáért és fejlesztéséért egy csapaton vagy egy vállalaton belül. Az agilis coach lehet alkalmazott vagy külső vállalkozó. Általában akkor lesz rá szükség, amikor egy vállalat áttér a meglévő munkamódszeréről az agilis módszertanon alapuló együttműködésre.
Az agilis coachoknak többnyire projektmenedzsment, termékmenedzsment, informatikai vagy szoftverfejlesztési hátterük van. Tapasztalattal rendelkeznek olyan különböző Agile módszertanok terén, mint például a Scrum, a Kanban és a Scaled Agile Framework (SAFe). Ugyanakkor jártasak a coachingban és a mentorálásban, képesek irányítani és segíteni az embereket abban, hogy megtalálják a megfelelő megoldásokat a kihívásaikra.
Az agilis módszertant könnyebb megérteni, mint elsajátítani, így sok vezető problémába ütközhet az agilis transzformáció során. A legtöbb ilyen nehézség pont azoknak az irreális elvárásoknak köszönhető, melyek szerint könnyű megvalósítani az agilitást egy csapaton, osztályon vagy az egész vállalaton belül.
Például a Scrum vonzereje óriási, mert látszólag egy univerzális megoldást kínál, amely könnyen megvalósítható. Mindazonáltal minden helyzet más, és sok projektmenedzser olyan helyzetbe kerül, amikor minden megfelelő agilis folyamatot végrehajtott, mégis az az érzése, hogy valami nem működik megfelelően. Néha úgy tűnik, hogy az agilis módszer az egyik üzleti egységben működik, de egy másikban már nem.
Itt jön a képbe az agilis coach, akinek az a feladata, hogy felmérje, melyik csapathoz, célhoz vagy céghez melyik agilis projektmenedzsment-típus a legjobb választás, és segítse a csapatokat és a vezetőket az agilitás megvalósításában. A munkát akkor végezte el sikeresen, ha már nincsen rá szükség.
Kapcsolódó kurzusok:
Mit kell tudni az agilis módszertanokról?
Az agilis módszertan lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy alkalmazkodóbbak legyenek, észszerűsítsék a folyamataikat, és mindezt úgy, hogy ne terheljék túl a csapatot.
Különféle agilis módszerek vagy projektmenedzsment-típusok léteznek: Scrum, Kanban, Extreme Programming (XP) és mások. Mind különböznek az iterációk hosszában és a feladatok értékelési elveiben, a munkafolyamatok bizonyos szakaszaiban pedig más-más módszereket alkalmaznak.
Például egy projekt kezdetén jobb a Scrum használata, hiszen lehetővé teszi a pontosabb időzítést és a csapattal való szoros együttműködést. A Kanban segítségével (ahol kevesebb a kommunikáció) pedig leggyakrabban egy késztermék valósul meg.
Mi a közös az agilis módszerekben?
Minden agilis módszertannak 4 alapértéke van, amelyeket 2001-ben az Agile Manifesto szerzői fektettek le. Ezek az elvek járulnak hozzá az agilis módszerek és az ezeket alkalmazó projektek sikeréhez. Az alapértékek a következők:
#1. Az emberek és a köztük lévő kölcsönhatások fontosabbak, mint a folyamatok és az eszközök.
#2. Az ügyfélkapcsolatok kiépítése fontosabb, mint a szerződéses tárgyalások.
#3. A munkatermék fontosabb, mint az átfogó dokumentáció.
#4. A változásra való reagálás fontosabb, mint az eredeti terv követése.
Ezt a négy alapvető értéket az agilis kiáltvány tizenkét elvben részletezi:
Értékes szoftver szállítása: az ügyfél igényeinek kielégítése mielőbbi, folyamatosan történő szállítással.
Változáskezelés: el kell fogadni, és tudni kell kezelni, hogy a követelmények a fejlesztés teljes időszaka alatt – akár a végéhez közeledve is – változhatnak. Azonban agilis eljárás esetén ezek a változások az ügyfelek részére versenyelőnnyé formálhatóak.
Gyakori szállítás: fontos, hogy – lehetőség szerint – minél gyakoribb legyen a szállítás.
Folyamatos kapcsolattartás: az üzleti terület szakértői és a fejlesztési csapattagok a projekt teljes időszaka alatt dolgozzanak együtt.
Motivált csapattagok és bizalom: a projekt résztvevői legyenek sikerorientáltak. Legyen biztosítva számukra a megfelelő környezet és támogatás, és kapjanak maximális bizalmat a munka elvégzésével kapcsolatban.
Személyes kommunikáció: az információk átadásának leghatékonyabb módja a személyes egyeztetés.
Előrehaladás: melynek elsődleges mércéje maga a működő szoftver.
Fenntartható fejlesztés: a projekt résztvevői mindannyian folyamatosan képesek legyenek a meghatározott ütem tartására.
Technikai kiválóság: szüntelen törekvés a jó terv és a műszaki kiválóság elérésére.
Egyszerűség: az el nem végzett munkamennyiség maximalizálása.
Önszerveződő csapat: a követelmények legteljesebb megértése, a legjobb rendszertervek és architektúrák önszerveződő csapatoktól származnak.
Gyakori finomhangolás: a csapat – gyakori visszacsatolásokkal és önértékeléssel – folyamatosan törekedjen a maximális hatékonyságra, és működését ennek megfelelően alakítsa.
Milyen területen és mióta használják az agilis módszereket?
Az Organize Agile 2020-as felmérése szerint 19 ország vállalatainak közel fele három éve vagy régebben használ agilis módszert. Köztük olyan nagyvállalatok, mint az Apple, az Adobe, a Microsoft és a Procter & Gamble.
Az agile coachok megjelenése
Sok különböző szerepnevet használnak, amelyek néha zavaróak lehetnek. Az agilis munkatársakat néha úgy hívják: agilis facilitátorok, Scrum coachok, iterációs menedzserek, Kanban coachok vagy vállalati agilis coachok. Viszont a három leggyakoribb forma az alábbi:
Agilis csapatsegítő
Az agilis csapatsegítő középpontjában egyetlen csapat áll. Célja (bármi legyen is a hivatalos címe) az, hogy segítse az egyetlen csapatot az agilisre való áttérésben, és ezáltal növelje a csapat termelékenységét.
Agilis coach
A legtöbb agilis coach rendelkezik korábbi tapasztalattal agilis csapatsegítőként, mivel ez természetes lépcsőfoka az agilis coachcsá válás folyamatának. Az agilis coach foglalkozik az agilis elterjesztésével – több csapat szintjén is, és az egész szervezetben. Az agilis coach tipikus feladatai:
- Az agilis csapatok vagy részlegek integrálása egy túlnyomórészt nem agilis vállalat szélesebb folyamataiba.
- Az agilis elterjesztésének ösztönzése a különböző csapatok között.
- Agilis csapatsegítők mentorálása és coachingja.
- A felső vezetés ellenállásának leküzdése az ellenőrzés észlelt csökkenése miatt.
- Az agilisre való áttérés eredményeinek mérése.
Vállalati agilis coach
Ahogy a nevéből is adódik, a nagyvállalati agilis coachok vállalati szinten működnek. A vállalati agilis coachoknak rendelkezniük kell a szervezeti tervezés, a vállalati változásmenedzsment és a vezetői coaching ismereteivel. Továbbá, jól kell ismerniük legalább néhány, a korábbiakban felsorolt vállalati agilis módszertant. A nagyvállalati agilis coach viszont kevésbé vesz részt a napi feladatokban, inkább azzal foglalkozik, hogy segítsen megváltoztatni a vállalat általános szerkezetét az agilis elvek mentén. Ez a feladat megköveteli a felső vezetéssel való együttműködést, segítve nekik megérteni az Agile előnyeit, valamint azt a struktúrát, amely szükséges ahhoz, hogy fenntartható legyen ez a működés a szervezeten belül.
Az agilis átmeneti trend vagy hosszú távú megközelítés?
„Az Agilis Kiáltványt 20 évvel ezelőtt írták alá. A Scrum, a legnépszerűbb agilis keretrendszer, 2020-ban ünnepelte 25 évét, az XP, azaz az Extreme Programming pedig 41 éves. Az Agile eredetét és ideológiáját a Leannek, vagyis a lean szemléletnek és más, a menedzsment fejlődése nyomán megjelent munkáknak köszönheti. Ezért számomra az agilis egy újabb szakasz a szervezeti menedzsment fejlődésében” – vélekedik Artem Bykovets agilis coach, a Simplesense vezérigazgatója.
1970-ben a Fortune 500-as cégek egyharmada az alapítást követő 13 éven belül bezárt. A hagyományos hierarchikus szervezetek, amelyek nem alkalmazzák az agilis és innovatív módszereket, nehezen tudnak lépést tartani a mai tempóval. És az arány, amellyel az ilyen vállalatok elveszítik vezető pozícióikat, több mint kétszeresére nőtt. Ezért biztosan állítható, hogy az agilis módszertanok iránti igény csak nőni fog. 2020-ra a cégek 71%-a valamilyen szinten már átállt az agilis módszerekre, és 98%-uk azt állítja, hogy ez hozzájárult a termelékenység növeléséhez.
„A Covid-19 rávilágított a gyors alkalmazkodás fontosságára is. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazkodtak az új valósághoz, megtartották és növelték a bevételüket” – tette hozzá Bykovets.
