Ahogy sok más téren a product management, avagy termékmenedzsment területén is számos hasznos eszköz áll rendelkezésre, ami gyorsítja, hatékonyabbá teszi, megkönnyíti a munkánkat. A paletta széles, csak tudnunk kell mit akarunk és hol keressük. Az elérhető eszközökről és ezek hatékonyságáról Sipos Andrea product management vezetővel beszélgettünk, aki több mint 10 éve vesz részt hazai és nemzetközi piacra szánt szoftverek fejlesztési projektjeiben.
Mielőtt sorra vennék a lehetséges eszközöket először nézzük meg, milyen szakaszai vannak egy termék létrehozásának, pontosan mikor és milyen feladatokhoz keressük a megfelelő eszközt. Mint minden ez is egy ötlettel indul, amit aztán kutatások, felmérések és tesztelések sora követ, mígnem a kész terméket piacra dobhatjuk.
Közös „munkaasztal”
Az első és legfontosabb eszköz, még mielőtt bármilyen termékről beszélnénk, valamilyen együttműködési platform, „közös tér”, ahol a fejlesztésben résztvevők dolgozhatnak, ahol a feladatokat nyomon tudjuk követni, és ahol a megfelelő kommunikációra lehetőség van. Ilyen például a Trello, a Notion, a Jira vagy az Asana. Ezek a felületek mind lehetőséget biztosítanak az online csapatmunkára és segítenek rendszerezni, priorizálni a feladatokat, valamint segítenek nyilvántartani a termékkel kapcsolatos visszajelzéseket. Ha leginkább csak kapcsolattartásra van szükségünk, használhatjuk például a Slack-et, ahol akár több különböző csatornát is kezelhetünk.
Tesztelés, elemzés, tervezés
Ha már megvan a felület, ahol összefogjuk a fejlesztést, első lépésben azt kell megvizsgálni, az ötlet, a termék vajon megfelel-e a piaci elvárásoknak, van-e rá kereslet.
„Rengeteg eszköz létezik a felhasználói visszajelzések gyűjtésére, a kérdés inkább az szokott lenni, hogy hol lehet a célközönséget elérni. A usertesting.com, a hellopingpong.com vagy a usabilityhub.com segíthetnek a tesztek, interjúk, felmérések készítésében és elemzésében. A prototipizálás szakaszában én leginkább a balsamiq-ot használom.”
Az előzetes kutatások mellett nagyon fontos egy részletes és pontos ütemterv, ún. roadmap elkészítése. Vannak kifejezetten roadmap készítésre fókuszáló alkalmazások, mint például a ProductPlan, illetve a fent említett platformok (Jira, Notion stb.) is rendelkeznek ilyen funkciókkal.
Leginkább a céges környezet fogja meghatározni, mivel dolgozunk. Ha például a projekt minden lépése a Jira-ban történik, valószínűleg érdemes az ütemtervet is itt készíteni. Akkor sincs baj azonban, ha nem szeretnénk ehhez külön szoftvert használni, egy egyszerű Google Sheet is tökéletesen megfelel erre a feladatra – elmondása szerint olykor Sipos Andrea is ezt használja a tervezésre.
A felhasználói visszajelzések gyűjtésére – a tesztelési szakaszban, vagy akár a piacra lépést követően – elérhető a SurveyMonkey vagy a Typeform, ahol a számos beépített kérdéstípusnak köszönhetően néhány perc alatt felépíthető egy-egy kérdőív. Ezekkel általában gyorsan és költséghatékonyan gyűjthetünk információkat. Ha mélyebb (online) interjúkat szeretnénk készíteni a GoToMeeting vagy a Zoom segítségével egyszerűen rögzíthetjük őket.
„A felhasználói visszajelzések mérésére a legtöbb területen a Usabilla-t használják. Ez kifejezetten arra való, hogy visszajelzés kérő űrlapokat készítsünk a weboldalunkra vagy az alkalmazásunkba. A appok esetében nagyon jó eszköz még az App Annie. Ezzel nem csupán követni tudjuk, hogy a felhasználók milyen visszajelzéseket adnak az AppStore-ban vagy a Google Play-en, de összeköthető a Slack-kel, így a teljes csapat azonnal láthatja az értékeléseket és vissza is lehet követni azokat.
Weboldalak esetén a felhasználói szokások mérésének egy másik módja a HotJar vagy a LogRocket használata, ahol kis videók formájában lehet visszanézni mit csináltak pontosan a látogatók. Az ilyen úgynevezett hőtérképes szoftverekkel megvizsgálhatjuk, hogyan viselkednek az egyes felhasználók az oldalunkon, hová kattintanak, hogyan keresnek tartalmakat, hol, mennyi időt töltenek el. Ezek az információk hatékonyan egészítik ki az egyéb kérdőíves, vagy interjúk során gyűjtött felhasználói visszajelzéseket.
Mindent mindennel kössünk össze
Az eszközök kiválasztásánál fontos szempont a kombinálhatóság, ezzel elkerüljük, hogy különböző platformokon kelljen párhuzamosan dolgoznunk. Sipos Andrea szerint IT projektek esetén például a Jira nagy előnye, hogy összehangolható a különböző fejlesztői rendszerekkel, így összeköthető a kód és maga a feladat. Emellett van riporting része is, amivel elemezhető a csapatteljesítmény, visszamenőleg láthatók, hogy milyen téma köré csoportosultak a feladatok. Szintén nem elhanyagolható funkció, hogy létrehozhatók benne egyszerű űrlapok, aminek segítségével olyanok is rögzíthetnek feladatokat, akik számára teljesen ismeretlen az ilyen rendszerek használata. Ezt sok esetben céges belső honlapokon (intranet) láthatjuk, amikor is a felhasználó egy egyszerű űrlap segítségével jelzi a feladatot/hibát.
Hasznos, de nem (csak) product management
Az eddig említettek mellett léteznek olyan hasznos szoftverek, felületek, amelyek bár nem kifejezetten product management eszköznek számítanak, de a munka során biztosan találkozunk majd velük:
- Prezentáció: Számos alkalommal kell bemutatnunk a terméket, a terveket, az eredményeket, így a PowerPoint, a Prezi vagy (Apple használóknak) a Keynote elengedhetetlen kelléke lesz a munkánknak.
- Flowchart: Előfordulhat, hogy szeretnénk vizuálisan megjeleníteni egy-egy folyamatot – legyen az fejlesztési folyamat vagy vásárlói élmény. A diagram és folyamatábra készítésben jelent segítséget a Microsoft Visio szoftvere.
- Tárhely: A közös munkához közös tárhelyre is szükségünk lesz, a felhőalapú szolgáltatások, mint a Google Drive vagy a DropBox biztonságos megoldást jelentenek, így nincs szükség nagy informatikai beruházásra.
- Belső feedback: Manapság népszerűek a csapaton belüli visszajelzések egy-egy projektben, ehhez nagyon jó eszköz a Loom, ahol videókat készíthetünk (magunkról és a képernyőnkről is). Egyre többen használják ezt főleg távmunkában dolgozó csapatok esetén.
Csak azért fizessünk, amit valóban használunk
Ha megtaláltuk a megfelelő szoftvereket és alkalmazásokat a munkához a következő nagy kérdés általában ezek költség vonzata. A legtöbb projektben nincs külön forrás az ilyen beszerzésekre, viszont jó hír, hogy az esetek nagy részében erre nincs is szükség.
„A legtöbb feladatot az ingyenes alkalmazásokkal is meg lehet oldani. A mostani projektemben – amin 9 hónapja dolgozom – szinte csak ingyenes eszközöket használunk. Egy induló vagy kis vállalkozásnál kis csapattal, általában elég az ingyenes megoldás. A nagyon szofisztikált eszközök inkább a specializált piacokra dolgozó cégeknek hasznosak, vagy ott, ahol nagyon sok ember munkáját kell összehangolni.”
Ha mégis úgy látjuk, hogy egy-egy fizetős szoftver segítené a munkánkat, akkor is mindenképp először az ingyenes próbaverzióval kezdjünk és pontosan mérjük le, mennyi időt, pénzt energiát takarítunk meg a fizetős funkciók használatával. Csak akkor vágjunk bele, ha a megtakarítás meghaladja azt, amibe maga a szoftver kerül.
